LÉVAI TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A piacgazdasági átmenet viszonylag érett fázisát jelzik a versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai. 1997 és 1998 olyan évek voltak, melyekben már az üzleti döntések nagyobb hatást gyakoroltak a piaci viszonyokra, mint az állam döntései.

Az állami beavatkozás szerepe csökkent, felértékelődött azonban a szabályozás szerepe. Mindkét évben kiemelkedő téma volt a kizárólagos jogon alapuló és a természetes monopóliumok kérdése. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 1997-ben napirendjére tűzte a Gazdasági Versenyhivatal előterjesztését egyes regulált és kizárólagos joggal rendelkező szektorok - például energia, távközlés - versenypolitikai kérdéseiről. A téma részletes megvitatása után felkérte a kormányt, hogy a vitatott kérdésekben foglaljon állást. Ezt követően, már 1998 márciusában állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést, és koncepcionális feladatokat fogalmazott meg a törvényhozás és a kormány számára.

Az 1998-as beszámolóban a Gazdasági Versenyhivatal négy témában tett a gazdasági bizottság által elfogadott ajánlásokat az Országgyűlés számára:

1. A távközlésre vonatkozó ajánlás kiemeli, hogy a nemzetgazdaság versenyképességének lényeges összetevője a távközlés hatékonysága, és e hatékonyság legjobb növelője a verseny.

2. A villamosenergia-szektorral foglalkozó ajánlás szerint ebben a szektorban is szükség van e versenyre, és elengedhetetlenül szükséges a versenyre alkalmas, illetve a természetes monopóliumokat jelentő tevékenység szétválasztása.

3. A helyi monopóliumokról - például víz, helyi tömegközlekedés - szóló ajánlás felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális vagy helyi szinten megoldandó szolgáltatások esetében is ugyanazok a versenypolitikai alapkérdések merülnek fel, mint a nemzetgazdasági szintű monopóliumok kezelésénél.

(20.30)

4. A kiskereskedelem helyzetét elemző ajánlás arra a következtetésre jut, hogy a kereskedelemben tapasztalható koncentrálódás nem érte még el az aggodalomra okot adó mértéket, de a felmerült társadalmi problémák kezelése érdekében már szükség lehet szabályozásra, azonban a szabályozás fő eszköze nem lehet a versenyjog.

A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági bizottság kérésére később nagyobb terjedelmű szakmai háttéranyagban fejtette ki álláspontját a távközlés, a helyi monopóliumok, a villamos energia és a kiskereskedelem aktuális versenypolitikai kérdéseiről. Ezen túlmenően kidolgozta a versenypolitikai szempontból időszerű jogalkotási igényekről szóló állásfoglalását is. Az ajánlásokban megfogalmazódik, hogy szükség van egy szabályozási reformra. A regulációs reform lényege az, hogy a piaci szereplők közötti normális egyensúly hiánya esetén a gyengébb pozíciójú gazdasági szereplők érdekeinek érvényesülését is biztosítsa. A természetes monopóliumok és kizárólagosságok olyan helyzetet teremthetnek, melyben nem érvényesül a piac hatékonysági kényszere, ez természetesen nem is érvényesülhet, hiszen nincsen verseny, ami azt kikényszeríthetné. Az állam feladata ebben az esetben, hogy kiépítse és működtesse a versenykényszert pótló szabályozást.

A távközlés Magyarországon jelenleg átmeneti állapotban van, a monopóliumtól a teljes liberalizáció felé haladunk. A piac túlnyomó része még monopolizált, ahol a szolgáltatók tevékenységét piaci mechanizmus híján még részletesen kell szabályozni, míg kisebb része már versenypiac, ahol a szolgáltatások ára szabad. A hatékony versenypiac kialakulásához azonban szükség van aktív kormányzati lépésekre is. A kormányzati lépéseknek arra kell koncentrálniuk, hogy a korábban monopolhelyzetű s ezért továbbra is meghatározó befolyással rendelkező piaci szereplőt valamilyen módon meg lehessen akadályozni abban, hogy az újonnan piacra lépők számára megnehezítse a piacra lépést és a piacon való fennmaradást.

A legfontosabb szabályzandó területek az árszabályozás jó működtetése, az összekapcsolási díjak megállapítása és a más telekommunikációs ágakban való terjeszkedés feltételeinek korlátozása. A piacnyitás tekintetében nemzetközi kötelezettségeink is vannak, akár a WTO-nak a távközlési szolgáltatások liberalizációjára vonatkozó egyezményére, akár az Európai Unióhoz való csatlakozásra gondolunk.

Az energiaszektorban és annak szabályozásában megvalósítandó változások lényege szintén a verseny bevezetése. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az energiaszektor átalakítása befolyással van az egész nemzetgazdaság versenyképességére. Az átalakítás kulcskérdései a következők:

1. El kell különíteni a természetes monopóliumot jelentő tevékenységeket a piaci verseny viszonyai között működni képes tevékenységektől.

2. A nem versenyző területen olyan szabályozásra van szükség, mely biztosítja, hogy a hagyományos szabályozás funkciói érvényesüljenek, másrészt pedig megakadályozza a piaci hatalom kiterjesztését a versenyző területekre.

3. Tudatosítani kell, hogy a piacnyitás deklarálása és a versenypiacokra való belépés előtt álló jogi akadályok leépítése önmagában még nem vezet versenyhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartások tilalmáról szóló törvény betartásán kívül más feladatokra is koncentrálnia kell. A legjelentősebb ezek közül az Európai Unióhoz való csatlakozás, mely tudatos felkészülést igényel. A szigorú követelményeknek való megfelelés számos feladatot ró a Gazdasági Versenyhivatalra:

Elsősorban eleget kell tenni az Európai Megállapodásban felvállalt jogharmonizációs kötelezettségnek.

Másodsorban a csatlakozás időpontjára tisztában kell lenni a közösségi versenyjog lényegét tartalmazó bizottsági határozatokkal és bírósági döntésekkel. Ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatalon belül megindult a közösségi versenyjogi esetek szisztematikus feldolgozása.

Harmadsorban meg kell felelni mindazon követelményeknek, melyek egy tagállami versenyhatósággal szemben támaszthatóak. Ez jelentős terhet ró a hivatalra, különösen azért, mert az Európai Unió 1999-ben elfogadta a versenyszabályok végrehajtásának modernizációjáról szóló Fehér könyvet, amelynek legfontosabb része az, hogy az Európai Unió bizottsága decentralizálni kívánja hatáskörét. Ez a folyamat természetesen jelentős többletmunkát ró a tagállami versenyhatóságokra is. Ahhoz, hogy ezeknek a követelményeknek megfelelhessen a Versenyhivatal, szükség van olyan fiatal munkatársakra, akik ismerik a közösségi versenyjogot, beszélnek idegen nyelveket, és képesek lesznek a brüsszeli versenyhatósággal való együttműködésre.

Az imént említett feladatok költségigénye jelentős, amelyhez a forrástöbbletet biztosítani kell. 1997-ben a versenyszabályozás jogi háttere megváltozott. 1997. január 1-jén lépett hatályba az új versenytörvény. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény számos eljárásjogi és anyagi jogi változtatást valósított meg, melyeket az előző hat év tapasztalatai, az európai jogharmonizáció és a versenyjog nemzetközi fejlődése tett szükségessé. Az eljárásjogi változások közül kiemelkedő a bejelentéses rendszer kialakítása, amely nagyobb teret ad a hivatalbóliságnak. Komoly előrelépés, hogy a bírság adó módjára behajtható köztartozásnak minősül, és a behajtás az APEH feladata lett. Mindezek a változások már bizonyították helyességüket.

A versenyszabályozás jogi háttere 1997-ben kibővült. A kormány öt csoportmentességi rendeletet fogadott el, és hatályba lépett az Európai Megállapodás vállalatokra vonatkozó versenyrendelkezéseihez kapcsolódó végrehajtási szabályokat kihirdető kormányrendelete is. Három további csoportmentességi rendelet van előkészítés alatt, melyek várhatóan 1999-ben kerülnek elfogadásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényhozás és a kormányzat felelőssége, hogy kiálljon a verseny mellett. A természetes monopóliumok és kizárólagosságok esetében olyan szabályozási környezet kialakítására van szükség, amelyben a vállalkozások saját érdekeiket követve, de a közjó érdekében is tevékenykednek. Ezen szektorok jelentőségét mutatja, hogy ma Magyarországon 1000 milliárd forintos árbevételt jelentenek.

A szóban forgó szektorok hatékonyságának javulása nagymértékben hozzájárulhat a nemzetgazdaság versenyképességének javulásához. A jelenlegi szabályozási rendszerek reformra szorulnak, s e reformnak az érintett szektorok és az elérendő eredmények hasonlósága miatt egységes elveken kell alapulnia, valamint túl kell nyúlnia az egyes szektorokon.

Véleményem szerint az állásfoglalásokban meghatározott koncepció megfelelő kiindulási alap e reformhoz, melynek megvalósulását támogatom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu