KONCZ FERENC, az ifjúsági és sportbizottság előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Az ifjúsági és sportbizottság megvitatta a közoktatásról szóló törvény módosításáról szóló tervezetet, és vita után általános vitára alkalmasnak találta. Mint a többségi vélemény előadója, az alábbiakban kívánom összefoglalni a bizottság véleményét.

A törvényjavaslat az elmúlt tíz-tizenöt év során a közoktatásban felgyűlt problémák megoldását tűzte ki feladatául, és a bizottság többségi véleménye szerint ennek eleget is tesz. A törvénymódosítást hosszú előkészítés előzte meg, az oktatási tárca több mint fél évet szánt a problémák feltárására, és csak ezt követően került sor a javaslat összeállítására. Az előttünk álló törvénymódosítás legfőbb céljai és feladatai is egyúttal az alábbiakban foglalhatók össze.

Az esélyteremtés:

Minden gyerek számára biztosítani kívánja a javaslat a minőségi képzéshez való hozzáférés lehetőségét; a közoktatás minőségének, színvonalának biztosítása az értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer létrehozásával; az oktatás és nevelés egyensúlyának helyrebillentése, a nevelési feladatok törvényi szinten történő megfogalmazása, ami lehetővé teszi, hogy ezek a feladatok végre finanszírozhatóak is legyenek. A 8+4-es iskolaszerkezet stabilizálásával csökkenti a korai pályaválasztás kényszerét, lehetővé teszi, hogy 14 éves korban is legyen lehetőség a minőségi képzésbe történő bekapcsolódásra. A törvénymódosítás elfogadása esetén jelentősen javítja a közoktatás finanszírozási helyzetét, hiszen növeli az állami szerepvállalás mértékét 80 százalékról 90 százalékra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságban az iskolaszerkezet szabályozását illetően hosszas vita alakult ki, ezért a bizottság többségi véleményét hangsúlyozva szükséges elmondanom, hogy Magyarországon ma gyakorlatilag nincs 10 évfolyamos általános iskola, az adott korcsoport töredéke jár csak ilyen módon szervezett intézményekbe.

A bizottságban ellenzéki oldalról elhangzott, hogy a javaslat vissza kívánja állítani a 8+4-es iskolaszerkezetet. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak - már csak azért sem, mert ma is ez a létező iskolaszerkezet, így nem kell visszaállítani. Több mint négyezer általános iskola van, míg közel 1100 középiskolából a szerkezetváltó gimnáziumok száma 294, de ezek sem tiszta profillal működnek.

Szükséges ugyanakkor az iskolaszerkezet stabilizálása, az általános iskola megerősítése és a szerkezetváltó intézmények működésének szabályozása, de senki sem akarja persze bezárni a hat, illetve nyolc osztállyal működő gimnáziumokat. Az előző kormányzat is a 8+4-es szerkezetet tekintette dominánsnak - az erre irányuló szabályozási tevékenysége volt bizonytalan, és így elégtelen. A megyei fejlesztési tervekben kellett volna a további szerkezetváltást szabályozni, ez azonban gyenge eszköznek bizonyult.

Hasonlóan vita alakult ki a NAT, illetve a kerettantervek szabályozó szerepét illetően. A stabilitást, az oktatás színvonalának minőségét, így összességében az esélyegyenlőséget szolgálja a kerettantervek bevezetése. Ma ahány iskola, annyi tanterv szerint működik.

(12.10)

Így óhatatlanul hátrányba kerülnek azok a gyerekek, akik a szegényebb önkormányzatok által fenntartott óvodákba, iskolákba járnak. Másrészt az elkészült tantervek színvonala sok esetben hagyott kívánnivalót maga után. Ez megengedhetetlen! Az államnak ugyanis kötelessége, hogy az ország minden pontján, minden tanuló számára egyenlő esélyt teremtsen a felemelkedés lehetőségét biztosító képzéshez.

Fontos, hogy legyen tantervi szabályozás. Fontos a NAT - vallották a tanárok minden megkérdezéskor. Ám egy ilyen váltást nem lehet szűk határidőkhöz kötve, voluntarista módon keresztülhajszolni. Ezeknek a törekvéseknek ugyanis egy ilyen rendszer hatékonyan ellenáll. Jól igazolja ezt, hogy a különböző felmérések egybehangzóan tükrözik: az iskoláknak mintegy fele, kisebb vagy nagyobb mértékben, de nem tért át a NAT szerinti oktatásra. Ez a volt kormányzat felelőssége, hiszen a tanárok időben jelezték: nem értenek egyet a bevezetés idejével, nem értenek egyet a bevezetés ütemezésével. Ezzel az előző oktatási vezetés is tisztában volt, mégis elindította azt a reménytelen reformot.

Tisztelt Elnök Asszony! Összefoglalva: az ifjúsági és sportbizottság egyetért a törvényjavaslat céljaival és az azok megvalósulásához megjelölt eszközökkel. Úgy véljük, a javaslat alkalmas a közoktatás több mint egy évtizede húzódó problémáinak megoldására, az elhúzódó viták megnyugtató, a szélesebb szakmai közvélemény által támogatott lezárására.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu