DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen már nagyon sok hozzászólás ezzel a szakasszal kapcsolatban is elhangzott, én egyetlen egy részletével szeretnék foglalkozni, mégpedig az ajánlás 49. pontjával. Még egyszer nem sorolnám fel, hogy melyik pontokban javasoljuk mi is azt, hogy maradjon az eredeti rendszer és talán azt kellene finomítani, de erre a pontra külön is kitérnék.

Elhangzott a vitában, hogy kölcsönösen egymásnak kérdéseket teszünk fel, és nagyon jó válaszokat adunk, itt azonban van egy olyan probléma, amely szakmailag sem állja meg a helyét, ugyanis ez nincs jól kitalálva, és itt szeretném egy kicsit részletesebben is vitatni. Ebben a pontban arról van szó, hogy a szociális segély fejében munkát kell végezni. Most nem a kényszermunka felé vinném a dolgot, hanem maradnék a "munka" szó mellett. Úgy szól a pontos szöveg, hogy "az aktív korú, nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés szerint felajánlott munkát elfogadni, ha a munka a szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének megfelel vagy annál eggyel alacsonyabb fokozatú, a várható havi kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét".

Már vitattuk, hogy a segély fejében munkát szab. A dologgal szakmailag is probléma van, mert itt nemcsak arról van szó, hogy van egy 30 napos valami, amit ha elvégez, akkor majd utána rendszeres segélyt kap, hanem ha nem is a piaci munkának felel meg ez a közhasznú, ez a 30 vagy nem tudom, hány napi munka, de azért feltehetően az önkormányzatok egy jelentős része a munkanélküliek egy jelentős részénél mégiscsak megpróbál valami munkát keresni. Márpedig ha munkáról van szó, hiszen végig ezt a terminus technicust használja a törvénymódosítás, akkor a munkával szemben elég nehéz állítani valami másféle összeget - sem mértékében, sem nevében. A munkáért bér jár, a mai fogalmaink, a munka törvénykönyve szerint, főleg akkor, ha még azt is kimondjuk, hogy ez olyan munka, ami meg kell hogy feleljen a szakképzettségnek és az iskolai végzettségnek. Ez bármilyen típusú lehet, hiszen a múltkor már megbeszéltük, a munkanélküliek között nagyon sokan vannak diplomások, érettségizettek és szakmunkások is, tehát itt nagyon sokan vannak olyanok, akiknek komoly munkát kell felajánlani és várhatóan nemcsak 30 napot.

Úgy gondolom, ha bér jár, akkor nem lehet más a legkisebb összeg, mint a minimálbér. Megkérdeztük a bizottsági vita során, hogy akkor hogy lehet a minimálbért felváltani az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az volt a válasz, hogy az igaz, hogy minimálbér jár, de ha ez valamilyen ok miatt kisebb, hiszen a minimálbérről, a legkisebb munkabér összegéről szóló rendelet is meghatározza, hogy lehet ettől eltérni, akkor az mégsem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíj legkisebb összege. Azt gondolom, szakmailag mindenképpen probléma van, mert ha egyszer bér jár, és ennek a legkisebb összege a minimálbér, akkor csak a minimálbérre vonatkozó szabályok szerint lehet ezt megkurtítani, vagyis lehet ez részmunkaidő vagy lehet valamiféle alacsonyabb teljesítmény, bár közhasznú munkánál - itt elhangzott, hogy például parlagfüvet kellene szedni - elég nehéz teljesítményt megállapítani, tehát valószínűleg a részmunkaidő maradhat.

Végül is ezzel a szakasszal az a fő probléma, hogy az, amit igazán kötelezővé tesz a segély fejében, és amiről úgy gondolkodik, hogy ez egy kicsit mégiscsak munka és legalább dolgoznak ezek az emberek, és itt nemcsak arról a százezerről van szó, akit feltehetően nehéz lesz visszavezetni a munkaerőpiacra, hanem a másik 250 ezerről, akinek még esélye lenne, ez egyáltalán nem munka, de nem is törekszik arra a törvénytervezet, hogy igazán munkát adjon, hanem valamit. De ezt látva leírva, azt gondolom, mindenképpen helytelen, ezt mindenképpen módosítani kellene. Mi úgy módosítottuk a legcélszerűbben, hogy ezt talán mindenképpen el kellene hagyni, mert az mégiscsak skandalum, hogy munkát követelek meg, majd azért még a minimálbért sem fizetem ki, sőt megelégszem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével. Akkor most nem is munka, nem is bér, nem is minimálbér, igazán nem is segély. Akkor ez micsoda?

Ha szakmailag megnézem, akkor ez a pontja a rendszernek biztos, hogy rosszul van kitalálva, ehelyett valamilyen mást rendszert kellene kitalálni, akkor azt talán emészthetőbb, de ne nevezzük ezt munkának. De gondolom, az önkormányzat sem abban gondolkodik, ha valakit négy-öt-hat hónapra foglalkoztat, történetesen egy érettségizett vagy diplomás embert, akkor ennek egy ekörüli összeget fizet.

(23.00)

Csak ha itt minimálbérről, illetve a normális munkának megfelelő normális bérről van szó, illetve a bizonyos szintű munkának megfelelő bizonyos szintű bérről, akkor megint előkerül, hogy honnan van erre pénz. Az egész rendszernek ez a másik baja, hogy vagy pénz nincs hozzá, vagy nincs jól kitalálva. Azt gondolom, hogy erre nincs igazán jó szakmai válasz, legalábbis eddig nem kaptunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu