BALLA GYÖRGY, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! 2000 februárja a környezet- és természetvédelem fekete hónapja. Az ország előbb döbbenettel hallgatta a ciánszennyeződésről szóló híreket, majd egy emberként próbált meg segíteni. Aggódott a Tisza élővilágáért, a Tisza mellett élőkért, és később sajnos gyászolta a folyót. Bár a tragédia pontos méretei és következményei még most sem ismertek, de biztos, hogy a Tisza élővilágának helyreállítása érdekében komoly állami szerepvállalás szükséges.

A kormánybiztos úr és a környezetvédelmi szakemberek azonban figyelmeztettek arra is, nehogy a bajt a segítő szándék hibás megjelenésével tovább súlyosbítsuk. Véleményük szerint csak olyan beavatkozások javasolhatók, amelyek segítik az élővilág és a teljes tápláléklánc kialakulásának megerősödését, de mesterséges telepítések és egyéb beavatkozások csak károsak lennének. Ezzel mi is egyetértünk.

A környezetvédelmi bizottság önálló indítványa a fenti szellemben és az összefogás jegyében született, így nem meglepő, hogy a Magyar Országgyűlés gazdasági bizottsága egyhangúlag támogatta a fenti javaslatot. Ugyanakkor a gazdasági bizottság tagjai - mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról - néhány kiegészítő javaslatot is tettek, melynek célja a határozati javaslat jobbítása volt. Ez kitűnt abból is, hogy az ülésen jelen lévő Illés Zoltán elnök úr, hasonlóan a költségvetési bizottsághoz, itt is teljesen fogadókésznek bizonyult, és a későbbi egyeztetések függvényében támogatásáról biztosította ezen javaslatokat, melyekről szólnék néhány szót.

Tisztelt Ház! A szennyeződést követően komoly sajtóvisszhangra talált Szolnok és a környékén lévő települések problémája. Nem véletlenül: mintegy 120 ezer ember ivóvízellátása került komoly veszélybe, és ez csak a baj egyik eleme. Bár a térség csatornázási szempontból az ország fejlettebb régiójához tartozik, a megelőző évtizedekben a derítők, szikkasztók útján az az altalajszint, amelyben az ivóvízvezetékek húzódnak és üzemelnek, fekáliás és egyéb bakteriális módon szennyeződött. Amennyiben az ivóvízhálózat kiürül és a 6 bar uralkodó hálózati nyomás megszűnik, a csővezeték-hálózat kora miatt biztosra vehető, hogy a szennyezett talajvíz az ivóvízhálózatba kerül, okozva ezzel sokkal súlyosabb problémát, mint maga a szennyezett Tisza-víz. Erre most nem került sor, mely csak részben volt köszönhető az ott élők példa értékű magatartásának és a szakemberek kimagasló munkájának, másik részben ezt a szerencsének köszönhettük. Ha a környezeti tragédia a Tisza alacsonyabb vízállásánál következik be, ezáltal a szennyeződés lefolyásának üteme lelassul, akkor nem valószínű, hogy a rendelkezésre álló ivóvíztartalék elegendő lett volna.

Ez most nem így történt, de sajnos a ciánszennyezést követő nehézfémszennyezések bebizonyították, hogy nem egy egyszeri veszélyhelyzettel kell számolnunk. Lévén, hogy a felszíni vízmű hidrológiai adottságok híján csupán a mederből tud vizet vételezni, ezért nincsen más megoldás, mint hogy ki kell építeni Szolnok és térségének tartalékivóvíz-bázisát. Erre lehetőséget teremt a város mellett elhelyezkedő alcsi Holt-Tisza.

A beruházás mértéke nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok ezt saját erőből oldják meg, de természetesen az ott élők sem várják el - ezt eddigi tetteikkel is bizonyították -, hogy az állam egyedül oldja meg problémáikat.

(17.20)

A Szolnokon és Szolnok környékén élő polgárok kérik a magyar kormányt, hogy mielőbb, lehetőség szerint még ebben az évben segítsen súlyos gondjuk megoldásában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslatnak önálló pontként nem képezi részét, de mindenképpen fontos eleme kell hogy legyen a tiszai természetes ívóhelyek mielőbbi kialakítása. Természetesen nem arra gondolunk, hogy mesterséges beavatkozással oldjuk meg a tiszai halak szaporítását, hanem éppen azt véljük, itt az ideje annak, hogy megpróbáljuk visszaállítani azt a természetes állapotot, amely az emberi beavatkozás és szabályozás előtt a Tisza élővilágának megadatott.

Az árvíz miatt a most következő gondolat talán nem időszerű, de mindenképpen el kell mondanunk azt is, hogy a Tisza-tó vízszintjének szabályozásakor a vízügyi szempontok mellett mindenképpen és folyamatosan figyelembe kell venni az élővilág szempontjait is, valahogy úgy, mint ahogy azt a szennyeződés lefolyásakor tették a vízügy szakemberei, megmentve ezzel a Tisza-tó teljes élővilágát. A Tisza-tó a tiszai halak bölcsője, bánjunk vele úgy, ahogy megérdemli.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a szennyeződéskor példa értékű munkával segítettek az ott élőknek, végezték a dolgukat legjobb tudásuk szerint.

Szeretnék sok sikert kívánni kormánybiztos úrnak az elkövetkezendő évek megfeszített munkájához, és bízom abban, hogy a most tárgyalt, pártsemleges módon támogatott határozati javaslat elfogadása ebben segítségére lesz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu