CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a XII. fejezet ismertetéséhez kezdenék, hogy valamelyest a tv-nézők és a rádióhallgatók is tájékozottabbak legyenek, és teljesen ne menjen el a kedvük a mezőgazdasággal foglalkozni, két rövid reagálást kell tennem egyrészt Lentner Csaba képviselőtársamnak, másrészt Font Sándor képviselőtársamnak.

Lentner Csaba képviselőtársam kifejezte aggodalmát az általa elmondottak alapján, hogy nem jó az, hogy az elnöke felé olyan kifejezéssel éltem, hogy sületlenséget beszél. Ez "sületlenség" szó nagyon jó magyar kifejezés. Lentner Csaba, ez azt jelenti, hogy még éretlen, sületlen. Amikor megsült, akkor érett. (Derültség az MSZP soraiban.) Tehát ezért mondtam ezt, és nem sértésként akartam mondani. Messze nem sértő kifejezésként akartam mondani, hanem az még sületlen; tehát ez egy fantazmagória.

Font képviselőtársam pedig, amit elmondott, tegnap hasonló dolgok lettek megfogalmazva, hogy a szövetkezettel azok az üzletrész-tulajdonosok, akikkel tényleg el kell majd számolni, és tagok is esetleg, akik most lépnek ki, ma vagy holnap... - azoknak a szövetkezet egyezsége alapján történjen a kifizetés. Tehát tegnap is az MDF-nek lett volna lehetősége arra, hogy megszavazza, ha akarta volna, de nem szavazta meg.

Ugyancsak az aggódó MIÉP-es képviselő, Kapronczi Mihály nem volt jelen a bizottsági ülésen - nem tudom, merre volt. Egypár dolgot elmondanék, amit nagyon fontosnak tartok, hogy az agráriumban érintettek tájékozottak legyenek.

Amikor a 2001. és 2002. évi költségvetési agrárfejezeti számok összeállításra kerültek, nagyon sok mindent figyelembe kellett venni. Azt az igényt, hogy az elmúlt két évben a belvíz és az árvíz okozta veszélyhelyzet, ezt követően a súlyos aszálykárok évszázados rekordokat döntöttek, amelyen a kormány gyors és hatékony intézkedéseivel, pénzeszközök átcsoportosításával sikerült csak úrrá lenni... - ennek is köszönhető, hogy a magyar mezőgazdaság a hasonlóan vészhelyzetben lévő szomszédos államokkal ellentétben végül is talpon maradt. Nem lehet pótolni egy-két év alatt azt a több mint ezermilliárd forintos hiányt, amely az előző kormányok idején a mezőgazdaság fejlesztésében elmaradt.

Ha összehasonlítjuk, hogy mit tett a Horn-kormány a magyar mezőgazdaságért, akkor az alábbi számok jól illusztrálják. Az 1994 és 1995. években az agrártámogatások együttes összege mintegy 80,1 és 80,6 milliárd forint volt, amely még az 1997. évben is csupán 89,6 milliárd forintra emelkedett. Az infláció mértékét sem követte a növekmény, jelentősebb támogatásnövekedés csak az 1998. évben tapasztalható, amikor az agrártámogatások együttes összege 123,2 milliárd forintra emelkedett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány első, 1999. évi költségvetése a terület- és a vidékfejlesztési támogatások nélkül az agrártámogatások összegét 140,7 milliárd forintra növelte, és a 2000. évi költségvetés is hasonló szinten fog teljesülni. A 2001. és a 2002. évi költségvetési előirányzatok bővülését többféle módon is mérhetjük, a támogatások bővülése vagy a költségvetés összes lehetősége, növekedése lehet a mérés szempontja.

A költségvetési támogatások bővülése alatt a tárca elsősorban a támogatás növekedését érti. A költségvetési támogatások a 2001. évben 85 milliárd forinttal nőnek, és ez a növekmény a 2002. évben is újabb 85 milliárd forinttal egészül ki. Ezenfelül közel 10 milliárd forintot a nemzeti földalap intézményeinek a megteremtésére irányoz elő a kormány. Összességében tehát a költségvetési támogatások a 2001. és a 2002. évben 185 milliárd forinttal bővülnek.

Értékelhetjük a költségvetés bővülését a költségvetési keretek változásával is. Ha a 2001. és a 2002. évi költségvetést vetjük egybe, a növekedés az előbb említett bővülésnél mintegy 30 milliárd forinttal kevesebb. Ennek az az oka, hogy a tárca költségvetése nemcsak a költségvetési támogatásokat tartalmazza, hanem az úgynevezett egyéb bevételeket is.

A 2000. év kapcsán olyan bevételeket is figyelembe vettek, nevezetesen olyan Phare-segélyeket, amelyekre vonatkozó programok - a 2000. év folyamán történő lezárásuk miatt - a 2001. évben már nem is jelenhetnek meg. Egyébként ezek a segélyek a 2000. évre is valószínűtlenek, tehát feltételesen kerültek be a költségvetésbe, ráadásul a tényleges folyamatok alapján a tervezett összeg nagy részének beérkezésére nem lehet számítani.

Következésképpen a 2000. és 2001. év közötti 85 milliárd forintos növekedés valójában nemcsak a költségvetési támogatások bővülését fejezi ki, hanem lényegét tekintve a valós költségvetési lehetőségek változását is jellemzi. A fejezet 2001. és 2002. évi költségvetési javaslata a minisztérium és a 60 önálló, valamint 77, részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési intézmény előirányzatai a fejezeti kezelésű irányzatokat, valamint az agrárgazdasági célú vállalkozások folyó támogatását is tartalmazza.

A minisztériumnak a 2001. és a 2002. évben továbbra is kiemelt fontosságú feladatai közé tartozik a szabályozott belső agrárpiac működtetése, az euro-atlanti integrációra való felkészülés elősegítése. Ennek keretében a kormány határozatai alapján korszerűsíteni kell a hatósági feladatokat ellátó intézményrendszerek szervezetét, tovább kell folytatni a szakigazgatás színvonalának és feltételeinek javítását, jogi hátterének megerősítését, az agrárigazgatási jogszabályok végrehajtásának további ellenőrzését.

További alapvető fontosságú tehát az agrárágazat éves exporttervei teljesülésének elősegítése a támogatási rendszer hatékony működtetésével, valamint a szervezet információs és marketingrendszere kiépítésével.

A támogatások összehangolt, hatékony felhasználását segíti elő, hogy a fejezet költségvetése továbbra is tartalmazza a támogatási célelőirányzatokon túlmenően a vállalkozások folyó támogatási előirányzatát is. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül került megtervezésre a területfejlesztés és a vidékfejlesztés előirányzata. Ennek megfelelően a fejezet költségvetése tartalmaz előirányzatot a gazdaság fejlődését szolgáló munkahelyteremtő, munkahelymegtartó, vállalkozóvá válást elősegítő fejlesztések megvalósítására, valamint a régiónak az európai uniós strukturális alapokhoz történő programjai végrehajtására, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben foglalt feladatok végrehajtásának biztosítására.

(11.30)

A fejezet keretszámai tartalmazzák továbbá a következő időszakban kiemelt programok előirányzatát, amelyek a következő években a fejlesztés súlypontjait képezik. Ezek: a vízkárelhárítás, vízhasznosítás, öntözésfejlesztés, öntözési rekonstrukció további feladatainak fejlesztése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), erdőtelepítés, zöldség-, gyümölcstermesztés, falugazdász-hálózat kiépítése és sorolhatnám még tovább. A fejezet támogatási előirányzatai tehát 2001-ben 2,2 százalékpontos elvonást korrigál 171 milliárd forinttal szemben, 2001-ben 255,9...

Forrás: parlament.hu