FRITZ PÉTER, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottságban e törvény vitáján nagyon sajátos helyzet alakult ki: nem volt vita. Egy véleménysorozat hangzott el, amely nagyon egységes volt, csak a véleménysorozat elhangzása után két alapvetően eltérő álláspont alakult ki a törvény általános vitára való alkalmasságát illetően. Azokat a véleményeket alkotó logikát próbálom megfogalmazni, miszerint ez a törvénymódosítás nem alkalmas általános vitára.

A kormány jogalkotási tervében az egységes termőföldről szóló törvényalkotás szerepel. Ez nem így történt. A törvényalkotási eljárás jelenleg követett módjával kapcsolatban van egyetértésünk és ellenvetésünk is. Egyetértünk a törvényalkotás ilyen megváltozásával, mert a földkiadó és földrendező bizottságok és a termőföldről szóló törvény egy csomagban való tárgyalása valóban nem volt lehetséges, tehát helyes volt a kettőt szétválasztani.

Viszont több oka van annak, hogy nem értünk egyet a törvényalkotás ilyen változásával. A kormány törvényalkotási elképzeléseiben szerepel a Nemzeti Földalapra vonatkozó szabályozás és a birtokrendezési törvény is. Elfogadjuk, hogy az államnak is aktív földpiaci szereplőnek kell lennie a birtokrendezéssel összefüggésben. De ha ez így van, akkor miért nem a Nemzeti Földalapra vonatkozó szabályozás készült el először. Miért nem egy időben tárgyaljuk a birtokrendezési törvény és a termőföldről szóló törvény módosítását? Hogyan lehet a termőföldről szóló törvényt módosítani úgy, hogy a törvény nem ad megoldást a bekövetkezett és tendenciájában folytatódó termőföld elaprózódottsága ellen a tagosításra, a birtokkoncentrációra, a birtokösszevonásra és a birtokrendezésre. Miért halasztják a kárpótlási földek és az osztatlan tulajdonú közösségek ügyének kezelését?

Ma egész nap négy agrártörvényt tárgyalunk. Célszerű lett volna ezeket a törvényeket a kormány által támogatott és az elkövetkező fél évben a Ház elé kerülő Nemzeti Földalapra vonatkozó szabályozással és a birtokrendezési törvénnyel egy időben, összefüggéseiben, és - ha önöknek nem tetszik a "csomag" szó, akkor stílszerűen - egy közös kosárban megtárgyalni? Megjegyzem, hogy erre már a kormány törvényalkotási metódusában volt példa, hiszen az ez évi költségvetési törvény tárgyalása is titokban ilyen módon készült. A mai nap hangulata és az egyes felszólalók más törvények területére való elkalandozása is azt mutatja, hogy ezt a törvényt egy kosárban lett volna szükséges tárgyalni.

Párhuzamosságok vannak a törvények között. Csak egyet említek meg, képviselőtársaim már többre is felhívták a figyelmet. A mezőgazdasági összeírásról és termőföldről szóló törvény nyilvántartási rendszerei nem fognak harmonizálni, nem fognak megegyezni. Mi lesz az eltéréssel? Hogyan lehet ilyen jellegű problémákat megoldani? A jelenlegi tárgyalási metódus mellett mi, képviselők erre nem találunk lehetőséget. Ezért lehet az, hogy máris képben van több egyéni képviselői módosítási indítvány. Azzal végképp nem értünk egyet, hogy egyéni képviselői törvénymódosításokkal változzon meg az egész mezőgazdaságról szóló törvénykezés; az egészet egy nagy komplex rendszerben kellene tárgyalni.

Konkrétan a törvényről: hiányzik belőle a haszonbérleti szerződések bizonytalanságának a rendezése. Tudom, hogy a kormány mezőgazdasági programja előnyben részesíti a családi gazdaságokat és a beszerző, szolgáltató és értékesítő célú szövetkezés - mint miniszter úr a bevezető beszédében is elmondta, de ma Magyarországon a mezőgazdasági termelés meghatározó hányadát a szövetkezetek állítják elő.

Végh László képviselőtársam is említette, hogy megváltoztak a tulajdonosi használati viszonyok. Igen, de az új tulajdonosi körben éppen a szövetkezeti tőke az, ami tisztán magyar. A szövetkezetek diszkriminálása ilyen módon nemzeti érdeksérelmet jelent. Hogyan illeszthető össze ez ennek a törvénynek azzal a ki nem mondott, de egyértelmű törekvésével, hogy a külföldiek magyarországi földtulajdonszerzését kívánja meggátolni? A kettő nem ugyanaz?

(15.10)

Végezetül: ezzel kapcsolatban nincs ellenvéleményünk, és nem is a gazdasági bizottság hatáskörébe tartozik, de aggályosnak látjuk, hogy a törvénynek az elővásárlási jogra vonatkozóan visszamenő hatálya van, de ezt vizsgálja meg más bizottság.

Végezetül mindezek alapján kérem a kormányt, hogy a törvényalkotásban próbáljon meg ilyen komplex, együttes törvényalkotási módszert folytatni, és önöket, képviselőtársaimat arra kérem, hogy észrevételeinket vegyék figyelembe.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

Forrás: parlament.hu