DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 3. vitaszakaszhoz kapcsolódóan a 108., 156., 177., 178., 180., 181., 184. és a 275. számú ajánlási pontokon nyújtottam be módosító javaslatokat a törvénytervezethez. Ezek a módosító indítványok alapvetően három csoportba sorolhatók, és így egyenként, külön-külön szeretném a képviselőtársaimmal ismertetni ezeket az indítványokat, illetve kérem, hogy vitassuk meg ezeket a javaslataimat, és kérném a képviselők támogatását ezekhez az adótörvény-változásokhoz.

A 108. számon az áfatörvényhez kapcsolódóan terjesztettem elő egy módosító indítványt. Ennek az a lényege, hogy 2001-től a törvényalkotó azt tervezi, a kormány előterjesztésében az szerepel, pontosabban így fogalmaznék: ha a koncessziós jog, ideértve a műsorszolgáltatási jogot is, átengedésekor az ellenérték nem ismert, illetve nem a teljes összege ismert, akkor a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja legyen. A kormány által előterjesztett, beterjesztett indítvány ezen elemének én az elhagyását javaslom, és ehhez a következő indoklást terjesztem elő.

A koncessziós jog, ideértve a műsorszolgáltatási jog átengedésekori áfatartalmának mellőzését, indokolatlan előnyszerzést biztosítana a gazdaság más, további vagyoni értékű jogokat szerző szereplőivel szemben. Kiváltképpen az autópálya-üzemeltetőknek, az ORTT-től frekvenciát, műsorszolgáltatási jogot szerzőknek kedvezne. A vagyoni értékű jogokból a koncessziós jog és a műsorszolgáltatási jog kiemelése az áfa szerződéskori megfizetésének mellőzése céljából, gazdaságilag indokolatlannak vélelmezhető, hiszen a kedvezményezett a joggal a megszerzés kezdetétől szabadon és teljes terjedelmében rendelkezik. A gazdasági realizálással egy időben ezért szükséges az áfafizetést is előírni a teljes szerződéskori értékre.

Az általam elhagyásra javasolt (10) bekezdést ugyanakkor mesterkéltnek is vélem, hiszen köztudott, hogy az elmúlt években az ORTT több milliárd forint értékben nem számlázta le a kereskedelmi frekvenciákat birtoklóknak a szerződések áfatartalmát a műsorszolgáltatási jog átadásakor. Így a tervezett jogszabályhely a korábbi hibák elpalástolását hivatott legalizálni, a hibás gyakorlat káros hatását kívánja elfedni.

(15.20)

Jobbára az autópályák esetében felmerülő koncessziós jog utáni áfatartalom a koncessziós jog megszerzésétől elvonatkoztatott felszámítása egyértelműen az autópálya-üzemeltetésre szóba jöhető nagy nemzetközi és hazai vállalatoknak kedvezne, amely ugyancsak indokolatlan előnyszerzést jelentene például egy szolgalmi jogot megszerző kisvállalkozóval szemben, akinek a szolgalmi jog díjának áfatartalmát a megszerzéskor egy összegben kell kifizetni, és az is ugyanúgy a számviteli törvény szerint immateriális jószág, mint a koncessziós jog vagy pedig a műsorszolgáltatási jog megszerzése.

A tavaszi parlamenti ülésszakon én több esetben is felszólaltam az ORTT hibás áfaelszámolási, illetve szolgáltatásteljesítés-elszámolási dolgai miatt, többször kifejtettem azt, hogy több milliárd forintos áfaösszeggel károsította meg az ORTT hibás számlázási gyakorlata a magyar költségvetést; az ORTT-be delegált MIÉP-es kurátor, Bánlaky József is többször szót emelt ez ellen. Úgy érezzük, hogy most az előterjesztő Pénzügyminisztérium el akarja fedni ezt a hibás gyakorlatot, tehát fátylat akar borítani a múltra, ugyanakkor arra vonatkozóan nincsenek információink, hogy a Pénzügyminisztérium hatékonyan az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalon keresztül ennek a többmilliárdos áfatartalomnak a beszedésére intézkedett volna vagy azt szorgalmazta volna. Tehát ez egy látszatmegoldás, a lényegi problémák elfedésére irányul.

