DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan jogintézményről van szó, amelynek a működését, hatékonyságát, helyét igazából a bírói jogalkalmazás fogja kialakítani.

A törvényjavaslattal szembeni nézetüket kifejtők nagyon gyakran elfelejtik azt, hogy a válaszadás joga egyrészről nem egy helyreigazítási kötelezettség. Tehát az ellenvélemény közlése tulajdonképpen a kiegyensúlyozottságot jelenti, a véleménynyilvánítás igazi szabadságát és a sajtószabadságot. Nagyon gyakran elfeledkezünk arról az érvről, hogy nem minden véleménnyel szemben jeleníthető meg ellenvélemény, csak azzal a véleménnyel vagy értékítélettel szemben, amely valakinek a személyhez fűződő jogait sérti. Hadd ne soroljam fel, hogy melyek a személyhez fűződő jogok!

Hogy sérti-e vagy nem, ez az első lépcsőben nyilván értékelést jelent az érintett szám részéről, aki eldönti, hogy élni fog-e a sérelem bekövetkezte után a válaszadás igényével. Ezt követően mérlegelést jelent az adott sajtó tulajdonosa, kiadója vagy főszerkesztője részéről, aki eldönti, hogy az ő megítélése szerint beállt-e a jogsérelem vagy nem. Ehhez képest önként közli az ellenvéleményt vagy nem. Ezt követően egy újabb lépés az, amíg ez az igény a bíróság előtt érvényesíthető lesz; és akkor jön majd a bíróság, amelyik pedig nyilvánvalóan ki fogja alakítani azt a mértéket, amely mellett megállapíthatónak tartja a személyhez fűződő jogok megsértését. Ez a mérce nem biztos, hogy azonos lesz a közszereplők és más állampolgárok között.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu