TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Mint ahogy azt Mádi László képviselőtársam közel két órával ezelőtt jelezte, én kicsit részletesebben a társasági adóval szeretnék foglalkozni.

A stabil, kiszámítható adórendszer kialakításának igénye alapvetően meghatározza az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott módosításokat a különböző adónemekben, így a társasági és osztalékadóban is. Ennek a stabilitásnak a kialakulásához azonban hosszú út vezetett a rendszerváltástól napjainkig. Engedjenek meg egy rövid történeti áttekintést.

A piacgazdaság kialakításához, a gazdasági társaságokról szóló törvény által lehetővé tett korszerű társasági formák létrejöttéhez és elterjedéséhez 1988-ban szükségessé vált a vállalkozási tevékenységet folytatók egységes nyereségadóztatási rendszerének kialakítása. A törvény megalkotását az is szükségessé tette, hogy a jogalkotásról szóló törvény szerint törvényben kell megállapítani az adókat és az adó jellegű kötelezettségeket. Az új törvény által lehető vált a tulajdon- és szervezeti formák szerint eltérő nyereségadózási, illetve jövedelemszabályozási rendszer megszüntetése. A törvény az adókötelezettséget, az adóalapot és az adó mértékét szervezeti formától függetlenül határozta meg. A törvény az adó mértékét 1999-ig az adóalap nagyságától függően sávosan állapította meg. Az adó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 40 százaléka - '90-től ez 35 százalékra módosult -, a 3 millió forintot meghaladó résznek 50 százaléka, ez '90-től 40 százalék lett. Az adó mértéke 1991-től lett egységesen 40 százalék.

Az adókedvezmények tételesen meghatározott tevékenységekhez - például közszolgáltató, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági tevékenységhez -, illetve az adóalany által végzett tevékenység sajátos körülményeihez - például legfeljebb 1500 lakosú kistelepülésen és tanyán folytatandó kiskereskedelmi tevékenység - kapcsolódtak. A törvény jelentős adókedvezményeket biztosított a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságoknak, vegyes vállalatoknak.

1992. január 1-jén lépett hatályba a számvitelről szóló törvény, és ez lehetővé tette, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a társaságiadó-alap meghatározásának a kiindulópontja a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény legyen. Az új társaságiadó-törvény tételesen felsorolta azokat az adóalap-növelő és -csökkentő tételeket, amelyeket a társaságiadó-alap kiszámításakor figyelembe kell venni. A társasági adó mértéke 1992-től 40 százalék, '94-től 36 százalék.

'94-ben a törvény szerint azoknak a társaságoknak, amelyek eredménye kisebb volt, mint a törvényben meghatározott módon számított árbevételük 2 százaléka, minimumadót kellett fizetniük. Ez a rendelkezés nem volt hosszú életű. 1995-től megszűnt a minimumadó, és az egységes társasági adó helyett osztott, a nyereségre 18 százalékos, a jóváhagyott osztalékra 23 százalékos kulccsal megállapított adó érvényesült.

A törvény a vegyes vállalatok számára újabb adókedvezményt állapított meg, továbbá egyes beruházási hitelek kamatához kapcsolódó, úgynevezett struktúrapolitikai adókedvezményt vezetett be. A közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek adókedvezményei '94-től megszűntek. '94-től a kárpótlási folyamathoz kapcsolódóan a szövetkezetek különböző jogcímeken - például kárpótlási utalvány visszaadása, '96-tól utak átadása - adókedvezményben részesültek.

A társaságiadó-kedvezmények '95-től szűkültek, de '96-tól a beruházásokat és az exportot ösztönző új adókedvezmények léptek életbe, amelyek egy része a kiemelt térségben és a vállalkozási övezetben megvalósított beruházásokhoz kapcsolódott.

A törvény rendszerét tekintve szorosan kapcsolódik a társasági adóról szóló törvényhez, a két jogszabály között az alapvető eltérést a társasági adó mértéke jelenti, amely '97-től 18 százalék.

További eltérés, hogy '97-től a nem természetes személyek részére fizetett osztalékot új adónem, az osztalékadó terheli. Az osztalékadót ténylegesen csak a külföldi illetőségű osztalékban részesülő által Magyarországról kivitt osztalék után kell megfizetni, mert a külföldi illetőségű osztalékban részesülő által belföldön befektetett osztalék után az osztalékadó megfizetése csak az osztalék végleges kivonásakor válik esedékessé; míg a belföldi jogi személyek, más szervezetek által megszerzett osztalékot általában nem terheli osztalékadó.

A társasági adó alapjának megállapítása - hasonlóan a korábbi törvényhez - általában a számvitelről szóló törvény előírásai alapján kimutatott adózás előtti eredmény alapján történik, vagyis az adózók a társasági adót nem az adózás előtti eredmény, hanem ennek korrigált összege alapján állapítják meg.

Az adóalap eltérítését az adózás előtti eredménytől a következők indokolják. Egyrészt: a kétszeres adóztatás elkerülése, ösztönző elvárások, az adóalap védelme, az adóelkerülés megakadályozása, jogszabályi előírások betartására való késztetés.

Az 1997. január 1-jén hatályba lépett törvény módosításait elsősorban más jogszabályok elfogadása indokolta. '98-ra vonatkozóan az közhasznú szervezetekről szóló törvény elfogadása a közhasznú szervezetekre és támogatóikra vonatkozó szabályozás kialakítását, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény megalkotása a külföldi vállalkozók adóztatásának átalakítását tette szükségessé.

'98-tól az adókedvezmények rendszere a nagyberuházásokat támogató új adókedvezményekkel egészült ki; erre hivatkozott Gidai Erzsébet is.

(13.30)

A gazdasági társaságokról szóló új törvény szükségessé tette a törvény '98-as évközi módosítását, míg '99-re vonatkozóan elsősorban a vámtarifaszám alapján történő azonosítási rendszer bevezetése miatt kellett változtatni a törvényt.

1999-ben a kiszámítható adózási környezet biztosítása érdekében a társasági adó és az osztalékadó szabályai nem változtak.

A stabilitás, a lehetőség szerinti minél kisebb változtatás igénye jellemzi a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításának a 2001-2002. évekre vonatkozó előterjesztését is. Ha figyelmesen áttekintjük az előterjesztést, megállapíthatjuk, hogy a javasolt módosítások jelentős hányada a számviteli törvény változásából következő, annak szabályozásához igazító változtatásokat fogalmaz meg. Tartalmi változást többnyire nem jelentenek ezek a változtatások, vagy ha igen, azok sem jelentős mértékűek, és a vállalkozások számára kedvező irányúak. A társasági adó kulcsa továbbra is 18 százalék. Az osztalékadó szabályai alapvetően nem változnak.

A számvitelről szóló törvény előírásaihoz való igazításon túl a társaságiadó-törvény változtatását indokolja az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése, a szükséges jogharmonizáció is. Több pontja a javaslatnak az adószabályok egyszerűsítését szolgálja, más javaslatok az adóelkerülés lehetőségének szűkítését, néhány módosítás az adóalap szélesítését célozza.

A kormány előterjesztésében szereplő társaságiadó-változások mintegy 15 milliárd forinttal csökkentik jövőre a vállalkozások társaságiadó-fizetési kötelezettségét. Az általánosan kimutatható adóteher-csökkenésnél nagyobb mértékű a kis- és középvállalkozások adómegtakarításának aránya, a 15 milliárd forintból 9 milliárd forintnyi ezen vállalkozások terheit csökkenti majd.

Közel 6 milliárd forintnyi adóteher-csökkenést jelentenek az értékcsökkenés elszámolásában és érvényesítésében bekövetkező változások. A korábbi 30 ezer forintos értékhatár helyett a jövőben 50 ezer forintnál kisebb bekerülési értékű tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál lehet érvényesíteni az egy összegben történő leírást. Az adóalap meghatározásánál szélesebb körben érvényesíthető a számviteli törvény előírásai szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás. Ez a kör kiterjed a legfeljebb 200 ezer forint értékű tárgyi eszközökre - a korábbi 100 ezer helyett -, a tenyészállatokra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, valamint a kizárólag kutatás-fejlesztési célra használt tárgyi eszközökre.

A jelenlegi 4 százalékról 10 százalékos mértékűre nő a gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáztávvezeték, termálkút leírási kulcsa, az adómegtakarításon túl ösztönözve a termálvíz-felhasználás bővülését is. A készletek, befektetések és értékpapírok esetében változnak a számviteli elszámolási szabályok, ez befolyásolja a hitelezési veszteségek elszámolásának szabályait. E változások hatásaként közel 4 milliárd forinttal csökken a vállalkozások társaságiadó-fizetési kötelezettsége.

A törvényjavaslat a kutatás-fejlesztés ösztönzése érdekében az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést megvalósító adózóknál a jelenlegi, a közvetlen költségek 20 százalékának megfelelő adóalap-csökkentési lehetőséget 100 százalékosra emeli. Ezzel gyakorlatilag az ilyen jellegű költségek kétszeres érvényesítésének lehetőségét teszi lehetővé. A vállalkozások ilyen jogcímen történő adómegtakarításának becsült összege mintegy 3,6 milliárd forint.

Jelentős változást jelent, hogy a jövőben a reprezentációs költségekhez nem kapcsolódik adóalap-növelési kötelezettség. Ebből eredően mintegy 2 milliárd forintos társaságiadó-megtakarítása lesz az adózóknak.

A kis- és középvállalkozásokra oly sokszor jellemző alultőkésítettségen próbál segíteni, illetve a beruházásokat kívánja ösztönözni az a rendelkezés, amely lehetővé teszi a beruházási hitelek megfizetett kamata 20 százalékának, vállalkozási övezetben, illetve kiemelt térségben vagy kedvezményezett térségben megvalósuló beruházás esetén 40 százalékának adókedvezményként történő érvényesítését.

A kisebb vállalkozások likviditási helyzetét javítja az adóelőleg-fizetési szabályokhoz kapcsolódó értékhatárok növekedése. A jelenlegi 3 millió forintos értékhatár helyett ezután 5 millió forint feletti adókötelezettség esetén lesz havi adófizetési kötelezettsége az adózónak.

Az eddigiekben tárgyalt, az előterjesztésben szereplő társaságiadó-kedvezményeket a Fidesz frakciója nem tartja elégségesnek. Ezért fogalmazódott meg a többször hivatkozott, koalíciós képviselők által beadásra kerülő módosító indítvány, amelyet, mint azt a miniszterelnök úr hétfői beszédéből hallottuk, a kormány is támogathatónak tart. A módosító indítvány értelmében a tárgyévet megelőző évben 50 főnél nem több alkalmazottat foglalkoztató adózóknál, tehát kifejezetten a mikro- és kisvállalkozóknál, legfeljebb 10 millió forint nyereség után egyáltalán nem kellene adót fizetni akkor, ha ezt az összeget fejlesztésre fordítja az adózó. Igaz ez mind a társasági adó vonatkozásában a társasvállalkozásokra, mind az egyéni vállalkozásokra. Azért, hogy legyen miről vitatkozni, és megelőzzük itt az ügyrendi felszólalást, röviden szeretném kifejteni, mert ismerem ezt a kezdeményezést, tehát hogy tudjunk róla vitatkozni, ezért próbálom elmondani ennek a lényegét.

Kifejezetten a mikro- és kisvállalkozásoknak lenne lehetőségük; ezzel is követjük azt az irányelvet, hogy kiemelten a kis- és középvállalkozásokat támogassuk. Feltétel lenne, hogy a társaságnak csak magánszemély tagjai legyenek; itt mi elsősorban a családi gazdálkodásokra gondoltunk, ezért is ez egy ilyen kitétel. Feltétel az, hogy beruházásra fordítsák ezt az összeget, ezt a legfeljebb 10 millió forintot; ezt pontosan definiálja majd a módosító indítvány. És ha már megadjuk ezt az adókedvezményt, javasolni fogjuk, hogy ennek az adóelőlegét se kelljen megfizetni.

Ennek a javaslatnak, amit próbáltam itt ecsetelni, az elfogadása esetén, amire tisztelettel kérjük az ellenzéki képviselőtársainkat is, hozzávetőlegesen 50 milliárd forinttal több maradna kisvállalkozásoknál, tehát többszöröse annak, mint ami egyébként az előterjesztésben kedvezményekként megfogalmazódott. Az, hogy ott maradna ez az 50 milliárd forint, lehetőséget teremtene arra, hogy újabb beruházásokkal még intenzívebben bekapcsolódhassanak ezek a kis- és mikrovállalkozások a nemzeti termelésünk fokozásába, új munkahelyek teremtődjenek, és országunk gyarapításához is hozzájáruljanak.

Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat társasági és osztalékadó módosítását célzó részében követett elvárások, a jogharmonizáció érvényesülése, a stabilitás, a kiszámíthatóság, az adóelkerülés lehetőségének szűkítése, az adóterhek csökkentése és kiemelten a kisvállalkozások adórendszeren keresztül is történő támogatása teljesíthető elvárás. A Fidesz-Magyar Polgári Párt az előterjesztés társasági és osztalékadóra vonatkozó részeit támogatja, a benyújtásra kerülő módosító javaslatainkkal ezeket a szabályokat tovább kívánjuk könnyíteni. Javasoljuk valamennyi képviselőtársunknak, támogassák a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu