DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a 27/1998. AB számú határozatával az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában határozatot hozott. A határozat egyrészt megállapította, hogy amíg a jelenlegi választási rendszer érvényesül, az olyan pártba tartozó képviselőket, akik az országosan összesített érvényes szavazatok több mint 5 százalékát megkapták, akkor is megilleti a képviselőcsoport létrehozásának a joga, ha az Országgyűlés egyébként a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határoz meg. Az ilyen párt képviselőcsoportjának létrehozásához és működéséhez szükséges létszám a párt képviselőinek az Országgyűlés alakuló ülésekor meglévő száma.

Másrészt megállapította azt is, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. számú Ogy. határozat, azaz a Házszabály 15. §-a (1) bekezdésének első mondata alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 1998. június 2-ára visszamenő hatállyal megsemmisítette.

Harmadrészt megállapításra került az is, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn a tekintetben, hogy a Házszabály nem tartalmaz garanciális rendelkezéseket arról, hogy a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők ténylegesen tagjai lehetnek az Országgyűlés állandó és ideiglenes bizottságainak. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének '98. szeptember 1-jéig tegyen eleget.

Negyedrészt az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes a Házszabály 31., 32. és 33. §-a, továbbá a 35. § (2) bekezdése és a 36. § (4) bekezdése is. Erre tekintettel ezeket a rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 1998. szeptember 1-jével megsemmisítette.

Tisztelt Ház! Az ügyrendi bizottság 4/1663. szám alatt terjesztette elő a fenti alkotmánybírósági határozat által előírt házszabály-módosítási javaslatát.

A beterjesztett országgyűlési határozati javaslat igen hosszú és vitákkal tarkított munka eredménye. Az ügyrendi bizottság e vonatkozásban munkáját '98. július 8-án kezdte meg, és végül nyolc alkalommal történő ülésezést, illetőleg tárgyalást követően 1999. szeptember 23-án hozta meg a beterjesztett határozati javaslatot. Kezdetben - mint azt Salamon László, az ügyrendi bizottság elnöke is mondotta - az ügyrendi bizottság abban gondolkodott, hogy a Házszabály összes hibáját egy javaslatban küszöböli ki, a későbbiek során azonban egyre világosabbá vált, hogy az Alkotmánybíróság 27/1998. AB számú határozatában megjelölt házszabályhibákat önállóan kell kijavítani. Ezen álláspont helyességét támasztja alá többek közt az is, hogy csak ezekkel a kérdésekkel nyolc alkalommal foglalkozott az ügyrendi bizottság, és csak részbeni konszenzust tudott kialakítani közel 18 hónapot követően.

Az Alkotmánybíróság fenti számú határozatában megállapítottakat azonban ésszerű időn belül ki kell javítani, helyre kell állítani a Házszabály alkotmányosságát, és meg kell szüntetni a mulasztásos alkotmánysértést.

A rendszerváltozás óta már több mint tíz év telt el, túl vagyunk a harmadik demokratikus választásokon, s az eddigi választások némelyike, illetve az élet produkált olyan dolgokat, amelyekre az éppen hatályos Házszabályban nem volt megfelelő válasz, vagy a meglévő szabályozás alkotmányellenes volt. A mostani házszabály-módosítási határozati javaslat tulajdonképpen egyrészt a frakcióalakítás és -megszűnés szabályaira, másrészt a független képviselők státusának a rendezésére irányul. Mindegyik kérdés olyan, amelynek a megoldása további halasztást nem tűrhet.

Az ügyrendi bizottság ülésein a lefolytatott viták, érvelések eredményeképpen majdnem sikerült teljes konszenzust kialakítani a határozati javaslat vonatkozásában. A határozati javaslatban megjelölt tízfős frakcióalakítási minimum, illetve a megválasztáskor meglevő képviselői létszám megjelölése egyrészt tapasztalati tényeken alapul, másrészt - mint azt Salamon képviselőtársam előadta - e vonatkozásban modellezés is történt.

Ezen túlmenően rávilágítok arra, hogy a létszám-meghatározás a frakcióalakítás vonatkozásában a nemzetközi összehasonlítás próbáját is kiállja, mert például a mi parlamentünk létszámánál kétszer nagyobb létszámú olasz parlamentben a frakcióalakítási minimum húsz főben van meghatározva.

A szabad mandátum a képviselői jogállás alapja. A szabad mandátum jellemzői abban is kifejeződnek, hogy a képviselők jogállása egyenlő, azaz jogaik és kötelezettségeik azonosak, legyenek azok frakciótagok avagy függetlenek. Ezt a kérdést is megnyugtató módon rendezi a beterjesztett határozati javaslat, amikor a független képviselőknek is lehetővé teszi, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyenek.

Az előadottakból kitűnően megállapítható, hogy a benyújtott határozati javaslat az Alkotmánybíróság által felvetett minden kérdésre választ ad, és rendezi a mulasztásos alkotmánysértést is.

Tisztelt Ház! Szeretnénk, ha azok, akik a beterjesztett határozati javaslat néhány részével jelenleg nem értenek egyet, nézeteiket felülvizsgálnák, önös pártérdekeken felülemelkednének, és álláspontjuk megváltoztatásával, a beterjesztett határozati javaslat megszavazásával hozzájárulnának ahhoz, hogy a parlamenti demokrácia működőképes legyen. A Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében kérem, hogy a határozati javaslatot vitassuk és szavazzuk meg, mint ahogy azt a Fidesz-Magyar Polgári Párt teszi.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu