CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy olyan törvénytervezetnek vagyunk az általános vitáján, ami rendkívül örömteli számomra, hogy szakmaiságát tekintve messze-messze megfelel a kívánalmaknak, olyannyira, hogy az európai uniós országok is süveget emelhetnek előtte. Megfelel a XXI. század követelményeinek, és annak is, hogy a százéves múlttal rendelkező növényvédelmi hagyományok továbbra is magas szintűek legyenek, ugyanis sokan nem tudják, hogy a növényvédelem nem most kezdődött a múlt héten, hanem nagyon régen, és a magyar szakembereknek kiemelkedő munkája volt ez idáig.

Én egy kicsit elfogult vagyok ezzel a törvénnyel, meg az általam benyújtott növényvédő-mérnöki, növényorvosi hivatásrendi kamara létrehozásával is, mivel én magam is növényvédő agrokémiai szakmérnök vagyok, és ezt a szakmát nemcsak tanultam, hanem gyakorlom is. Olyan neves tanárom ül a padsorban, mint Sáringer Gyula akadémikus professzor úr, aki annak idején, amikor tanított, jól belém verte a tudományt, én komolyan vettem, amit mond, és a gyakorlat igazolja az ő szavát és tanításait. Ez a személy, bár igen halk szavú, a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak az egyik oszlopos tagja, úgy gondolom, ötvenéves szakmai múltjával el fogja mondani a véleményét, és alig várom, nagyon-nagyon várom a véleményét és a kioktatását is, amely kell azoknak, akik kevésbé tájékozottak a szakmát illetően.

Olyan törvénnyel vagyunk kapcsolatban, amelyről tényleg csak túlzó fokon lehet mondani, hogy nagyon jó. De viszont igazán akkor lesz jó, ha figyelembe veszi azokat a módosító indítványokat és a sajátomat is, amelyben javaslom, hogy vonják be a növényvédő-társadalmat a törvény sikeres végrehajtásába, ugyanis nem képzelhető el a törvény sikeres végrehajtása, alkalmazása, ha a növényvédő-társadalmat nem ismerik el.

Ez a közel háromezer főt számláló társaság meg tud élni, a szakmát tudja, és nem gyorstalpalón végezte, vagy nem kinevezés útján került arra a pozícióra, arra a szaktekintélyre, ahol van, hanem komoly munkával, komoly tanulással. Ezt rendkívül fontos elmondani, mert a mai gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon gyorsan kineveznek embereket komoly beosztásra - ez nem baj -, akik elhiszik magukról, hogy ők az általuk vezetett, irányított szakmákat magas szinten tudják, holott senki sem polihisztor, vannak részterületek, amiben csak szakmai elmélyedéssel és utánanézéssel lehet tájékozódni.

Nem kívánnék tovább beszélni a növényvédelmi törvény jóságáról - ez nagyon jó. És tényleg, ami eddig elhangzott, nagyon köszönöm az előttem szóló képviselőknek a felszólalását, teljes mértékben egyetértek vele, különösen abban, hogy én is megdicsérem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársainak áldozatos munkáját, hogy ezt ilyen szinten készítették el. De ők sem titkolták és titkolják, hogy azért készült el ilyen szinten ez a munka, mert nagyon sok szakembernek a véleményét meghallgatták és alkalmazták is, és komoly, felelősségteljes letétemény az, ami itt előttünk olvasható.

Mindenkinek felhívnám a figyelmét egy nagyon fontos dologra a növényvédelmi törvénnyel és az általam benyújtott, már lassan szakállas növényorvosi hivatásrendi kamarával kapcsolatosan: ez nem pártpolitikai ügy, hanem szakmapolitikai ügy, amely mindennél fontosabb. Miért is?

Véleményem szerint mindenkinek a legfontosabb az egészsége, a sajátja, családjáé, fontosabb a vagyoni gyarapodásnál, fontosabb bárminél. Ha ezen egy kicsit elgondolkodunk, és azon is, hogy Magyarország az európai országok közül az utolsó helyen áll az átlagéletkor vonatkozásában, elgondolkodtató, hogy miért is. Nem akarom rányomni a bélyeget arra, hogy esetleg saját magunkat mérgezzük, de azt elmondhatom, hogy esetleg nem látjuk be felelősségteljesen, hogy komoly problémáink lehetnek abból, ha csak elnagyoljuk, vagy legyintünk egyes dolgokra.

Tudni kell, hogy a növényvédő szer méreg, tehát az nem kanálra kent és tejfölként fogyasztható valami, hanem méreg, és nagyon vigyázni kell vele. Nem szeretném, ha olyan esetek következnének be sorozatban, mint ami most is van például a ciánszennyeződés vonatkozásában - környezeti katasztrófák, ökológiai megbontások lesznek, hiszen ez itt is bekövetkezhet.

Közel 20 millió kilogramm növényvédő szert használunk fel évente, ami nem kevés. Azt is tudjuk, hogy közel 804 növényvédő szer van, 400 hatóanyaggal, és azt is tudjuk, hogy ha ezeket rosszul használjuk, akkor több hibát követünk el: egyszer azt, hogy mérgezzük saját magunkat, és veszélyeztetjük családunk egészségét, másodszor pedig olyan kiadásokba verjük magunkat, ami nagyon nagy kiadás, és ez a kiadás a mostani növénytermesztésben nagyon-nagyon fontos szerepet játszik, hogy minél költségtakarékosabb legyen a gazdálkodás, nem beszélve a környezeti terhelésről, amely kapcsán Magyarország azért elmondhatja, hogy az európai országok közt nem mondható túlságosan mélyen környezetterheltnek, tehát ezekre vigyáznunk kellene.

Az is elgondolkodtató, hogy amikor az állatorvos és a humánorvos recepteket ír fel, ez mindenkinek természetes, de amikor százszoros dózisban dolgozunk a szántóföldeken, akkor pedig egyszerűen csak permetként beszélünk róla. Egyszerűen nem permet, hanem a növényvédelem sokkal veszélyesebb üzem, mint egyesek hiszik, hiszen egy tizedesvessző elszámolása azzal jár, hogy a növényeknek a levele lehullik, és sorolhatnám, az emberek megbetegednek, szintúgy az állatok. Fontos ez, ugyanolyan fontosságú, mint az állatorvos és a humánorvos. El kell mondani, hogy a hivatásrendi kamara létrehozása, amin én közel tíz éve fáradozom, és a növényvédő-mérnökök országos szövetsége is jól funkcionál, nagy egyetértésben vannak az állatorvosokkal és a humánorvosokkal, és el kell mondani, hogy nagyon nagy figyelemmel vagyunk egymás iránt, elfogadjuk egymást.

Elhangzott parlamenten kívüli beszélgetés során, hogy ez a csoportosulás, amit mi szeretnénk, vagyis szeretnék, olvadjon be a mérnöki kamarába vagy az állatorvosi kamarába. Kérem szépen: ez nem valósítható meg, ez ugyanis olyan, mintha a túrós tésztát a lekváros tésztába akarnám keverni, és úgy akarnám fogyasztani; mind a kettő ehető, de külön-külön. Nem akarom vitatni azt, és lehet, hogy fontos is, hogy ne alakuljon ötezer szakmai kamara. De ez a kamarai törekvés, amit mi, növényvédősök megtettünk, megelőzte az állatorvosit, és megelőzte a humánorvosit is.

(9.40)

Ez 1990-ben kezdődött egy kertészeti egyetemi fórumon, felelősségteljesen és nagy várakozással. Azóta több-kevesebb sikert értünk el, de azt nem vitatja senki sem, hogy a minisztérium munkájában aktívan segédkezik a Növényvédő-mérnökök Szövetsége, és párthovatartozás nélkül vitatjuk meg a fontos dolgokat, amelyek szakmapolitikaiak. Úgy gondolom, hogy ez továbbra is így lesz, ugyanis - még egyszer kiemelten mondom - az egészségünkről van szó: olyan élelmiszerről, amelyben minél kevesebb a vegyszermaradék, és minél fontosabb és minél jobb.

Elgondolkodtató a mostani állapot, hogy hamarosan lesznek a primőrök, amelyeket a piacokon vásárolhatunk. Hozzá nem értéssel és csak azzal, hogy esetleg túlbiztosítja magát a termelő - nem mondom a rosszindulatát, de a hozzá nem értését igen -, könnyen lehet olyan helyzet, hogy olyan feldúsult szermaradékokat fogyasztunk el, aminek beláthatatlan a következménye.

Kiemelhető ez a kemikáliák vonatkozásában is, amikor a nitrogénműtrágyák fokozott használata - különösen, szintén mondom, a primőr vonatkozásban - olyan nitrátbevitelt jelent a fiatal szervezetbe vagy bármelyikbe, hogy beláthatatlanok a következmények. Hosszú volna ezt sorolni, és most nem az a feladat, hogy tanítsuk a szakmát, hiszen erre hosszú évek kellenek, de a figyelmet fel lehet kelteni.

Egy fontos dolgot elmondanék, az időbe még belefér. Magyarország gyomtengerben úszik! Minden ötödik ember - a lakosság 20 százaléka - allergiás! Csak azt veszi észre, hogy zsebkendőt kell használnia. Ezen az állapoton is változtatni kell. Az ambróziarelációt, a parlagfüvet sokan nem is ismerik. De az is gond, hogy hogy írják le a növényvédő szert. Sokan nem tudják, hogy külön kell írni. De sorolhatnám az elkeseredésemet, ami motiválja a felszólalásomat.

Végezetül annyit mondanék: a gyomtengerből is ki kellene mennie az országnak, mire az Unióba belép, a szemétből is; ennek pedig az a legfontosabb feltétele, hogy együttesen tárgyaljuk a két törvényt, úgy, ahogy ezt már a mezőgazdasági bizottság is javasolta. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgy gondolom, hogy nem tévedünk, szakmailag fölemelt fejjel távozhatunk.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu