FRITZ PÉTER, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint ahogy már elhangzott, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló T/2401. számú törvényjavaslatot a gazdasági bizottság április 4-ei ülésén tárgyalta.

Nem kívánom megismételni az előterjesztő, illetve a többségi vélemény előadójának a javaslatot támogató indokait, arra azonban fel kívánom hívni a figyelmet, hogy a bizottság 15 igen, 13 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatta, illetve találta általános vitára alkalmasnak a javaslatot. Ezek a szavazati arányok azt igazolják, hogy komoly aggályok kísérték a bizottságban a törvényjavaslat általános vitáját, anélkül, hogy megismétlésre került volna a gazdasági kamarákról szóló elmúlt évi hosszú és viharos vita. Nem tagadható, hogy a tavalyi évben elfogadott törvény kijelölte a jelen javaslat irányait, azonban az időzítését és megoldási módjait a jelentős, 44 százalékos kisebbségi vélemény megítélésünk szerint joggal kifogásolta.

A vitában elhangzott, hogy a kamaráktól elkerülő közigazgatási ügyek éves forgalma mintegy 150 ezerre tehető, ezek egy részéről nem szól a javaslat, mert csak kormányrendelet, illetve annál alacsonyabb szintű jogszabályok módosítását igényli; ugyanakkor olyan egyéb, kamarai közigazgatási feladatokról van szó, amelyek általában a közvéleményt foglalkoztatni szokták. Csak jelzésként említek meg néhányat: taxiengedélyek kiadása; gázszerelők, vendéglátóhelyek osztályba sorolása; csomagküldő-szolgálatok, színesfém-kereskedők, utazási irodák osztályba sorolása s a többi.

(19.10)

Jelzi az előterjesztés, hogy jelenleg készülnek azok a kormány-előterjesztések, amelyeket a feladatátvevő szervezetek készítenek a célból, hogy bemutassák a kormánynak, új feladataikat milyen módon kívánják megoldani, és ez milyen plusz költségvetési hozzájárulást igényelne.

Az eddigi tervezetek szerint az egyéni vállalkozók a körzetközponti jegyzőkhöz, a taxiengedélyek a közlekedési felügyelethez, míg az összes többi a Gazdasági Minisztérium engedélyezési és közigazgatási hivatalához kerülne. Ennek alapján joggal vetődött föl a bizottsági vitában, hogy vajon mennyibe fog kerülni a feladatok elvonása a kamaráktól, és jó-e az, hogy a költségvetésben erre egyáltalán nem lett forrás elkülönítve.

Az okmányirodák, amelyek ez idáig sem működtek zavartalanul, vajon el tudják-e látni ezt az új feladatot, nem silányul-e vissza sima adminisztrálássá ez a feladat? Ezek az okmányirodák képesek lesznek-e majd azt ellenőrizni, amit ma a kamarákhoz telepített jog szerint a kamaráknak kell megvizsgálnia? - nevezetesen, hogy megvannak-e a megfelelő személyi és tárgyi feltételek.

Bizony, újra létre kell hozni egy infrastruktúrát, ami a kamaráknál megvan. Vajon az új infrastruktúra a közigazgatási feladatokat színvonalasabban, vállalkozóközeli ügyintézési helyekkel látja majd el? Milyen forrásból és milyen költséggel?

Végezetül meg kell említeni, hogy vitában a költség, a célszerűség, a várható hátrányok mellett felvetődött az is, hogy a javaslat időzítése nehezíti az önkéntes kamarai tagság vállalásának mérlegelését, folyamatos nyomás fenntartását célozza a kamarákkal szemben, és gyengíti a kamarák gazdaságpolitikai érvényesülését.

A gazdasági kamarákról szóló törvényalkotási folyamat eddigi tapasztalata alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy jobbító szándékú javaslatainkat és az érintett gazdasági kamarák véleményét az előterjesztő ez alkalommal is teljes egészében figyelmen kívül fogja hagyni.

Az elmondottakra tekintettel a kisebbség a törvényjavaslatot általános vitára alkalmatlannak tartotta.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu