DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben szocialista szabadcsapatok és kis létszámú szabaddemokrata különítmények lepték el városainkat és falvainkat. (Taps a kormánypárti oldalon.)

A legnagyobb ellenzéki párt úgynevezett országrészgyűléseket tartott, és ezek időzítése sem véletlen, hisz május 1-jét - ugyanúgy, mint az elmúlt 40 esztendőben - együtt ünnepelték a nem éppen független szakszervezeti vezetőkkel, és ahogy az egyik újság írta, össztüzet zúdítottak a polgári koalícióra.

A szabaddemokraták harcmodorukon nem változtattak semmit, retorikájuk egyetlen bűvös szóból áll: elhatárolódni. Elhatárolódni a szélsőségektől, a Vajdaság területi autonómiájától, mindentől, ami nem a szabaddemokrata agytröszt terméke. Az ellenzék legfontosabb kinyilatkoztatása azonban az, hogy a polgári kormány az új ülésrend bevezetésével megfosztotta az Országgyűlést attól, hogy alkotmányos funkcióit gyakorolhassa, és a jelenlegi Házszabály nem biztosít olyan lehetőséget, amelynek segítségével kikényszeríthető lenne a plenáris ülés összehívása.

Mondanivalójuk végső summázata az, hogy Magyarországon veszélyben a jogállamiság, és olyan kijelentések is elhangzottak, hogy esetlegesen 2002-ben nem lesznek választások Magyarországon. Megjegyzem, az ezzel kapcsolatos riogatás az Antall-kormány utolsó hónapjaiban ugyanígy felmerült.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 4/1999. számú határozatával világosan és egyértelműen foglalt állást az ellenzéki képviselők indítványával kapcsolatban. Az alkotmány szerint az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart, minden év február 1-jétől június 15-éig, illetve szeptember 1-jétől december 15-éig. Az alkotmány 22. § (3) bekezdése, amelyről az indítványozók nemes egyszerűséggel elfeledkeztek, rendelkezik a rendkívüli ülésszakról és a rendkívüli ülésről is. A köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot, a napirendet meg kell jelölni.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a rendes ülésszakon belüli folyamatos működés nem nyugodhat a rendkívüli ülés rendszeres összehívásán. A rendkívüli ülés alkotmányjogi funkciója nem a rendszeres ülés biztosítása. Tehát az ellenzék azon törekvése, hogy rendkívüli ülések összehívásával kényszerítsék ki a hetenkénti plenáris ülés megtartását, nem más, mint obstrukció, és teljesen ellentétes a Magyar Köztársaság alkotmányával.

A rendes és rendkívüli ülés elhatárolásánál nem kell feltétlenül sem az alkotmányt, sem az Alkotmánybíróság már idézett határozatát fellapozni, elegendő, ha a magyar kéziszótárt idézzük; rendkívüli: szokásostól eltérő, nem átlagos, különleges. Ebből egyértelműen következik, hogy a rendkívüli ülés kikényszerítése veszélyezteti az Országgyűlés tekintélyét, és megzavarja annak törvényalkotó munkáját is.

Kétségtelen, hogy az alkotmány biztosítja a képviselők egyötödének a rendes ülésszakon belül is a rendkívüli ülés összehívását, ez azonban csak olyan különleges, rendkívül fontos, kiemelkedő ügyekben lehetséges, amikor a kérdések megvitatása halaszthatatlanná válik. Az első szabad választás - tehát 1990 - óta mindössze egy alkalommal, 1996-ban kérték az országgyűlési képviselők a rendkívüli ülés összehívását, a román-magyar alapszerződés megvitatásakor.

Teljesen téves az ellenzék azon álláspontja, hogy az Országgyűlés folyamatos működése folyamatos ülésezést is jelent. Az alkotmány 24. § (4) bekezdésének sem szövegéből, sem összefüggéseiből nem ismerhető fel olyan követelmény, amely szerint az ülésezés rendszerességét is a Házszabályban előre, pontosan, naptárilag meg kellene határozni.

Kérem tehát ellenzéki képviselőtársaimat, hogy az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében valóban csak akkor kerüljön sor rendkívüli ülés összehívására, ha azt rendkívüli helyzet vagy rendkívüli esemény indokolttá teszi. (Kuncze Gábor: Nem tudod röhögés nélkül te sevégigmondani! - Derültség az SZDSZ soraiban.) Ma már világos, hogy az elmúlt csütörtöki rendkívüli ülés összehívása a kormány gyors és hatékony intézkedései következtében okafogyottá vált, és ezért értelmetlen, képviselőtársaim, újra az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF és a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu