DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, jó dolog, ha a parlament gazdasági ügyeket tárgyal, kevesebb az éles vita, jobban érvényesül a "több szem többet lát" elve és gyakorlata, ha pedig a gazdaság jól működik, ez sikerélményt ad az állampolgároknak és politikusoknak egyaránt.

Az államtitkár úr említette, hogy százezer embert érinthet ez a törvényjavaslat. Annyit tennék hozzá, hogy ha százezer embert érint, akkor legalább milliárdos vagyonokat is érint, hiszen itt az ügynöki közvetítői tevékenység révén, ha előre meg nem becsülhetően, de legalább hasonló mozgású értékekről, árukról, pénzekről, szolgáltatásokról lehet szó. Ezért is nagyon fontos ez a törvényjavaslat.

Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló javaslat tárgyalása során szeretnék arról is beszélni, hogy mi indokolja a szabályozást, az ügynöki tevékenység szabályozásának külföldi és hazai előzményei milyenek voltak, hol helyezhetők el ezek a szabályok a hazai jogrendszerben, majd néhány mondatot szólok a tervezet egyes konkrét előírásairól is, és természetesen a befejező mondatok között az MSZP-frakció álláspontját is tolmácsolom majd a tervezettel kapcsolatban.

Tisztelt Ház! Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló javaslat fontos előterjesztés, amely régi hiányt pótol. Tőlünk nyugatabbra már 1986-ban az Unió tagállamai kezdték összehangolni a fenti tárgyú szabályaikat - nem megalkotni, hanem a meglévőket összehangolni. Mi 2000-ben, néhány év eltéréssel kezdjük megalkotni a saját szabályainkat. Lemaradásunk, sajnos, itt ezen a területen is mérhető, de az a fontos, hogy igyekezzünk ezt a hátrányt minél előbb, minél gyorsabban csökkenteni.

Magyarországon átfogó szabály eddig nem rendelkezett az ügynöki tevékenységről. A polgári törvénykönyv ügynöki közvetítői tárgyú önálló szerződéstípust nem tartalmaz, ezért kell ezt a fontos tevékenységet törvényi szinten szabályozni. Célszerű lenne a szabályok Ptk.-ba iktatása azok fontossága miatt. Az alkotmányügyi bizottság ülésén a Fidesz bizottsági alelnöke rákérdezett arra, hogy létezik-e arról elképzelés, mi kerüljön a Ptk. szabályai közé legalább elvi szinten. A minisztérium képviselőjének válasza az volt, hogy ennek kidolgozása folyamatban van.

A hazai szabályozás hiányosságai ellenére a gyakorlatban fokozatosan kialakultak az ügynöki tevékenység végzésének elemei. Az ügynöki munka akkor kezdett felértékelődni, amikor a korábbi reformintézkedések eredményeként a gazdasági életben megszaporodtak a résztvevők. Előhírnökei voltak e folyamatnak a gazdasági munkaközösségek, átalánydíjas szerződéses egységek, kisiparosok, kiskereskedők nagy számú alakulása, piacra jutása, az általuk termelt áruk, nyújtott szolgáltatások, azok közvetítése igényelte ezt a közbeeső ügynöki közvetítői tevékenységet.

A nagy áttörés akkor következett be, amikor Németh Miklós kormánya idején szinte alanyi jogon lehetővé vált a cégalapítás, és ezzel leomlottak a kereskedelmi monopóliumok is. Az akkor kötött szerződéseket nem kereskedelmi ügynöki, hanem üzletkötői szerződésnek neveztük, jómagam is találkoztam néhány ilyennel, sőt olyannal is, amely a bíróságon végződött. A bíróság elfogadta ezt mint létező szerződéstípust, és a rendelkezésére álló adatok alapján döntött is az adott ügyben. Nem kérdőjelezte meg, hogy létezik egy ilyen tevékenység, és létezik egy olyan szerződés is, ami ha nem is tipizálható a Ptk. szerint, de az élet igényli, kikényszeríti, és szükség van rá.

A jogi szabályozás, sajnos, nem tudott lépést tartani a felgyorsult folyamatokkal, amelyeknek nem minden eleme alakult pozitívan - gondoljunk csak az olajvita kapcsán kiderült szabályozási hiányosságokra is. Az élet számos területén magukat ügynöknek nevező szélhámosok sokasága csalta ki jóhiszemű emberek pénzét milliárdos nagyságrendben, valamilyen színlelt szolgáltatást közvetítve. Jómagam is találkoztam polgárok panaszával autóközvetítés ügyében, bútorszolgáltatás ügyében, tévé, elektronikai cikkek szolgáltatását ígérték, utazást szerveztek, osztrák biztosítást ígértek embereknek. Sajnos, az ígéret megvolt, a pénz egy része elúszott, a szolgáltatás pedig elmaradt.

E bajok ellenére a szabályozás, sajnos, egyre késlekedett. A gazdasági életben az áruk, termékek előállítói, készletező nagy- és kiskereskedők, továbbfeldolgozók igénylik azt a közvetítői szerepkört, amelyet a kereskedelmi ügynökök látnak el. Elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások munkáját tudná segíteni egy korrekt ügynöki hálózat kialakulása és működése. Ennek a törvényjavaslatnak a megvitatása és elfogadása után feltételezhetően meglesznek a jogi keretei.

Tisztelt Ház! A szabályozás konkrét előírásairól is szólnék néhány szót. A javaslat címe az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szól. Az ügynöki tevékenységnek része a szerződéskötés és a szerződés szerinti működés, ezért szerintem a címnek nem a szerződésről, hanem a tevékenységről kellene szólnia, mert az egészben benne van a rész is.

A tervezet előírásai szerint az ügynöki tevékenységet garanciákkal kell védeni, mivel a gazdasági élet többi szereplőihez képest az ügynök van jobban kiszolgáltatva - ezt aláhúztam a hozzászólásom előkészítése során. Úgy gondolom, hogy ez azért nem egészen így van. A gazdasági életben a különbség elsősorban a partnerek felkészültségéből vagy annak hiányából adódik, adódik a tőkenagyság különbözőségéből is - de a tőkenagyságok különbözősége is abból adódik, hogy ki milyen felkészült a gazdasági életben, és mennyire tudta vagy nem tudta alapítótőkéjét gyarapítani -, és nem abból adódik a nagy különbség, hogy ki melyik oldalon foglal helyet.

Beszéltem már arról, hogy magukat ügynöknek nevező szélhámosok milyen károkat okoztak magánszemélyeknek és gazdálkodóknak egyaránt. Az áruk vagy kedvezmények szolgáltatásával magát álcázó piramisjátékos ügynököt nem kell attól jobban védeni, mint ahogy ő eddig is védte és védi saját magát. Sajnos, időszerű - néhány utazásszervező cég tevékenységét is figyelembe véve - nemcsak az ügynökök, hanem a megbízók, az állampolgárok garanciális védelmét is részletesebben kidolgozni. Nem engedhető meg, hogy felelőtlen emberek magatartása miatt az állam százmilliós nagyságrendű tűzoltómunkát végezzen, pihenésüket töltő emberek ezrével rekedjenek a határon túl, felelős pedig mindezért ne legyen. Most itt a lehetőség a törvényi garanciák megalkotására.

Tisztelt Ház! A mai magyar gazdasági valóságnak van egy sajátos eleme: rossz megszokásból vagy anyagi haszonszerzés céljából szinte büntetlenül lehet cégektől olyan információkat kivinni, amelyek a cégeknek sok kárt, esetleg végzetes veszteséget is okoznak. Az ügynöki tevékenység bizalmi jellegű is, az ügynöknek lehetősége van a szerződő felek kulisszái mögé belátni, üzleti ügyeiket a megbízáson túl is megismerni. Kellene ezért néhány garanciális rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az ügynöki szerződés teljesítése során legalább azokat az információkat, amelyeket a megbízó maga is üzleti titoknak minősít vagy akként kezel, ne lehessen büntetlenül átjátszani illetéktelenek vagy netán a konkurens versenytársak részére. Elsősorban a hazai kis- és középvállalatok és a mezőgazdasági termelők szorulnak rá a védelemre, illetve a törvényi garanciákra. Nálunk, sajnos, nem az ügynök, hanem a kistermelő a legkiszolgáltatottabb a gazdasági versenyben. A tervezet hivatkozik arra, hogy megfelel az EU előírásainak, elvárásainak. Ez biztosan így van, de a magyar valóság még számos helyen nem ismeri a korrekt napi gyakorlatot, amely az ottani gazdálkodó felek között kialakult és jól működik.

Tisztelt Ház! Befejezésül: a tervezetben előírt szabályokat olyan fontosnak tartjuk, amely indokolja a Ptk.-ba való beemelést. A tervezetet támogatjuk, az elhangzott javaslatokat megvitatásra ajánljuk. Bízom benne, hogy ezek találkoznak más pártok képviselőinek véleményével is, így lehetőség lesz a javaslat konszenzussal történő elfogadására.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)

Forrás: parlament.hu