ERKEL TIBOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 33. ponttal folytatnám, amely a 4. § kiegészítése az új (4) bekezdéssel. Ez véleményünk szerint tartalmilag vitatható.

A T/1849. számú törvényjavaslat nem rendelkezik a vagyonátadásra vonatkozóan. A MIÉP egyetért a kérdés rendezésének szükségességével, a törvénynek a praxisvagyonra vonatkozóan rendelkeznie kell. A praxis ingyenes átadásával viszont a MIÉP, annak ellenére, hogy bizonyára ez sokak érdekével ütközik, azért nem ért egyet, mert teljeskörűen nem valósítható meg; mert a járóbeteg-szakellátásra nem terjeszthető ki; mert az ingyenes használatbaadásnak nincs határideje; mert a tulajdonos és az ingyenes használó között, mint sok bába közt a gyerek, elvész a praxis. Ki csináltatja meg a károkat, ki pótolja a tönkrement eszközöket s a többi?

Az ingyenes használatbaadás helyett sokkal egészségesebb, ha kedvezményes eladási feltételekkel a praxisokat, ahol lehet, eladják, ahol nem, ott csak a bérbeadás jöhet szóba, szabályos bérbeadási szerződés alapján. Ez a helyzet valódi privatizációt jelent: aki praxisjoggal rendelkezik, praxist vásárolhat. Az első vásárló esetében részletfizetési kedvezmény, kedvezményes hitel s a többi révén kedvezményes vásárlási feltételek biztosíthatók. Természetesen e pont tekintetében abból indulok ki, amit a módosító indítvány tartalmaz.

A 4. § (5) bekezdésének pontosító módosításával a MIÉP egyetért, ezt idézni nem kívánom.

Engedelmet kérek, hogy a 3. §-ra egy mondat erejéig kitérek, mert annak kihagyásával, amit a javaslattevők a 20. pontban fogalmaztak meg, a MIÉP nem ért egyet, mert másra vonatkozik, mint a 4. § (5) bekezdése.

Végül: új a 4. § kiegészítése a (6)-(10) bekezdésekkel, amelyek az egészségügyi törvény, az önkormányzati törvény ÁNTSZ-re és MOK-ra vonatkozó értelemszerű módosításait tartalmazza a 39. pontban.

Egyetértésünk csak a (8) bekezdés p) alpontjára nem vonatkozik, mert az alapellátás területi körzeteinek kialakítását, azaz a praxisok számának a meghatározását az ÁNTSZ hatáskörébe utalni véleményünk szerint helytelen. Az önkormányzatok az eddigi tapasztalatok birtokában is jobban ismerik a területi viszonyokat, a betegellátással kapcsolatos helyi problémákat, így a praxisok számának meghatározását a MIÉP véleménye szerint meg kell hagyni önkormányzati hatáskörben.

Emellett szól az alap- és járóbeteg-szakellátás területén az önkormányzatok tulajdonosi minősége is. Az egészségügyi privatizáció folyamatában az önkormányzatokat partnerré, nem pedig ellenérdekeltté kell tenni.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu