SZINYEI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nehéz idők járnak a konzervgyárakra, termelési nehézségekről, eladósodásról, gyárbezárásokról hallani. Ezek közül a hatvani Aranyfácán Konzervgyár egykori sikeres és jelenlegi szomorú sorsával szeretnék foglalkozni.

A gyárat 1934-ben alapította a Hatvani család az akkorra már híressé vált cukorgyár szabad kapacitásának kihasználására. Ekkor született az Aranyfácán márkanév, amelynek ötlete a család vadasparkjában lévő díszmadarakról származik. Az itt készült termékek hamar híressé váltak, és ezek közül is kiemelkedő a sűrített paradicsom karrierje, melyet jól példáz egy amerikai élelmiszervegyész csodálkozása: "Mitől ilyen kiváló az íz- és zamatanyaga?" Nem tudhatta az illető, hogy tőlünk északabbra a paradicsom már savanykás, délebbre túl édes. Az itteni talaj és a klíma együttes hatása eredményezi azt a harmonikus összhatást, ami világhírűvé tette a hatvani Aranyfácán paradicsomsűrítményt.

Ez a szempont is mérlegelendő, amikor a minőségi terméket igénylő Európai Unióba igyekszünk. Az Aranyfácán márkanév a világ hetvenhét országában védett, és 1934 óta olyan ismertségre tett szert, melyre méltán lehetünk büszkék. Az e védjegy alatti paradicsomsűrítmény egyaránt keresett az arab világban, a skandináv országokban és szerte a világon.

1987-ben kezdődött a gyár válsága, amikor összevonással megszüntették az önállóságát. Ezt követően, a tulajdonosváltásokat követően a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába és a Limpex-érdekcsoport kezelésébe került több hasonló sorsú konzervgyárral együtt. Az eltelt évek alatt a fejlesztések elmaradtak, a folyamatos leépülés és eladósodás miatt a tulajdonos a termelés felfüggesztése mellett döntött. A 2000. év végén a termelők, a dolgozók és Hatvan városa még reménykedett egy sikeres pályázatban, mely után lesz új tulajdonos és folytatódhat a termelés. Ez év januárjában azonban olyan döntés született, hogy a gyárat bezárják, a banknak a pénzét kell mentenie, nem vállalhatja a további veszteségeket, nem kockáztathat egy esetleges újabb élelmiszer-ipari botrányt, nem lehet tekintettel az EU kvótarendszerére, hiába adott egy nemzetközileg versenyképes, bevezetett termék.

Úgy érzem, itt kell színre lépnie a nemzet, a termelők és a dolgozók, valamint Hatvan város érdekeinek, és szerencsére sokan gondolják így. Az ügyben érintettek köre mintegy 28 ezerre tehető, a paradicsomot szedő dolgozóktól, termelőkön és gyári munkásokon át a külkereskedőkig. Létrejött egy konzorcium, mely ezt az érintett kört összefogja, és biztosítja a folyamatos működőképességet, vállalja a vételár megfizetését, és csak a kedvező döntésre vár, hogy átvehesse a termelőeszközöket és folytathassa a termelést, megmentve ezzel azt a szakembergárdát, melynek tudása generációkon át fejlődött ki.

A bank szempontjából mindenképpen kedvezőbb lehetne ez a megoldás, mert nincs további kötelezettsége, és legalább veszteségeinek egy része megtérül, a felhalmozott, a többi gyárral összefüggő adósságállomány megmentésére pedig egyébként sem lenne lehetőség. Az ország szempontjából is fontos, hogy egy magyar tulajdonú élelmiszer-ipari cég folytathassa a tevékenységét. Nulláról indulva és biztosítva az önállóságot, az Aranyfácán paradicsomsűrítmény - mint annyiszor - ismét bizonyíthatná versenyképességét, jövedelmezőségét. Uniós csatlakozásunk szempontjai sem hanyagolhatók el. Olyan támogatott termékről van szó, amely hazánk csatlakozásakor 250 ezer tonnás kvótát jelentene a magyar mezőgazdaság számára.

Megengedhető-e az, hogy a csatlakozási tárgyalások végkifejlete előtt bezárjuk az ország paradicsomtermésének 50 százalékát feldolgozó gyárat, és lemondjunk egy olyan lehetőségről, amely garantált piacot és támogatást jelent a sok tekintetben is nehéz helyzetben lévő mezőgazdaság számára? Most olyan kormányzati döntésre van szükség, mely a kérdést komplexen kezeli (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), biztosítja a folyamatos termelést, a gyár fennmaradását és egy olyan világhírű, tradicionális magyar termék piacon maradását, mely eladható az európai uniós csatlakozásunk után is. (Az elnök ismét csenget.) Az Orbán-kormány kétéves tevékenysége során számos...

Forrás: parlament.hu