DR. KÓRÓDI MÁRIA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság ülésén kisebbségi vélemény fogalmazódott meg, amely kisebbségi vélemény ebben az esetben a szabaddemokraták frakciójának véleményét jelezte.

(10.10)

A kisebbségi vélemény nem támogatta és nem tartotta általános vitára alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot több okból. Az első és meghatározó ok, amely miatt nem tartottuk általános vitára alkalmasnak, hogy ez a törvényjavaslat koncepciójában rendkívül zavaros. Nem tisztázza, nem dönt arról a kérdésről, hogy a szabálysértési eljárást bagatell büntetőjognak vagy közigazgatási szankciórendszernek tekinti. Emellett - és talán éppen ebből adódóan - nem határozza meg céljában és eszközrendszerében azokat a feltételeket, amelyek mentén az állam szolgáltató jellege erősödik, és nem az állam büntető jellege. Ebben a törvényjavaslatban sajnálatosan ismét az állam büntető jellege erősödik azzal az eszközrendszerrel és szabályozással, amelyet ez a törvény megvalósít.

Mik ezek az eszközök, amelyek megmutatják, hogy nem a szolgáltató államot, hanem a büntetőt erősítjük? Ebben a törvényjavaslatban ez is szóba került az önkormányzati bizottság ülésén. Ezek a tények, amelyek ezt mutatják többek között, hogy ebben a törvényjavaslatban szinte parttalan felhatalmazást kap a kormány, hogy szabálysértési tényállásokat kreáljon. Jelenti ez azt, hogy amikor valamely kérdést nem lehet máshogyan megoldani, akkor szankciórendszert vezetnek be, és szabálysértési tényállást alkalmaznak ahelyett, hogy a valós körülményeket próbálnák befolyásolni a jogkövető magatartás érdekében.

Ezt mutatja az a rendelkezés is, hogy a büntető állam erősödik, ahogy az elzárás jogintézményét visszahozzák a szabálysértési eljárásba. Az elzárás jogintézményének visszahozása mutatja, hogy nem keresték azokat az alternatív büntetési lehetőségeket, amelyek nem kriminalizálják az elkövetőket, különösen nem kriminalizálják a szegény elkövetőket, hiszen az elzárás visszahozása a szegény néprétegek esetében jelent nagyobb terhet. Ők azok, akik nem tudják a megemelt szabálysértési díjat kifizetni. Ezért ők azok, akiknél a büntetés elzárásra való átváltoztatása azt jelenti, hogy fogdákba, rendőrségi fogdákba vagy börtönbe kerülnek olyan esetekben, amely esetekben, ha az ügyet nem szabálysértési eljárásban bírálja el a bíróság, akkor biztosan nem kerülnek börtönbe.

Egyedülálló intézményt vezet be, pontosabban hagy életben a szabálysértési törvény akkor, amikor a kiutasítást lehetővé teszi a szabálysértési hatóságok részére is, mindenféle bírói eljárás és mindenféle kontroll nélkül. Sarkítottan ez azt jelenti, hogy a szabálysértési törvénnyel ma a természetvédelmi hatóság például kiutasíthat valakit az országból, aki a természetvédelmi hatóság területén, mondjuk, szemetelt. Azt gondolom, ez a része megmutatja, hogy mily mértékben átgondolatlan a büntetőpolitika és a büntetés e jellegének erősítése ebben a törvényben.

Egyetértünk azzal, hogy a bírói út igénybevételére sort kell keríteni. Azért nem tudtuk támogatni ennek ellenére sem ezt a törvényjavaslatot, mert azt viszont nem látjuk a törvényjavaslat mögött, hogy valójában hogyan teremtik meg a bírói út igénybevételének lehetőségét. Nem látjuk a törvényjavaslat mögött a hatékonyságelemzést, és nem látjuk azt az eszközrendszert, amely eszközrendszer felállítja azokat a bíróságokat, amelyek el tudnak járni, és megfelelő eljárást biztosítanak a bírói út igénybevétele esetén a szabálysértést elkövetőknek. Ezért a bizottság kisebbsége - mint említettem - ezt a törvényjavaslatot általános vitára nem tartotta alkalmasnak, örömmel vette volna a további egyeztetéseket.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu