DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Kezdjük a második kérdéssel: 1999. március 9-12. között New Yorkban ülésezett az ENSZ nők státuszával foglalkozó 45 tagú bizottságának 43. ülésszaka. A bizottság munkája a nők egyenjogúságának kérdéseiben kialakítására kerülő cselekvési programokat koordinálja, illetve a nők elleni diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló egyezmény végrehajtását vizsgáló bizottság tevékenységét ellenőrzi és irányítja.

Magyarország jelenleg nem tagja a nők státuszával foglalkozó bizottságnak, ezért ahogy ez ilyenkor szokás, az ENSZ-tagállamok háromnegyedéhez hasonlóan New York-i ENSZ-képviseletünk kísérte figyelemmel az ott folyó tevékenységet. A nők státuszával foglalkozó bizottság említett ülésének napirendjén szerepelt a nők negyedik világkonferenciájának követő mechanizmusaként, follow-upjaként a 2000-ben megrendezésre kerülő rendkívüli ülésszak előkészítése. Az ENSZ-közgyűlés 52. ülésszakán került elfogadásra az a határozat, mely felkéri az ENSZ főtitkárát, hogy rendkívüli ülésszak elé terjesszen be jelentést a "Nők-2000, nemek egyenlősége, fejlődés és béke a XXI. századért" elnevezéssel.

A jelentésben a nők Pekingben megrendezett negyedik világkonferenciáján elfogadott cselekvési program végrehajtásáról kell az ENSZ főtitkárának beszámolnia. Az ENSZ főtitkára a jelentés elkészítéséhez kérdőív formájában kért tájékoztatást az országoktól április 30-áig. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy jelen esetben nem valamiféle nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítéséről van szó. Az ENSZ-főtitkári jelentések elkészítése az ENSZ-főtitkár felelőssége, az elkészítés módszerének meghatározása a főtitkár, illetve a titkárság hatáskörébe tartozik. Ennek egyik, de nem kizárólagos módja a kérdőívek formájában összegyűjtött adatok alapján elkészülő összegzés. A magyar ENSZ-képviselethez a tájékoztatást kérő körlevél nem érkezett meg. Érdeklődésünkre az ENSZ-titkárságtól és más képviseletektől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a titkárság adminisztrációs hibájából a kérdőív nem jutott el több New York-i képviselethez, így a kormányok többsége nem tudott eleget tenni a felkérésnek. Ezt alátámasztják továbbá az alábbiak:

Érdeklődésünkre az ENSZ titkársága jelezte, hogy a tagországok kis számban válaszoltak a kérdőívre a megadott határidőig. Ennek nyomán a titkárság április 14-én újabb időpontot, 1999. május 19-ét határozta meg a kérdőív megválaszolására. A kormány 1999. május végén határozott a Nőképviseleti Tanács létrehozásáról, mely határozat a Magyar Közlönyben május 28-án megjelent. A kormány ezzel a határozatával a nők érdekeit képviselő társadalmi szervezetek és szakértők bevonásával kibővítette az eddig csupán tárcaközi bizottságként működő szervezet munkáját. A Nőképviseleti Tanács a kormány döntéseit előkészítő konzultatív, véleményező, javaslattevő, koordináló testület, legfontosabb feladata a nők esélyegyenlőségét biztosító jogszabályalkotás és cselekvési programok felgyorsítása, valamint a programok végrehajtása és azok ellenőrzése. A Nőképviseleti Tanács megalakítására való tekintettel a nőképviseleti titkárság június végéig kért halasztást a főtitkári kérdőív megválaszolására.

A főtitkári kérdőívre elkészített kormányjelentést nyilvánosságra fogjuk hozni, és civil fórumunkon is bemutatjuk. A nők egyenjogúságával kapcsolatos kérdések kormányszinten történő koordinálását a Szociális és Családügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatok főosztálya végzi. A társadalmi kapcsolatok főosztálya, a nőképviseleti titkárság folyamatosan megfigyeli a világkonferencia cselekvési programjának végrehajtását, valamint akcióterveket dolgoz ki és hajt végre; például "a nők diszkriminálása a munkahelyen" program, ingyenes jogi telefonszolgáltatás, felmérés és a többi.

Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu