DR. ÁBRAHÁM JÁNOS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő javaslatokat szeptember 22-ei ülésén tárgyalta meg a bizottság. A mindkét javaslatra vonatkozóan született kisebbségi véleményt szeretném most ismertetni.

A javaslatok tartalmi vitája lényegében már az elmúlt év novemberében lezajlott, amikor is a kormány a költségvetési tárgyalások előtt azzal állt elő, hogy meg kell változtatni az igazságszolgáltatási reform menetét, ennek megfelelően a már minden elemében kész ítélőtáblák működésének megkezdését az utolsó pillanatban hiúsította meg az Országgyűlés. Akkori véleményünket most is fenntartjuk.

Lényegében a javaslatok megbontják az igazságszolgáltatási reform összefüggő rendszerét, a reformot lefékezik, pozitív hatású kibontakozását időben eltolják, és ez azt jelenti, hogy az ország ezzel három-négy vagy ennél több évet is veszít. Gyakorlatilag a tervezett közbeiktatások az egész menetet felborítják. Véleményünk szerint mindezek rendkívül komoly károkat okoznak, de ezért a felelősség, tisztelt Országgyűlés, a kormányt terheli.

Az eddigieken túlmenően alkotmányossági kérdések is felvetődtek, így például az alkotmánynak a bírói szervezetet meghatározó 45. § (1) bekezdése több ítélőtábláról rendelkezik. A csak egy, országos ítélőtábla felállítása, amelynek közvetlen költségei lényegesen magasabbak, mint az öt ítélőtábla elindítása, ellentétes a vidéken élő emberek többségének érdekeivel.

Szakmailag helytelenítjük, hogy egy törvényben jelennek meg különböző törvényeket módosító javaslatok. Csak megjegyzem, ebben a kérdésben több kormánypárti képviselőtársunk is egyetértett velünk. Ez a manapság már gyakorlattá vált, látszólag csupán jogalkotási technika alkotmányossági kérdést is felvethet.

A tervezetben lévő törvények közül lenne olyan, mint például a Pp. módosítása, hogy ha ezt külön nyújtja be a kormány, akkor támogatni tudtuk volna, hiszen olyan reformcélokat szolgál, amelyeket magunk is megfogalmaztunk az igazságügyi reform megindításakor.

Határozott álláspontunk, hogy a kormány a háromhetenkénti üléssel nem tudja beilleszteni az egyébként indokolt külön történő tárgyalást.

Nem látjuk biztosítottnak az igazságszolgáltatásban dolgozók megfelelő előmenetelét, egyáltalán nem pozitív és nem támogató a kormány igazságszolgáltatással szembeni politikája. Itt említhető meg, hogy a rendszerváltás óta most fordult elő először, hogy állami ünnepségen egyetlenegy bíró vagy ügyész sem kapott kitüntetést.

Véleményünk szerint a jogalkalmazók helyzetét tovább nehezíti az, hogy a büntetőeljárás új kódexét most már sikerült három részre szakítani. Tavaly egy részt már beemeltek belőle a hatályos Be.-be, most készülnek egy újabb részt beemelni, és marad egy rész, amelyik 2003-ban kerül alkalmazásra, így meglehetősen nehéz eligazodni a jogalkalmazónak.

Nem értünk egyet továbbá az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételének megváltoztatásával, és azzal sem, hogy egy tulajdonképpeni értekezlet törvényi szintre emelkedjen a megyei elnökök értekezletének törvénybe iktatásával.

Végezetül meg kell említeni, hogy nem lehet közömbös senki számára, hogy az európai uniós csatlakozási folyamatban hogyan kerül értékelésre az igazságszolgáltatás egészének működése. Úgy ítéljük meg, hogy a reformfolyamat mostani lassítása és megtörése a kormányzat következetességének hiányát mutatja.

Mindezek alapján 10 szavazatunkkal a javaslatot nem tartottuk általános vitára alkalmasnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP és az FKGP soraiból.)

Forrás: parlament.hu