Ez egy olyan módosító indítvány - 15 módosító indítványom volt az adótörvényekhez -, amely a bizottsági előterjesztésekor a többivel ellentétben nem kapta meg az egyharmad feletti részarányt, így elviekben szavazásra nem kerülhetne, azonban most jelzem, hogy a MIÉP-frakció a szavazáskor - erre joga van minden frakciónak, hogy egy módosítóról, amelyik nem kap kellő mértékű támogatást - erről külön szavazást fogunk kérni. Az az álláspontunk, hogy egy törvény egyenlő mértékben vonatkozzon a kisvállalkozóra és a nagyvállalkozóra. Ez kimondottan a nagyvállalkozói körbe tartozó frekvenciagazdálkodók előnyszerzését próbálja biztosítani - ezzel mi nem értünk egyet.

A következő témakör, amelyhez módosító indítványt fűztem, a 275. ajánlási számon jelenik meg a számunkra kiadott adótörvénycsomagban. Ennek az a lényege, hogy ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, akkor a tévesen megállapított adó megfizetésére a Pénzügyminisztérium előterjesztésében hat hónapot jelöl meg arra nézve, hogy az adó így utólag megfizetésre kerüljön, tehát hat hónap alatt rendeli a kifizetést teljesíteni. Azonban azt mondom, ha a munkáltató hibájából történik ennek az adónak a hibás kiszámítása, levonása, vagyis adóhátralék keletkezik az adózónál, akkor ne fél év, hanem ennek a duplája, 12 hónap álljon rendelkezésre a késedelembe esett összeg kiegyenlítésére. Ezzel alapvetően a munkavállalók érdekeit kívánjuk szolgálni, hosszabb átfutási időt, egy nagyobb likviditási lehetőséget jelent számukra. Akármilyen kisebb összegről, akár néhány tízezer forintról is van szó, egy alacsony keresetű ember, ha nem fél év alatt kell kifizetnie, hanem 12 hónap alatt, akkor az egy hónapra eső törlesztő részlet kisebb, és azt könnyen ki tudja gazdálkodni a családi pénztárcából.

A 156. ajánlási számon benyújtott indítványommal, tisztelt képviselőtársaim, a szőlő- és bortermelő gazdák, gazdaságok érdekeit kívántam szolgálni, ugyanis az adóraktári engedély előírását a törvényt előterjesztő Pénzügyminisztérium 1500 négyzetméteres szőlőterület után jelöli meg. Én az indítványomban, módosító javaslatomban 5 ezer négyzetmétert jelöltem meg.

A további indítványaimra szeretnék utalni, a 177., 178., 180., 181., illetve 184.-re, ahol jövedéki termékek adótartalmára terjesztettem elő módosító indítványt. Itt tételesen alkoholtermékekről, szénhidrogén-származékokról van szó. Néhány gondolattal összefoglalva ezeket az indítványokat: az a cél, hogy a szóban forgó jövedékiadó-köteles termékek adótartalma a 2002. költségvetési évben olyan meredeken, ahogy azt a kormány tervezte, ne kerüljön bevezetésre. Az az álláspontom, hogy az a költségvetési törvény, amelynek a csíráit már egy hete megismertük, hiszen kipostázásra került a képviselők számára a 2001. és 2002. évre szóló költségvetési törvényjavaslat, alapvetően hibás és alulbecsült inflációs számításokból indul ki. A költségvetési törvény és az azt megalapozó adótörvények közgazdasági környezete az inflációt illetően vélhetően nem egy 4, illetve 7 százalékos árszínvonal-intervallumban fognak elhelyezkedni, hanem akár 10-15 százalékra is felkúszhat Magyarországon az infláció akár már a jövő év, a 2001. év első felében. A javaslatom konkrétan az, hogy a 2002. évben 2001-hez képest ne emelkedjen a szóban forgó termékek adótartalma.

Nem javasolnám a képviselőtársaimnak elfogadni azt a kormányzati metodikát, miszerint ameddig a kőolaj világpiaci ára, a Brent-ár a hordónkénti 37 dollár körül van, addig nem gondolkodik a kormány azon, hogy adót emeljen, de ha lejjebb megy, akkor majd gondolkodik. Gondoljunk bele, a gazdálkodók számára, akik inputanyagokkal gazdálkodnak, terveznek, követhetetlenné válik a folyamat, mert lehet, hogy az amerikai elnökválasztás után a világpiaci olajár lemegy 27 dollárra, de lehet az is, hogy egy fél év múlva ismét egy világgazdasági krízis következtében ismét visszamegy 37 dollárra. Tehát amikor lemegy 27 dollárra, ezt kivárva a kormány mégiscsak megemeli az adót, amikor ismét felmegy 37 dollárra, akkor visszaállítja. Ez a folyamat így követhetetlenné válik.

Az a meglátásom volt tavaly is, amikor az adótörvény vitája folyt, hogy a jövedékiadó-körbe sorolt termékek adótartalmának megállapításával a törvényhozásnak csínján kellene bánni, hiszen a növekvő adótételek rövid távon a költségvetésnek bevételi oldalon többletbevételt okoznak, de azzal is számolni kell, hogy kiadási oldalon egyszerre jelentkezik a többletkiadási tétel. Tehát ami többletként bejön a költségvetésbe, az később többletként ki is megy; ami viszont állandó, az a hiány - 500 milliárdos költségvetési hiány lesz most a 2001-2002. költségvetési évben is.

Úgy érzem, hogy tavaly, amikor a bor jövedéki adójának nulla százalékban történő megállapítását javasoltam önálló képviselői indítványban és minimális szavazatot kapott ez az indítványom, tehát elvetette az Országgyűlés, elejét lehetett volna venni azoknak a feszültségeknek, amelyek bortermelő vidéken vagy akár szőlősgazdák szintjén kialakul, hiszen a bor jövedékiadó-kötelessé tétele első körben - emlékezzünk vissza - tavaly 10 forint/liter lett volna, majd 5 forint/literre lecsökkent, ugyanakkor én nulla forintot javasoltam, amely természetesen a bor ilyen mértékű drágítása ellen lett volna, illetve attól, hogy nulla forintra lett volna beállítva a bor jövedéki adója, még jövedékiadó-köteles termék maradhatott volna.

(15.30)

Sajnos ezt a képviselőház elvetette. Ennek a következményeit tulajdonképpen megtapasztalhatjuk. Azokat a nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket - pincekönyvet, pénztárkönyvet, naplófőkönyvet, adóraktári engedélyeket, elszámolásokat -, amelyek most megkeserítik a szőlőtermelő gazdák életét, én bizony ezeket is elhagyásra javasoltam volna.

Ha megnézzük az elmúlt tíz évet, öt vagy hat kormánypárti képviselői indítvány is foglalkozik azzal, hogy ezek a könyvelési elszámolások kerüljenek egyszerűsítésre. Nyilván tisztában vagyok azzal is, hogy a bölcsek kövét nem tartja senki sem a zsebében, én azonban azt tudom csak mondani kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy az ellenzéki padsorokból érkező módosító indítványok mögött ne feltétlenül a rossz szándékot feltételezzék, hanem a jó szándékot, mert bizony mi annak is örültünk volna egy évvel ezelőtt - még ha nem is az én indítványomat fogadják el, hogy legyen nulla százalékos meg egyszerűbb nyilvántartás-vezetési kötelezettség -, ha a kormánypárti képviselők ezt hasonló tartalommal előterjesztették volna, nem fél év múlva meg egy év múlva hozakodnak elő önálló képviselői indítványokkal ebben a tárgykörben. Akkor nem lennének ilyen nagy mértékű feszültségek a hegyközségekben és a szőlőtermelő gazdaságoknál. Köszönöm a lehetőséget.

Forrás: parlament.hu