DR. POKOL BÉLA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a Répássy Róbert és képviselőtársai által beterjesztett törvényjavaslatot. Ez a javaslat a polgári törvénykönyv mai sajtó-helyreigazítási intézményét kívánja kiegészíteni a válaszadás jogával.

A többségi álláspont szerint a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát a mainál tágabb körben kell biztosítani. Ma ugyanis csak az tudja a véleményét a nagy nyilvánosság elé tárni, aki számára hozzá közel álló média létezik. Százezreket, milliókat azonban egyforma eséllyel nem tudják elérni a különböző társadalmi csoporthoz tartozók. Így, ha a médiumokhoz privilegizált hozzájutást élvező csoportok tagjai negatív véleményeket jelentetnek meg az emberek millióit elérő tömegmédiumokban, az felerősítve és egyoldalúan tudja befolyásolni a közvéleményt.

(15.00)

Az Alkotmánybíróság a 30/1992-es határozatában rámutatott arra, hogy a véleménynyilvánítási jognak és a sajtószabadságnak nemcsak alanyi oldala van, hanem egy objektív intézményi oldala is. Ez pedig azt jelenti, hogy csak akkor alkotmányos a tömegmédiumok működése, ha ez nem hozza létre szűk csoportok véleménymonopóliumát, hanem minden társadalmi rétegnek és csoportnak egyenlő esélyt biztosít a közvélemény formálásához. Répássy Róbertnek és társainak az előttünk fekvő törvényjavaslata ezt a célt is szolgálja az egyes egyén személyiségi jogainak védelmén keresztül.

A bizottsági többség elutasította és abszurdnak találta azt a kisebbségi véleményt, amely a válaszadás jogának alkotmányellenességét hangoztatta. Ez a jog ugyanis egy sor bevett nyugati demokráciában létezik, például Franciaországban már 1887-ben bevezették, és ott azóta is a demokratikus közvélemény egyik garanciájának tekintik.

Másrészt rámutatott a bizottsági többség arra is, hogy a válaszadás jogát a legnagyobb újságíró-szervezet, a MÚOSZ etikai kódexe is tartalmazza. Éppen azért kell ezt a szabályozási szintet megváltoztatni és a válaszadás jogát a törvényi jogba átemelni, hogy a független bíróság, és ne a vitában álló egyik fél, az újságírók etikai bizottsága döntsön erről.

Épp a válaszadás jogának törvényjavaslata óta kezdett megélénkülni ez az intézmény a hazai sajtóban, mert sokszor halott betű maradt az újságírói etikai kódexünknek ez a rendelkezése. Mindenesetre az, hogy már ma is benne van az etikai kódexben ez a szabály, abszurddá teszi annak a hangoztatását, hogy ez szemben állna a demokratikus jogállammal. Az persze egy külön vizsgálatot követelne, hogy miért támadta a MÚOSZ elnöke az ő etikai kódexükből átemelést végrehajtó törvényjavaslatot, de feltehetően itt a céhes érdekek adták a motivációt.

A bizottsági többség támogatta a törvényjavaslatnak azt a részét is, amely a ma is létező közérdekű bírság kiszabását kötelezővé tenné azokban az esetekben, amikor a jogsértés a tömegmédiumok útján jött létre és súlyosabb jellegűnek minősíthető. A személyiségi jogok védelme ezzel a lépéssel a mainál fokozottabb garanciákkal lesz ellátva.

Mindezeket figyelembe véve a bizottságunk támogatásáról biztosította Répássy Róbert és társainak törvényjavaslatát, és biztosak vagyunk abban, hogy az egyéni jogok mellett a demokratikus közvélemény kialakulása is szélesebb alapra kerül a törvényjavaslat elfogadása után.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu