DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Éppen ma van a 23. napja annak, hogy a tisztelt Ház egyhangúlag elfogadta a növényvédelemről szóló törvényt, amely a 2000. évi XXXV. törvényként épült be jogrendszerünkbe. A növényvédelmi törvényhez szorosan kapcsolódik, annak több rendelkezését érinti a Csatári József képviselő úr által benyújtott, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat. Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatta a szóban forgó képviselői önálló indítvány általános vitára bocsátását.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket arra, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdettől fogva támogatta Csatári József képviselőtársam indítványát. A törvényjavaslat átfogóan és részletesen szabályozza a kamara feladatait, meghatározza tagjainak jogait és kötelmeit, szigorúan rögzíti a kamarai tagság felelősségi rendszerét. Felvetődhet a kérdés, hogy vajon miért éppen most vált múlhatatlanul szükségessé a kamara létrehozása, jogállásának törvényi rendezése. Az erre adható választ a következőkben ismertetem.

A növényvédelmi tevékenység önálló gyakorlására csak a rendszerváltást követően nyílt lehetőség, korábban ugyanis a mezőgazdasági termelés 98 százaléka mezőgazdasági nagyüzemekben folyt, ahol kötelező volt növényvédő szakmérnököt alkalmazni. A növényvédő szakmérnököt nevezik egyébként új keletű szóval növényorvosnak. Hazánkban 1994 óta folyik növényorvosi képzés, kezdetben posztgraduális formában, majd 1999-től egyetemi nappali tagozaton. A 20/2000. (II.25.) kormányrendelet fordulatot jelentett a növényvédelmi szakképzésben, ugyanis megalakult a növényorvosi szak, amely Keszthelyen a Georgikon Egyetem mezőgazdaság-tudományi karán épült be az agrár-felsőoktatás rendszerébe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kamara mint hivatásrendi szervezet, kiemelkedően fontos szerepet játszhat a növényvédelmi tevékenységben. Jelentős szerepet kap a zárlati, karantén-, károsítók elleni megelőző és védelmi munkálatokban, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők ne veszélyeztessék a közegészségügyet, a természetet és általában az emberi környezetet.

A mezőgazdasági termékek növényvédőszer-mentessége a versenyképesség lényeges szempontja. Ezért a kamarára ezen a téren is jelentős feladatok hárulnak. Az állami növényvédelmi hatóságok és a kamara együttműködése a növényvédelmi tevékenység szempontjából meghatározó jelentőségű. A kamarai szervek révén a hatóságok rendszeres és fontos információkhoz juthatnak a növényvédő szerek forgalmazásáról és a károsító helyzet alakulásáról. A kamara tevékenysége az előzőekben vázoltakra figyelemmel közvetlen hatással lehet a mezőgazdasági termelés területén a termelők személyi és vagyonbiztonságára, valamint a növényvédelem veszélyességére figyelemmel valamennyi állampolgár egészségére, illetve a környezet és a természet védelmére.

Tisztelt Ház! Kérem önöket, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló T/1061. számon benyújtott képviselői önálló indítvánnyal előterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu