DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Ma már kétszer is szóba került a '90-es parlamenti vita az ország címerének elfogadásáról, és nem csak a Fidesznek volt más álláspontja, számomra nagyon tanulságos volt mindaz, amit akkor Szabad György, a Ház elnöke képviselt éppen a címer kapcsán, és amennyiben hinni lehet az akkori szavazást rögzítő jegyzőkönyvnek, néhány képviselőtől eltekintve a fiatal demokraták valóban teljes egészében ellene szavaztak, mintegy 18 képviselőjük szavazott az ellen a javaslat ellen, hogy az ország címerének része legyen a Szent Korona; de nyilván változtak az idők és változhatott a felfogásuk is. Én ebben a vitában inkább Szabad Györgyre hivatkoznék, aki nagyon megszívlelendő érveket képviselt akkor, és azt hiszem, hogy akik az akkori vitát hallgatták, ezt nemigen felejtik el.

Arra szeretnék még utalni az előző hozzászólás kapcsán, hogy világos különbséget kell tennünk a Szent Korona mint a magyar címer része - és meggyőződésem, hogy azzal a döntéssel az Országgyűlés a Szent Koronát olyan elismerésben részesítette, ami egy alkotmányos oltalmat is jelent - és a Szent Korona-tan között, amely tartalmában sok átalakuláson, több átalakuláson ment keresztül.

A mai vita lényege az - és itt Csurka képviselő úrnak is szeretnék válaszolni, aki azt fejtette ki, hogy ez a mi szemléletünk létalapját jelenti; nem azt jelenti, hanem azt jelenti -, hogy vajon alkalmas-e arra ma ez a tan, hogy ennek a mai köztársasági berendezkedésben, a népszuverenitás alapján működő köztársasági berendezkedésben közjogi következményei, relevanciái legyenek.

1928-ban... (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Majd folytatom. (Balczó Zoltán: Fegyelmezett képviselő!)

Forrás: parlament.hu