DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! A korán kelők ma reggel is azt hallhatták a hírekben, hogy Kolozsváron derült az idő, a hőmérséklet 15 fok. Azt nem tudni, hogy a kolozsvári polgármester által újra felszított magyarellenes gyűlölet hőmérséklete hány Funar-fokot mutat, de azt igen, hogy Kolozsváron az idő nem derült, ellenkezőleg, nagyon is rossz a politikai hangulat.

Amint az köztudott, Gheorghe Funar lejárató kampánya már Alföldi Lászlónak, a Magyar Köztársaság új kolozsvári főkonzuljának a városba való megérkezését megelőzően kezdetét vette. Ennek fő veszélye azonban nyilvánvalóan nem országa legismertebb elmebetegének minden eddigit felülmúlóan gyalázatos provokációsorozatában áll, hanem abban, hogy a magyar diplomácia és a magyar állam ellen folytatott kirohanások a valóságban is megronthatják az ígéretesen alakuló magyar-román államközi viszonyokat. Abban áll a veszély, hogy nyilvánvaló politikai okokból tovább mérgezhetik a hétköznapok magyar-román viszonyait, amelyeket a Ceaus
escu-idők Romániát tönkretevő évtizedei éleztek ki népeink között, és főleg abban áll a veszély, hogy árthatnak Románia nemzetközi imázsának is. Ez pedig Magyarországnak nem érdeke, ellenkezőleg.

Már a botránysorozat kezdetén a román külügyminisztérium így reagált a funari szellem újabb felcsillanásaira: "A román állam rendelkezik mindazokkal az intézményekkel, amelyek hivatalos jogkörrel bírnak ahhoz, hogy a hasonló megnyilvánulásoknak elejét vegyék". Nos, amilyen megnyugtató a román kormányzat hivatalos elhatárolódása a kolozsvári botrányoktól, és amilyen fontos a román politikai erők túlnyomó részének elítélő állásfoglalása az ügyben, annyira érthetetlen, hogy úgy tűnik, a bukaresti politika még mindig nem ismerte fel Funar komolyan nem vételének beláthatatlan veszélyeit.

Mert igaz ugyan, hogy Gheorghe Funar teljes joggal tart attól, hogy az általa elkövetett számtalan törvénytelenség közül legalább egy hamarosan börtönbe juttatja, ezért remélhetőleg közeli bukását megkísérli a román nemzeti hős szerepébe való előremeneküléssel kivédeni. Az is igaz, hogy önmagáért beszél az egykori securitatésok operettbe illő felvonultatása az új főkonzul ellen, azt azonban sajnos nem tudjuk, hogy a román állam hivatalos szervei meddig nézik még tétlenül ezeket a szélsőséges támadásokat, és mikor elégeli meg végre a román állam tekintélyét is sértő provokációkat.

Tisztelt Ház! A napokban kisebb politikai vihart kavart az az Európa tanácsi jelentés, melynek függelékében egy baloldali magánvélemény szélsőséges pártoknak nevezte a magyar jobbközép koalíció egyik tagját és a magyar ellenzék nemzeti radikális pártját. Nem tudok ugyanakkor arról, hogy ugyanez a jelentés néven nevezte volna Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor magyarellenességre épülő mozgalmait vagy akár térségünk más, valóban szélsőséges és magyarellenes pártjait. Arról sem tudunk, hogy az Alföldi László kolozsvári főkonzult ért atrocitásokkal szemben a nem rég leváltott Kolozs megyei prefektuson kívül a román állam erre jogkörrel bíró szervei bármit tettek volna hasonló botrányok elkerülésére.

Nem hivatkozom itt a '961-es bécsi konvencióra, hiszen lehet, hogy ezt ott sokan nem ismerik, az azonban nagy kérdés, hogy a román állam meddig nézi még tétlenül az olyan városházi rendezvényeket, mit a múlt szombati volt Kolozsváron, ahol a város bolondja a Ceaus
escu-féle hírhedt Securitate egykori főtisztjeivel rendezett parádét, akik Alföldi László főkonzult nemcsak a magyar kémszolgálat tábornokának nevezték, de ahol a polgármester felolvasta Göncz Árpádhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez címzett minősíthetetlen hangú levelét is, melyben a Magyar Köztársaságot és annak elnökét útszéli hangon becsmérelte.

A kolozsvári kóbor kutyák piros-fehér-zöldre festésének funari happening-ötlete is csak azért érdemel itt szót, mert a nemzetgyalázás akkor is nemzetgyalázás, ha azt külföldön őrültek, fasiszták vagy akárkik követik is el. Az európai stílusú politika csak örülhet annak, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter és Andrei Ples
u román külügyminiszter egyetértettek abban, hogy a szélsőséges magyarellenes támadások elítélendők. Örülünk ennek, ugyanakkor nem tudom elfogadni azt a román álláspontot, amely ezt a súlyos uszítást hivatalosan még ma sem akarja komolyan venni. Vagy mégis komolyan veszi, de hagyják?!

Örömmel hallottam Alföldi László főkonzul úrnak azt a törekvését, hogy feladatának tekinti országaink kapcsolatainak javítását, és hogy munkája során nem fogja zavartatni magát. Ehhez azonban nemcsak az kell, hogy működésében senki és semmi ne akadályozza meg, hanem az is kell, hogy a fogadó ország összes szerve az európai normáknak és az európai diplomáciai gyakorlatnak megfelelően járjon el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu