FRITZ PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma a vitában több kormánypárti képviselőtársam szájából is elhangzott az a megjegyzés, hogy ez a törvényjavaslat technikai jellegű. Addig-addig mondogatják ezt a kormánypárti képviselőtársaim, míg a végén el is hiszik - ez elég nagy baj. Elég nagy baj, ha ez a fontos feladatátadási folyamat technikává, adminisztrációvá silányodik.

A közigazgatási feladatokat a kamarák annyiban mindenképpen jól látták el véleményem szerint, hogy vállalkozóközeli, emberközeli ügyintézés volt közvetlen kapcsolattartással. Most az egyablakos ügyintézést felváltja a vállalkozók szempontjából mindenképpen ridegnek, hatósági jellegűnek minősíthető hivatal és hivatali kapcsolat, és különösen probléma lesz ez olyan, általam is ismert kormánypárti elveket valló vezetésű városokban, ahol a polgármesteri hivatalba őrző-védő cerberusok zsiliprendszerén keresztül lehet csak bejutni az arra érdemeseknek.

Én több kamarai küldöttgyűlés tapasztalatát mondom el. Bizony nagy kár, hogy nem kaptak a kamarák időt és lehetőséget arra, hogy bebizonyosodjon, a szisztéma volt rossz, vagy pedig ők nem dolgoztak jól a szisztémában. Az az idő, ami számukra a törvény elfogadása után rendelkezésre állt, kevés volt ehhez. Ezek után érthető, hogy továbbra is fennmarad ez a dilemma, és visszakerül a mai tárgyalás során.

Arra szeretném figyelmeztetni a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ne legyenek annyira lelkesek, és ne örüljenek annyira ennek a mostani technikai jellegű törvénynek, mert ez mindenképpen visszalépés. A hatalmi mámor az újraállamosítást választotta a rendszerváltás egyik vívmánya, az önkormányzatiság elve helyett. Szeretném rögzíteni ezt, és erre nem került volna sor, ha az államtitkár úr nem azzal kezdi, hogy minősíti az alaptörvényt, aminek alapján ez a törvénymódosítás elénk került.

Sajnos, a javaslat technikacentrikussága és időzítése gyengíti a kamarák megmaradt és az államtitkár úr által most már klasszikus kamarai feladatnak minősített feladatellátásának lehetőségét is. Nehezíti az önkéntes kamarai tagság vállalásának mérlegelését. Ismét azt mondom, hogy nagy kár, hogy csupán technikai jellegűnek minősítjük ezt a törvényt. Ugyanis itt lett volna az alkalom arra, hogy november 1-jéig a gazdasági kamarákkal a kormány egy új minőségű kapcsolatot alakítson ki. Erre még most is megvan a lehetőség, de azért beszélek feltételes módban, mert nem hiszem, hogy kialakul.

Az egyeztetésekben, a feladatok ellátásának megosztásában, a hogyan tovább megtervezésében, a várhatóan szükséges módosítások előkészítésében mindenképpen építeni lehetett volna és építeni is kell a kamarákra. Nem hiszek az államtitkár úrnak azon közlésében, hogy fokozottan kívánnak egyeztetni a kamarákkal, mert ha ez így volna, akkor nem ismételgetnék szinte imamalomszerűen az alaptörvény abszolút helyességét és a kamarák rossz működését. Így nem lehet egy kapcsolattartást elkezdeni.

Még egyszer mondom, a kamarákat rendkívüli módon sérti, hogy a november 1-jéig terjedő időszak feladatait csupán némi technikai feladatnak tekintik, amit persze könnyedén meg lehet oldani a továbbiakban. De ha már a technikai jellegű feladatokról beszélünk, két megjegyzésem van a törvényhez. Az egyik az, amit Göndör képviselőtársam már említett, hogy az egyéni vállalkozók bejelentkezése a körzetközponti jegyzőhöz 14 rubrika kitöltését teszi szükségessé. Azt hiszem, egy csomó vállalkozót el fog riasztani ez a dolog a kitöltéstől. Azért érthetetlen ez a dolog, mert a 14-ből csak az első 10 rubrika olyan, amely a vállalkozói igazolványban szerepelni fog. Azt megértem, hogy a hátralévő négyből kettő, a levelezési cím és a telefon, telefax száma is kell, de hogy a másik kettő, a munkavégzés módja és a foglalkoztatottak létszáma miért kell, ezt tényleg nem értem. Annál is inkább, mert a törvény következő pontjában - amely arról szól, hogy a körzetközponti jegyzőnek kiket kell értesítenie és milyen adatokat kell megküldenie - sem szerepelnek ezek az adatok. Fel nem fogom, hogy ha egyszer egy vállalkozó kilétének pontosítása, azonosítása és a más vállalkozóktól való megkülönböztetése céljából kell ezt az adatsort közölni, és miután az anyja neve, tevékenységi köre, székhelye, telephelye, fiókhelye, adószáma, statisztikai szám megvan a levelezési címmel, telefonszámmal együtt, akkor miért kell még közölni a foglalkoztatottak létszámát is. Nagyon kevéssé látszik valószínűnek, hogy az égvilágon minden megegyezik két vállalkozó esetében, egyedül az változik, hogy az egyik 13 a másik 14 foglalkoztatottal dolgozik. Én javaslom ezt egyébként átnézni egy kicsit, ha már technikáról beszélünk, akkor legalább legyünk pontosak.

A másik ilyen jellegű dolog, hogy többek között módosul a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról szóló törvény is. Annak a paragrafusában szerepel az, hogy a törvényességi felügyelet eljárást kezdeményezhet, és most egy újabb passzus jön be, ez a 22. § c) pontja, mely szerint "tagjával szemben az illetékes kamara tisztségviselője". Nem értem az "illetékes kamara" fogalmat. Azért nem értem, mert a cégbíróságokról, cégnyilvántartásról szóló törvényben megítélésem szerint még a régi kamarai elnevezések szerepeltek, így az illetékes kamara várhatóan erre a régi elnevezés- és fogalomrendszerre vonatkozik. Nem tudom, hogy most akkor az illetékes kamara alatt mit kell érteni: gazdasági kamarákat, köztestületi kamarákat, szakmai, hivatásrendi kamarákat - vagy egyáltalán micsodákat? Sőt, Magyarországon vannak olyan kamarák is, amelyek kamarának definiálják magukat, de valójában két ország valamifajta testülete, közös testülete - meg nem tudom pontosan mondani -, egyesülete.

(21.20)

Mindenképpen azt szeretném mondani, ha a 25. §-ban, ahol egy egész sorban szerepel az, hogy ilyen törvények módosulnak... - fogalmunk sincs, hogy ezeken a törvényeken belül mi módosul. Ezek alapján meg sem tudjuk ítélni, hogy vajon sikerül-e kigyomlálni november 1-jéig azokat a passzusokat, melyek ellentétesek és nem harmonizálnak ezzel a törvénnyel. Így nagyon nehéz erről a törvényről beszélni, tisztelt képviselőtársaim, és anélkül, hogy a korábbi törvény elutasítása miatti megbántottság diktálná, azt kell mondanom, hogy nem hiszem, hogy képviselői módosításokkal ezt a törvényt olyanná tudjuk tenni, aminek alapján november 1-jéig a feladatokat át lehet adni megfelelő módon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu