FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Utolsó felszólalóként nem a törvénymódosítás paragrafusait szeretném citálni, nem a módosításokra szeretnék javaslatot tenni, hanem a címből levezetendően... - mely úgy szól, hogy a termőföldről szóló törvény módosítása.

Kedves Képviselőtársaim! Délután 3 órakor kezdtük e témát vitatni, és magáról a termőföldről nem esett szó. Erről szeretnék néhány gondolatot önöknek mondani. Ugyanis véleményem szerint a termőföldről, a földről szólni vagy írni, paragrafust formálni csak mélységes alázattal és nagy tisztelettel szabad. Érezték önök már a földnek az illatát? Különösen így tavasszal, amikor újra éled a természet, vagy egy nyári zápor idején, amikor a poros levegő tisztára mosódik, és párolog a felesleges nedvesség a talajokból - érezték önök annak a földnek az illatát? Azt hiszem, ha a lelkiismeretünkre hivatkozunk, és a földdel kapcsolatos törvényeket akarunk módosítani, akkor igazából az emberi gyarlóságról szeretnénk valamifajta rendet, valamifajta paragrafust megformálni, hiszen az egész földkérdés körüli vita nem a földről szólt itt a ma délután folyamán és bármikor, amikor a parlament elé került ez a téma, hanem az emberi gyarlóságot vitattuk.

És ha igaz az a mondás, hogy a föld nem a miénk, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön, akkor hadd apelláljak valamennyiünk nagy felelősségére. Akinek még nincs unokája, majd lesz, bízom benne, akinek van unokája, az már, azt hiszem, érezteti ezt a felelősséget. Úgyhogy ahhoz, amikor a föld használatáról, a föld tulajdonlásáról, védelméről, európai szintű, de sajátos magyar törvény szülessék, néhány dolgot tudnunk kell a földről. Ezek a következők:

A föld a természet, és nem az emberi munka terméke, ezért nincs az emberi munkából származó értéke. A föld olyan tárgy, amely nem fogyasztható, nem csökkenthető, nem szaporítható, adott mértékű. A föld más tárgyakkal nem helyettesíthető, mint általában más dolgok. Természetesen a virágcserépben műtalajt lehet kreálni, de az nem föld. A föld minden emberi tevékenység feltétele, és egy nagyon fontos kitétel; a föld minden kincs forrása, nekünk is legnagyobb nemzeti kincsünk a föld. Mivel nem munka terméke, értéke sincs, csak használati értéke és ebből származó ára van. A föld a mezőgazdaságban alapvető jelentőségű termelőeszköz és munkaeszköz, és igazából ekörül folyik a vita, kié legyen, ki vehessen, ki adhasson el, családi birtokon, társas gazdaságban, egyéb méretrendszerekben.

(19.30)

S ami a legfontosabb: életünk forrása, alapvető meghatározó szerepe van az ember életében az élelmezésben és az egész életterünkben. A föld olyan sajátos dolog, amelynek rendeltetésszerű használata nem rontja, hanem javítja a termőképességet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogytak el a mai papírlapjaim, de nem véletlenül ilyen sárgák ezek a lapok. Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy amit ezekről a lapokról felolvastam, 1987-ben a '87. évi I. törvény vitájakor, amely az akkori földtörvényről szólt, mondtam el e Ház falai között. Amikor a felszólalásra készültem, visszalapoztam egy kicsit, hogy mit is csináltam én az elmúlt időszakban, s megtalálva régi felszólalásom feljegyzéseit, azt mondtam magamban, hogy ezek a földdel kapcsolatos megfogalmazások ma is igazak, ma is élnek, és ma is el kell hogy hangozzék a parlament falai között. Akkor, amikor a földtörvényt módosítani kívánjuk, amikor pro és kontra viták és véleményütközések zajlanak a parlamentben, ezeknek a figyelembevételét ajánlom valamennyi, bármely oldalon ülő képviselőtársunknak.

Igaz, hogy a földdel kapcsolatban a magyar nép történetében ezer év óta viták zajlanak. Annak idején Árpád egy nyeregért, egy kantárért és egy lóért földet, füvet és vizet kért Szvatopluktól, és miután Szvatopluk észbe kapott, megállapította, hogy a Kárpát-medencét Árpád ősünk kirántotta a talpa alól. A föld körüli vita azóta zajlik. Ezer év múltán és ma Magyarországon, amikor a parlamenti demokrácia idestova tíz éve érvényesül hazánkban, jussunk el oda, hogy ideológiamentesen rendezzük el a földdel kapcsolatos dolgainkat minden magyar földművelő megelégedésére.

Elhangzott itt a mai vitában, hogy a '92. évi II. törvény, a kárpótlásról szóló törvények átrendezték a tulajdonviszonyokat. Való igaz, ezt lehet vitatni, lehet kritizálni, de a holnapra és a holnaputánra kell gondolni. Fontos ennek az egész folyamatnak a mielőbbi lezárása. Arra kell törekednünk, hogy a földet művelő és abból megélni akaró magyar állampolgárok, magyar családok - és teljesen mindegy, hogy milyen szervezeti rendszerben: családi gazdaságban, társas gazdaságban vagy szövetkezetben, de élni akarók - azt a földet, amelyről itt előzőleg beszéltem, arról, hogy mi is a föld, nagy tisztességgel és becsülettel műveljék.

Magyarország területe 9,3 millió hektár, ebből 6,1-6,2 millió hektár a mezőgazdasági terület. Ez az ország területének 66 százaléka. Az EU-tagállamok hasonló statisztikai adata: az EU-ban lévő mezőgazdasági terület csak 43 százalék. A szántó, kert és gyümölcsös aránya Magyarországon, tehát a szántóföldi és az ezzel összefüggő kertészeti gyümölcs 52 százalék, ez az EU-ban már csak 23 százalék. Mennyire fontos és micsoda érték Magyarországnak ez a földterületi aránya! Egy-két százalékos statisztikai hibák természetesen lehetnek, de nem is ez a lényeg.

A birtokméretekről néhány gondolatot: vitatjuk pro és kontra, hogy ott mennyi, itt mi lenne jó. Az EU tagállamaiban a 10 hektár alatti birtokméretek csupán 12 százalékot tesznek ki. Jelenleg Magyarországon ez 52 százalék. A 10 és az 50 hektár közötti méret az EU-ban 30 százalék, nálunk 29 százalék. 50 hektár feletti méret az EU-ban 58 százalék, nálunk 19 százalék. Így összejön a 100 százalék mind a két oldalon.

Az EU tagállamaiban is törekvés van a területkoncentrációra, a hatékony földhasználat mielőbbi elérésére. Tehát ne legyen az politika vita nálunk, hogy a földet milyen nagyságrendben használja a magyar földművelő, hanem - véleményem szerint a legfontosabb - a föld tőkejövedelmét kell növelnünk ahhoz, hogy a magyar gazdáknak tisztességes megélhetése legyen. Az EU-csatlakozásig véleményem szerint nem biztos, hogy tízéves moratóriumot kellene kérnünk, tisztelt miniszter úr, hanem olyan helyzetet teremteni a magyar földművelői társadalomban, és a földtulajdonlás kérdéskörében a birtoknövelések lehetőségét megteremtve, hogy a külföldi ne találjon Magyarországon eladható földet. Vitatkozunk, hogy hogy fogjuk meg, milyen szankciókat, milyen korlátokat írjunk elő. Ha ebben a kérdéskörben rövid időn belül sikerülne előrelépnünk, akkor nem lenne vita tárgya, hogy a külföldi vehessen vagy ne vehessen.

Ha a magyar gazdálkodó megtalálja a számítását, a tulajdonos és a használó vagy egyáltalán aki a földből él, akkor nem akar megszabadulni tőle, nem akarja eladni. Vagy olyan helyzetet kell teremteni, hogy befele eladni a földet, a saját belső állampolgári rendszerünkben. Ugyanis az EU-ban van két számítás. Azt mondja az egyik, hogy ha külföldi nem vehet földet Magyarországon, akkor majdan - ha netán úgy alakul, a kellő időpontban mintegy 60 milliárd forint értékű támogatás juthat különböző címeken a földdel összefüggésben -, ha ez a földvételi tilalom nem érvényes rájuk, állítólag 300 milliárd feletti földdel összefüggő támogatási lehetőségekre számíthatunk. Kellene ezt is mérlegelni akkor, amikor a földtörvényt módosítani kívánjuk.

Tisztelt Miniszter Úr! Nem azért nem jó ez a törvény, mert ön terjesztette be. Ön ellenzéki képviselő korában - együtt ültünk akkor is e Ház falai között - mindig azt mondta, ha ön lehetőséget kap, rövid időn belül megoldja ezeket a problémákat. Én bízom abban, hogy ez az ön akkori ígérete megvalósulhat. A ma délutáni vita során megfogalmazta, hogy rövid időn belül hatpárti egyeztetést szeretne ez ügyben. Sajnálom, hogy ez az egyeztetés utólag következett be, s nem az előtt, mielőtt a parlament elé került volna a módosítás, lehet, hogy ez a ma délutáni vita sokkal rövidebb lenne.

Ha az utólagos egyeztetés rövid időn belül létrejön - holnap, holnapután, péntek délig tart az időpont, egy szatyornyi módosító indítvány be fog kerülni bármelyik oldalról -, ennek az egyeztetésnek legyen tárgya ezen módosító indítványok összefésülése, s én bízom benne, hogy valóban konszenzus jöhet létre. Hogy biztonságos és tisztességes földtörvény-módosítás szülessen, meggondolandó, hogy egy rövid időre a földtörvény módosításáról szóló vitát felfüggesszük, a Házszabály szerint erre lehetőség van. Ez néhány hetes csúszást jelent és nem az őszi időszakot. Tessék ezt, miniszter úr, átgondolni! Önnek, aki - hivatkozom ismét az ellenzéki időszakára - nagy ígéreteket tett, úgy gondolom, a magyar földkérdés tartós, európai szintű és a magyar sajátosságokat tartalmazó törvényi rendezésében, ma, holnap történelmi lehetősége van. Ragadja meg ezt a lehetőséget, éljen ezzel a lehetőséggel, és a jobb- és baloldal konszenzusa alapján záruljon le egészségesen ez a törvényi vita.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu