DR. SÁRINGER GYULA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A február 10-én kezdődött általános vitában világossá vált, hogy a növényvédelemről szóló törvényjavaslat a mezőgazdasággal kapcsolatos törvények közül talán a legfontosabb.

A törvényben foglaltak jelentőségét az adja, hogy ma már nem lehet korszerű mezőgazdasági termelést végezni növényvédelem nélkül. Mindenki előtt ismeretes, hogy a termesztett növényeket károsító vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők és gyomnövények ellen a tudomány jelenlegi állása szerint eredményesen védekezni legtöbb esetben csak növényvédő szerekkel lehetséges.

Az is ismert tény, hogy a növényvédő szerek olyan kémiai anyagok, amelyek mérgeknek tekinthetők. Ebből következik, hogy a megvédendő növényekre kijuttatott szerek - ha nem szakszerűen kerülnek alkalmazásra - környezeti és társadalmi veszélyessége fokozódik. A magyar növényvédelmet irányító szakemberek ezt már az '50-es években felismerték, és nagyszabású intézkedéseket foganatosítottak.

Csak gondoljuk arra, hogy dr. Nagy Bálint, az FM akkori főosztályvezetőjének javaslatára minden megyében és a fővárosban olyan modern növényvédő-állomásokat építettek, és a hazai agráregyetemeken pedig posztgraduális képzésben olyan szakmérnököket képeztek ki, akikre méltán büszke lehet az ország.

A mai Európai Unióba tömörült országok közül a valóban fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok - mint például Franciaország és Németország - növényvédelmi szakemberei már a '70-es évek elején Magyarországra jöttek tanulmányozni a növényvédelmi szervezetünket.

Csak egy példa: a mi országunk volt az első a világon, ahol 1969. január 1-jén betiltották a hírhedt DDT-hatóanyagú szert, amely karcinogén hatásúnak bizonyult. Jelenleg mintegy 3500 növényvédelmi szakmérnök él az országban, és közel 500 növényvédő szer van kereskedelmi forgalomban.

A növényvédelmi szakembereknek köszönhető, hogy ma már olyan módszerekkel védjük a termesztett és dísznövényeinket, hogy a különböző növényvédő szerek környezeti és társadalmi veszélye egyre kisebb. Az új módszert integrált növényvédelmi módszernek nevezzük.

(9.50)

Manapság csak olyan élelmiszert lehet belföldi és külföldi piacon értékesíteni, amelyet integrált módszerrel védtek meg a károsítók ellen. A rendszerváltozással együtt járt, hogy nem minden növényállományban végzik növényvédelmi szakember felügyelete alatt a védekezéseket, ezért előfordulhat, hogy olyan mennyiségű növényvédőszer-maradék, úgynevezett reziduum marad a fogyasztásra kerülő terményeken, amelyek ha látensen is, de károsak lehetnek mind az emberi, mind az állati szervezetekre. Hogy ennek a káros folyamatnak útját tudjuk állni, szükséges a növényvédelmi szakmérnökök korábban meglévő társadalmi tekintélyét visszaadni.

Nézzünk szembe a kérdéssel! Hogyan lehetséges ez? Véleményem szerint - jövőre lesz 50 éve, hogy növényvédelemmel összefüggő kutatásokkal és szakmérnökök oktatásával foglalkozom - nem oldható meg másképpen, mint hogy a növényvédelmi szakembereket kamarába tömörítjük, más szóval: a szóban forgó növényvédelmi törvénnyel együtt az Országgyűlés elé kerül a növényvédelmi kamarákról szóló törvény is. Ezeknek a szakmai kamaráknak a létjogosultságát mind a humán-, mind az állatorvosi kamarák is elismerik és támogatják.

Befejezésül még egy adatra szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni: a világon termelt különböző takarmány- és élelmiszernövények durván 31 százalékát pusztítják el a különböző károsítók. Hála jó szakembergárdánknak, ez a szám nálunk lényegesen kisebb. Hogy csökkenteni tudjuk a károsítók által okozott kártételt, ezért is szükséges szakmérnökeinket szakmai kamarákba tömöríteni, hogy ezen keresztül gyorsan a legfrissebb információk birtokába juthassanak, és ezáltal úgy végezhessék a munkájukat, hogy annak környezeti és társadalmi veszélye a legkisebb legyen.

Tehát javaslom a tisztelt Országgyűlés tagjainak, hogy szavazatukkal majd támogassák a növényvédelmi törvényt, és ha az Országgyűlés elé kerül, a növényvédelmi, növényorvosi kamarai törvényt is. Külön köszönöm Csatári képviselőtársam elismerő szavait, amelyeket irányomban hangoztatott.

Több képviselőtársam ül itt a padsorokban, akik az elmúlt 50 évben a tanítványaim voltak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu