DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítására benyújtott T/2523. számú törvényjavaslatot, és határozatával azt ajánlja az Országgyűlésnek, hogy az általános vitát folytassa le.

A javaslatot a kormánypártok támogatták, az ellenzéki frakciók azonban kétségeiket és kifogásaikat fogalmazták meg a javaslat vitára való alkalmassága tekintetében.

Mint közismert, az országgyűlési bizottságok döntése olyan határozat, amely indokolást nem tartalmaz, ezért a döntés indokai minden esetben a határozathozatalt megelőző vita anyagában találhatók meg. Tekintettel arra, hogy a bizottság a kisebbségben maradt álláspont kifejtésére előadót is állított, engedjék meg, hogy a többségi vélemény ismertetésére helyezzek nagyobb hangsúlyt felszólalásomban.

A bizottság megvizsgálta, hogy szükséges-e az elítéltek sajtó útján történő véleménynyilvánításának törvényi szabályozása, megfelelő-e a most hatályos szabályozás. A bizottság egyetértett az előterjesztő szóban is megfogalmazott indokaival, hogy a hatályos jog nem kielégítően szabályozza ezt a kérdést, amikor is úgy rendelkezik és csak annyit mond, hogy olyan módon nyilváníthat véleményt az elítélt, amely nem zavarja a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát.

A véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapvető szabadságjog, amelyet korlátozni csak törvényi szinten szabad, legalább olyan szinten, amilyen szinten az alapjog deklarálásra került. Egy alapvető szabadságjogot generális módon korlátozni nem lehet, hanem pontosan - miként ezt a törvényjavaslat teszi -, törvényben kell meghatározni azokat a feltételeket, illetve korlátokat, amelyek között mindenkire vonatkozóan egyenlően érvényesülhet. Ezt a fontos követelményt a törvényjavaslat a hatályos szabályozással szemben messzemenően kielégíti.

(11.00)

A bizottság többségi álláspontja szerint fontos alkotmányossági kérdésként fogalmazódik meg, hogy egy alkotmányos jogot milyen terjedelemben és mértékben lehet korlátozni, a korlátozás nem sért-e súlyosabb érdeket, mint amilyen érdekek védelmére a korlátozásokat megalkotni szükséges. A bizottság úgy foglalt állást, hogy ilyen aránytalanság nem fedezhető fel.

Az előterjesztő álláspontját osztotta a bizottság abban is döntésével, hogy a szabályozás összhangban van a Magyarország által is elismert, és így a belső jogalkotásunk számára is kötelező úgynevezett római egyezmény rendelkezéseivel, és megfelel az ezen egyezmény alapján más demokratikus országokban folytatott gyakorlatnak.

Minden alkotmányos elvárást kielégít e többség véleménye szerint - és így a bizottság véleménye szerint - a javaslatnak az a megoldása, amely a nyilatkozattételhez való előzetes hozzájárulást, illetve a már elkészült nyilatkozat közzétételének engedélyezését elítéltek esetében a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokára bízza. Az intézet parancsnokának nemleges döntése ugyanis bírói úton felülvizsgálható a sajtó, illetve az elítélt részéről kezdeményezett eljárás keretében.

A bizottság több tagjának a véleménye szerint szükséges lehet, szükséges lenne a parancsnok általi elbírálást, döntésének meghozatalát és a döntés elítélt, illetve sajtó részére történő közlését határidőhöz kötni.

A vitában elhangzott olyan vélemény is, hogy ha a fogva tartottnak nincs megfelelő védője, és még a nyilvánosság útján történő segítségkéréstől is megfosztjuk őt, akkor ez nem tekinthető jogállami megoldásnak. A többségi álláspont szerint a védelemhez fűződő jog és a szabad véleménynyilvánítás joga között ilyen közvetlen összefüggés nem fedezhető fel, hiszen a kirendelt védő mulasztásából vagy nem megfelelő munkavégzéséből eredő hátrányokat a nyilvánosság lehetősége nem pótolja, illetve nem orvosolhatja. Egyébként a védőt sem eddig, sem a jövőben semmi nem korlátozza abban, hogy akár saját, akár ügyfelének a véleményét közzétegye, ahogyan ezt naponta tapasztalhatjuk.

A büntetőügyben eljáró hatóságok döntéseivel - a gyanúsított, terhelt egyetértésével nem találkozó döntéseivel - szemben álláspontunk szerint a jogorvoslat továbbra is a büntetőeljárás szabályai szerint kell hogy érvényesüljön.

Forrás: parlament.hu