DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az 1998-ban újjáválasztott Országgyűlés és a második polgári kormány első évének végén időszerű és talán hasznos is egy pillanatra megállni a számadás szándékával. Vizsgáljuk meg, hogy programunkban mit ígértünk és teljesítésében hol tartunk!

Mindenekelőtt ígértük egy olyan értékrend érvényesítését, amelynek középpontjában a tisztesség, a munka becsülete és a szeretet áll. Azokat a morális értékeket állítottuk programunk centrumába, amelyek érvényesülésétől függ jólétünk, szabadságunk, az egyén, a család, az ország, a nemzet biztonsága. A jó erkölcs közhatalmi elvárása és az arra épülő jólét esélyének megteremtése találkozik minden jó szándékú ember óhajával. Ám a hozzá vezető út meglehetősen hosszú és göröngyös, amit a mögöttünk hagyott esztendő igazol. Az ország zilált morális és törékeny gazdasági állapotában a kormány embert próbáló feladatainak teljesítése csaknem egyenlő a lehetetlennel. És mégis, erkölcsi kötelessége, egyúttal közjogi feladata, hogy választópolgárainak tett ígéretét teljesítse, intézkedésével segítse a magyar nemzet boldogulását.

A szándék nemes és tettekben sincs hiány. Eredményeink között szólnunk kell az ismert nemzetközi sikereink mellett a gazdaság stabil növekedéséről, az infláció rémének megfékezéséről, a családok felkarolásáról vagy az agrárium kiszámítható pályára állítását célzó agrárstratégia késedelem nélküli kidolgozásáról és publikálásáról. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a hagyományosan energiafaló ágazat fokozatos átállítása is megkezdődött az energiatermelés irányába. A biotermelés felkarolása pedig konstruktív válasz az új idők kihívásaira, együttesen megfelelés a hazai és uniós elvárásoknak.

A már teljesített és még tervezhető feladatainkat jócskán gyarapították rendkívüli események is. Számolt-e például valaki azzal, hogy a program meghirdetését követő év a váratlan csapások és megpróbáltatások sorozatának esztendeje lesz? Árvíz, belvíz és hóakadályok keserítették életünket. A szomszédunkban olyan népirtó háború dúlt, amiben tétlen szemlélők nem maradhattunk. Gazdasági válság söpört végig a fél világon, ami ugyancsak próbára tette nyitott gazdaságunkat. És mindeközben olyan bankbotrányokra bukkantunk, aminek morális és pénzügyi következményeit még évekig nyöghetjük. Mindezt emelkedettséggel, nagy önuralommal viselte el az a nép, amelyik a számlát hivatott kiegyenlíteni.

Ellenben a türelmében ismételten próbára tett választópolgár egyre kevésbé viseli el a helyenként gyűlölettől fűtött vitáinkat, amelyek sehová sem vezetnek. A magyar ember természetéből fakadóan békés, és a békés alkotómunkát joggal várja el választottjaitól is. Itt az ideje, hogy észrevegyük: adósak vagyunk az egymás iránti tisztelettel és megbecsüléssel, nem is szólva a sokak számára értelmezési gondot okozó szeretetről, aminek egyenes következménye a növekvő szembenállás, esetenként a kirekesztés szándéka. Ezt nem tehetjük! Mi, magyarok kevesen vagyunk ahhoz, hogy közülünk akár csak egyet is kirekesszünk. Tudjuk, vitázni kell a jónál is jobb megoldások keresése érdekében, de vitáinkat az érvek ütköztetése mellett egyetlen érzelmektől fűtött szándék kísérheti, mégpedig a haza, a nemzet sorsának előbbre vitele. Mandátumunkat erre kaptuk. Ha a koalíció vállalt programjának végrehajtásáért ennek szellemében ütközik az ellenzékkel és az ellenzék a koalícióval, akkor abból mindannyian épülünk, s ami legalább ilyen fontos, mindez a fogyó bizalom helyreállítását szolgálja. Ami pedig a gazdaság örvendetes növekedését illeti, az lehetőség, egyben kötelesség a javak igazságosabb elosztására, az életkörülményeikben stagnáló vagy leszakadó milliók felkarolására.

Ezt a cselekvő szeretet kell megfogalmazni ősszel a költségvetésben és a sokat vitatott adórendszer tervezett reformjában. Így és csakis így válhat a kormányprogram végrehajtása a pártérdekek felett átívelő országprogrammá. Olyan programmá, amelynek szellemiségét az "Isten, haza, család" hármas követelménye hatja át.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu