DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, valóban nincs új a nap alatt, hiszen a kétfrontos harc - lehetőleg persze mindkét fronttól egyenlő távolságra - nemrég ismét megjelent a politikában, mégpedig Budapest főváros közgyűlésében. Az ütközés bekövetkezett, de az önmagával karambolozó koalíció behorpadt karosszériája máris kisimulni látszik.

Fővárosi költségvetés ugyan nincs, de koalíció van, és pénz is van, mégpedig nagyon is sok pénz. Lehet, hogy a villamosütközés okát is itt, a pénz környékén kell keresni. Vagy másutt? Egy MSZP-s képviselő szerint "ha ezen bukik a koalíció, akkor annak más oka van, s lám, egyrészt a koalíció még nem bukott meg, másrészt bármi is lesz, abban a villamos a sárga ürügy és nem több."

Dicséretes alázattal és önzetlenséggel persze mindenki a közérdekről, a főváros működőképességének biztosításáról beszél, csak hát ennek a működőképességnek része volna a közlekedés működése, a buszok, a metró, de még a villamoskocsik működése is. A mindennapos közlekedési káoszról most nem beszélek; minek - lendületben a város.

A két fővárosi koalíciós párt egymástól egyenlő távolságra lévő elnökének arcán mégis gyanakvó a mosoly. Érdekes az is, hogy az elmúlt napok viharaiban nem esett szó a metróról, és azt is csupán remélhetjük, hogy a villamosbeszerzés ügye végül is nem jut majd a metró sorsára.

"Kissé kaotikus hetünk volt, főleg a második fele" - írja egy hetilapban Székely Kecskés János.

(0.50)

"Most nem is annyira a médiumok jeleskedtek, hanem maguk a politikusok. Végül is a káoszból mindenki számára világosan bontakozott ki, hogy a szocialisták hannoveri villamosa - Akasztó érintésével - átrobogott a médiumokon, és a pirosra állított váltó ellenére befutott a Demszky-Csurka-remízbe, miközben a kalauznő, bizonyos Fekete Angyal sorra érvénytelenítette a jegyeket" s a többi s a többi.

De ha már villamos, hát legyen villamos - tegyünk tehát úgy, mintha a hannoveri történet valóban a budapesti közlekedésről szólna, lévén, hogy a villamos elvileg tömegközlekedési eszköz, nem pedig koalíciós játékszer. Azt is tudhatjuk a sajtóból, hogy "a Műegyetem közlekedésgazdasági tanszékének összehasonlító vizsgálata alapján a hannoveri beszerzés a leggazdaságosabb". Én ugyan a magam részéről ódzkodnék a levetett holmitól, attól, hogy a 24 éves hannoveri kocsik 7 milliárdért, fődarabcsere nélkül mindössze további öt évig fussanak Budapesten, de az elemzés az elemzés. Csak azt furcsállom, hogy az új villamosok vásárlásának még a puszta lehetőségét sem vizsgálták, mert azt egyszerűen nem tartották elemzésre méltónak. Ki sem számolták, hogy ez mennyibe kerülne. Ugyan miért? Vajon ki rendelte meg ezt a vizsgálatot? Voltak megadott szempontok is? És ha lehet először 4,3 milliárdot, aztán pedig jövőre 2,7 milliárdot villamosra költeni folyamatosan, akkor miért ne lehetne az elöregedett kocsikat tiszta újakra cserélni, nem egyszerre, hanem folyamatosan? "Nekünk ez is jó lesz" alapon miért szerzünk be ugyan viszonylag még mindig modern, de használt eszközöket, hogy iksz év után megint ott folytassuk, ahol elkezdtük, mint az egyszeri ember, aki előbb mindig a romlott almáját eszi meg, és mire az elfogy, addigra a jó almája is odalesz?

S végezetül a legfontosabb: nem látom be, hogy az öreg villamoskocsik pótlására miért ne volna képes éppen a magyar járműipar? Nem volna világhírű a múltja? Nem kellene neki a megrendelés? Nem teremtene pluszmunkahelyeket? Nem itthon fizetné be az adót? Dehogynem, csak a magyar Ganz-villamosokra még várni kellene egy jó évet, a dolog pedig ugye sürgős. Csak kérdés: eddig miért nem volt az?

Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy a Városházán még egy ilyen ügyben is csak ennyire jutottak, mégis azt kell mondanom, hogy navigare necesse est, közlekednünk pedig szükséges, mégpedig kényelmesen, gyorsan és gazdaságosan. Erre pedig talán még a magyar villamos is tökéletesen megfelelő.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu