MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egyike voltam azoknak, akik a szobájukban dolgoztak és figyelemmel kísérték a vitát, nagyon értékes és tanulságos vita volt. Egyetértek az államtitkár úrral, hogy jó, hogy ez a vita lezajlik. Ugyanakkor úgy gondolom, éppen azért, mert nem túl sok embert érint, de akiket érint, azokat rendkívüli módon érinti, megtehetnénk azt, hogy tudós módjára a törvényt életbe léptetjük, és a gyakorlatban dolgozzuk ki azokat a szabályokat, amelyek szükségesek.

Az államtitkár úr jobban tudja, mint én, hiszen tudós ismerője a közjognak, hogy van olyan ország, Franciaország, ahol például mielőtt egy törvényt törvényerőre emelnének, rendeleti szinten bevezetik a legfontosabb intézkedéseit, kipróbálják egy évig, kicsiszolják, módosítják, és utána lesz belőle törvény. Ebben az esetben, mivel nem túl sok embert érint, de Fodor Gábor felolvasta azt a levelet, amit mindannyian kaptunk, ezért nem értem, miért nem lehet bevezetni ezt a dolgot, miért nem engedjük az egészségügyi szférának, hogy ezt kipróbálja, és ha adott esetben történnek visszásságok vagy pszichológiai problémák, vagy más, előre nem látott problémák, akkor azokat szabályozni lehet. Miért ne tehetnénk ezt meg?

A másik kérdés: felvetődött a név. Én a béranyaságot, ami hírhedetté vált szó, rendkívül rossznak tartom - hasonlóan Fodor Gáborhoz -, és úgy gondolom, hogy egy kicsit még a dajkaanyaság sem fedi igazán a valóságot, mert éppen a levél íróinál az van, hogy a feleségnek a... (Az elnök csenget.) - igen, befejezem. Köszönöm. (Dr. Fodor Gábor tapsol.)

Forrás: parlament.hu