DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban illő tisztelettel, de nagyon határozottan visszautasítom azokat a vádakat, amelyek a vitában részünkről felszólalók tisztességét, elkötelezettségének hazafiságát megkérdőjelezik - ezt bizony, Balczó képviselő úr, önnek is mondom. Azt mondani, hogy az valami pártállami maradvány, hogy az a Kádár-rendszer öröksége, ha valaki úgy vélekedik, mint ahogy én is, ezt én visszautasítom!

Sajnos, mint ma már elhangzott itt, 1990-ben ez a vita ebben a Házban lényegében lezajlott már, ha más összefüggésben is, a címervita során. Elmondtam volna részletesebben is, de minthogy éppen pár perccel ezelőtt hangzott el, nem ismétlem meg. Nagyon tanulságos lenne felidézni, hogy a jelenleg is Fidesz-színekben itt ülő képviselőtársaink akkor mit mondtak, és milyen álláspontot képviseltek. És én azért kérem Csurka képviselő urat, hogy egy kicsit jobban erőltesse meg az emlékezetét, mert nem valami '56-os nosztalgia okán hangzott el a viták során, hogy a jelenlegi kormánypárti képviselők sora a címervitában a Kossuth-címer mellett foglalt állást, hanem azért, mert 1948-ban, 1956-ban - hogy úgy mondjam - szavazott a nép. Senkinek nem jutott eszébe '56-ban...

A magyarságra hivatkoznak most kormánypárti képviselőtársaim. A magyarság 1956-ban a Kossuth-címert emelte magasra, spontánul és ösztönösen amellett tette le a voksát, mert a köztársasági államforma mellett tették le a voksukat. Amint 1946-ban nem a szovjet csapatok jelenléte miatt döntött az akkori, kisgazda többségű Országgyűlés a köztársasági államforma mellett, hanem azért, mert republikánusok voltak, az akkori kisgazdák republikánusok voltak. Nagy Ferenc és társai a sírjukban forognának, ha hallanák ezt a vitát. (Dr. Bánk Attila: Ne hülyéskedj már!) Polgári párt volt a Kisgazdapárt, valóban, egy polgári párt pedig nem feudális jelképekben gondolkodik.

Tisztelt Országgyűlés! Kormánypárti képviselőtársaink tiltakoznak az ellen, hogy a Szent Korona-tan visszacsempészésére irányuló kísérlet lenne ez a törvényjavaslat. Márpedig burkolt formában, sőt némely esetben nem is annyira burkolt formában, erről van szó! Talán tisztázzuk mégis, mit jelentett a Szent Korona-tan! Annak a tartalma is változott némileg, mert kezdetben a Szent Korona csak a két főrendet: a nemességet, a papságot és az uralkodót egyesítette - ki volt rekesztve a polgárság és a jobbágyság, azok nem voltak akkor a nemzet részei -, később pedig az egész nemzetet testesítette meg, de a Szent Korona volt a koronajavak elvonatkoztatott tulajdonosa, az ország minden vagyonának a tulajdonosa, a fő hatalom letéteményese, minden hatalmat, minden szuverenitást, minden tulajdont a koronától eredeztetett.

Ennek a történelmi okait nem aktuális itt most elemezni, azonban ez véget ért akkor, amikor a rendi társadalomnak lealkonyult. Márpedig a rendi társadalomnak a XX. században az utolsó maradványait, azt hiszem, pontosan a '46-os köztársasági törvény számolta fel. (Dr. Salamon László: 1848, képviselő úr!) De utána visszatért a monarchia! A '48-as törvények, sajnos, nagyon jól tudjuk, egy rövid ideig éltek, de a '48-49-es rövid intermezzót leszámítva (Dr. Salamon László: Csak gondolja a képviselő úr, hogy így volt, de nem! - Dr. Gyimesi József: Meg kellene nézni!), a rendiségnek számos eleme megmaradt. (Mécs Imre: Igazolja, hogy még előbb!)

(17.50)

Tehát, tisztelt Országgyűlés, a törvényjavaslathoz benyújtott önálló, három képviselő által jegyzett indítványt a kormány a bizottsági vitában támogatta, hogy a preambulum miként változzon meg. Ez a megváltozott szöveg picikét változtat, de a lényegen nem igazán változtat. Azt mondja, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét jelképezi. Számomra jogi fogalmak szerint egyszerűen értelmezhetetlen, hogy az állam egységét jelképezi. Miként lehet plurális államról beszélni? Az állam vagy egységes, vagy két hatalom van - egyszerűen abrakadabra!

De talán ide kell idéznem Lányi Zsolt képviselő úrnak az egyik hetilapban megjelent interjúját, ahol ő már arról révedezik - de nem ő az egyedüli -, hogy a köztisztviselők majd erre tegyék le az esküt. Egy köztársaságban a koronára, egy feudális jelképre tegyék le az esküt!? Bármilyen szent ereklyénk is ez, de egy olyan társadalmi rendnek, a rendi társadalomnak a reminiszcenciáit őrzi, hogy erre esküt tenni egy köztársaságban, kétségtelen, hogy egyedülálló lesz a világon! Egyedülálló, tisztelt képviselőtársaim! Mert alkotmányos monarchiákban létezik ilyen, amelyek mellesleg polgári társadalmak, de alkotmányos monarchiák! Köztársaságban a világon ilyen nincs!

De ahogy világszerte humor tárgya volt a két háború közötti Magyarország, amelyiknek az államformája királyság volt, de az első embere egy kormányzó volt, aki tengerész volt, tengerünk nem volt, ezt lehet még fokozni, és lehet majd azon viccelődniük szerte a világban azoknak, akik nem éppen jóindulatúak velünk szemben, hogy egy köztársaság, ahol a koronára akarják egyesek letenni az esküt.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez valahol komolytalan! Ne használjunk sértő jelzőket, én csak azt mondom, hogy ez történelmi anakronizmus, irracionális, és valahol egy kissé, higgyék el, komikus is!

Tisztelt Országgyűlés! Még egy összefüggése van ennek a törvényjavaslatnak. Arról rendelkezik a törvény, hogy az ország Házában, a Parlament épületében kell elhelyezni a Szent Koronát. Hogy miként, hogyan, hol, arról természetesen a törvény nem beszél, feltehetően majd a házelnök dönt róla. Vagy a miniszterelnök úr dönt róla? Nem tudom, ki döntött arról, hogy mi fog történni ebben a Házban. A házbizottság nem tárgyalta, a frakcióvezetők nem tudnak róla!

Márpedig a kissé hiányos Házszabály ugyan azt mondja, hogy a Ház elnöke gondoskodik a képviselők és a képviselőcsoportok munkafeltételeinek a biztosításáról, kíváncsi vagyok, hogy hogyan tud ez az épület funkcionálni, ha a Kupolacsarnok hosszú időre a legdrágább nemzeti ereklye kiállítóhelyévé válik; és ha a biztonsági követelményeket teljesíteni akarjuk, akkor vajon, mondjuk, hogyan zajlik majd a külföldi delegációk fogadása - feltehetően csak a mellékfolyosókon lehet közlekedni, és sorolhatnám.

Biztos van megoldás, biztos van korrekt megoldás! De ki tud erről? Feltehetően tud róla a miniszterelnök úr, hisz beszélt róla; a házelnök lehet, hogy tud róla, vagy lehet, hogy hozzájárult.

Tisztelt Országgyűlés! Ez nem eljárás! Igenis, a törvényjavaslat benyújtása előtt legalább a házbizottságban tisztázni kellett volna, hogy hogyan teremtjük meg - ha az Országgyűlés majd olyan döntést hoz - a korona elhelyezésének a feltételeit ebben a Házban. Ez a Ház nem a kormány Háza! Ez az Országgyűlés Háza!

Ezelőtt hét évvel, nyolc évvel lefolytattunk már egy vitát, nem az ülésteremben, hanem házbizottsági üléseken, amikor a néhai miniszterelnök úr vagy munkatársai intézkedésére, de mindenesetre kormányzati intézkedésre lezárták az egyik folyosót, azzal, hogy oda képviselők nem mehetnek be egy bizonyos időszakban. Néhány képviselő nagyon felháborodott, jómagam is felháborodtam, tiltakoztam - akkor mint a parlament alelnöke -, és a kormányőrség parancsnokát utasítottuk, hogy azonnal vonja vissza a kormány intézkedésére bevezetett korlátozó intézkedését. Meg is tette! Utána hosszú vita volt a házbizottságban.

A kormány arra hivatkozott, hogy 1946-ban vagy '45-ben az ideiglenes kormány elnöke erre felhatalmazást kapott, hogy rendelkezzen az épülettel. Szépen tisztáztuk, hiteles levéltári anyagok őrzik, hogy amikor ebben a Házban a kormány nevében Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes valamit intézkedett, és Varga Béla kisgazda házelnök igen határozottan rendreutasította, akkor Rákosi Mátyás az intézkedését visszavonta, és bocsánatot kért. Mert az akkori iratok úgy szóltak, és úgy szólnak - azóta ezt senki nem változtatta meg, csak az Országgyűlés változtathatta volna meg, de nem tette -, hogy az ideiglenesen a Parlament épületében elhelyezett kormánynak mik a lehetőségei. Tehát ebben a Házban a kormány vagy a kormányfő nem rendelkezhet! A Ház használati módjáról csak az Országgyűlés rendelkezhet, az Országgyűlés tisztikara, hierarchiája, a házbizottság, ha a frakcióvezetők egyetértenek - akkor nem kell a plénumnak szavaznia! Ez a kilenc éve kialakult gyakorlat!

Csak éppen az utóbbi másfél évben ez a gyakorlat csorbát szenved, mert, tisztelt Országgyűlés, igenis, a miniszterelnök úr már pár hónappal ezelőtt utasítást adott, hogy az általa a miniszterelnökség számára kijelölt új irodák tájékán képviselők csak akkor... Pardon, először úgy szólt az intézkedés, hogy egyáltalán oda képviselők nem mehetnek be, csak akkor, ha a miniszterelnök úrhoz hivatalosak. Amikor ez ellen néhányan tiltakoztunk, akkor ezt módosították úgy, hogy újabb intézkedésig a képviselők igazolványuk felmutatása ellenében a saját Házukban netán azon a folyosón is közlekedhetnek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Én ez ellen eddig itt többször tiltakoztam, most is tiltakozom, és ennek a törvényjavaslatnak a vitája kapcsán is szóba hozom és szóvá teszem, hogy a Ház használatáról a Háznak kell - vagy egyetértés esetén elég a tisztikarnak, a házbizottságnak - döntenie. A kormány ne lépje túl a hatáskörét!

Tisztelt Országgyűlés! Sajnos, az a benyomása támad az embernek, hogy a kormány ezzel a törvényjavaslattal is ideológiai vitát akar kavarni, kultúrharcot, hogy az ellenzéket hazafiatlannak lehessen minősíteni, megbélyegezni!

Tisztelt Országgyűlés! Ezt a vitát majd a következő országgyűlési választások alkalmával a választópolgárok fogják, úgy látom, eldönteni!

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu