DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A 319. pontban szereplő indítványomban a törvényjavaslat 136. §-ának az elhagyását javasolom. Ez a szakasz egy rendhagyó, mindeddig ismeretlen jogi megoldást vezetne be a magyar jogba, a jogi személy kriminális felelősségét, szabálysértési felelősségét.

Arról van szó, hogy a törvényjavaslat szerint, ha gépjárművel követnek el szabálysértést, és ilyenkor helyszíni bírságot szabnak ki, akkor, amennyiben nem találják meg a gépjármű vezetőjét, a gépjármű üzemben tartójának a címére kell a kiszabott pénzbírság összegére megbízást, készpénz-átutalási megbízást megküldeni. Ez a rendelkezés első ránézésre szimpatikusnak is tűnhet, hogy valaki egy tilosban parkoló autónál csak viselje a felelősséget azért, hogy a közterület-felügyelő vagy a rendőr rátesz egy bírságoló cédulát erre az autóra. Csak én azt gondolom, hogy nincs igazán végiggondolva ennek a rendelkezésnek valamennyi következménye, hiszen számos olyan cég van, ahol a gépjárműhasználat szabályozása - most nem állami cégekre, hanem magáncégekre vonatkozik - viszonylag lazán történik.

Ennek az lesz a következménye, hogy a céggel szemben szabnak ki pénzbírságot, és ha a cég nem elég fizetőképes, akkor a cég tulajdonosának vonják meg a személyes szabadságát úgy, hogy ő nem is követett el semmit. Ez szerintem rossz megoldás, inkább más úton kellene az ilyen esetekben a behajtást érvényesíteni, akár úgy, hogy szabálysértési tényállássá kellene azt tenni, ha a cégek nem vezetik következetesen, ki az, aki éppen az autót használja, és ezért kellene a cég vezetőjét vagy a nyilvántartás vezetéséért felelős személyt szankcionálni, hogy találjanak egy olyan embert, akit a tilos parkolásért megbüntessenek. Én abszurditásnak tartom, hogy a céget büntetik.

A magyar jogban mindeddig jogi személy ilyen tényállásokat nem meríthetett ki, itt áttételes módon erről szól ez a rendelkezés, tehát a javaslat 136. §-a. Tudom, hogy vannak olyanok, akik a büntetőjogban is meg akarják honosítani a jogi személy büntetőjogi felelősségét. Én azt gondolom, hogy ez egyfelől nem visz előrébb semmiben, másfelől a büntetőjogi gondolkodás olyan mértékben való megerőszakolása, hogy az már alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen valakit olyasmiért büntetünk, amit nem követett el, mert ha a cég tulajdonosa vagy az autó üzemeltetője nem tudja, hogy éppen ki használta az autót, akkor önmagában ezért nem vonható felelősségre.

Nem is beszélve arról, hogy neki kell bizonyítania, hogy adott esetben jogellenesen használta valaki az autót, neki kell bizonyítani azt, hogy adott esetben ellopták az autót akkor, amikor tilosban parkoltak vele, vagy gyorshajtást követtek el vele, és adott esetben sokszor nem is lehet tudni, hogy pontosan mikor tulajdonítottak el egy autót. A bizonyítási terhet a sértettre áthárítani különösen aggályos. Annak kell bizonyítani, aki valamit állít, tehát ha a rendőrség azt állítja, hogy ez az autó X. Y. vezetésével gyorsan hajtott vagy tilosban parkolt, akkor azt kell megbünteti, aki a szabálysértést elkövette, és nem a jármű üzemeltetőjét.

Ezért javasolom, hogy ez a rendelkezés maradjon el, és az ilyen bírságok behajtására más megoldást próbáljunk keresni, ne a jogrendszernek az ilyen meredek módon való áthágásával, és ezen keresztül a jogi személynek személyes felelősséget tulajdonítsunk, és személyes felelősségre vonást alkalmazzunk a jogi személlyel szemben, ami - mint tudjuk - egy absztrakció, hogy jogi személyről lenne szó. Egy céget, vállalatot, intézményt, állami céget szabálysértési bírsággal sújtani, ez szerintem meglehetősen sajátos, arról nem is beszélve, hogy például egy állami cég hogyan könyveli azt el, hogy szabálysértési bírságot fizetett ki azért, mert az autói, például egy minisztérium autói tilosban parkolnak. A minisztérium költségvetésében el fogják könyvelni azt a fejezetet, hogy bírságra kifizetendő? Vagy gyorsan hajtanak, ez többször előfordul, gyorsan hajtott, ezért a minisztériumot bírságolják meg - ezt én elég sajátosnak tartom az egész magyar jogrendszer szempontjából.

Én helyesnek tartom, hogy viselje a felelősséget a gépjárművezető, de nem az üzemben tartó. Az üzemben tartó ilyen felelősséget nem vehet át, ez csak az állam kényelmi szempontja, és az állam kényelmi szempontjának nem lehet a jogi szabályozást alárendelni. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu