DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyészségről szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat általános vitájában ismert az ellenzéki pártok álláspontja. A Szocialista Párt lényegében támogatja a törvényjavaslatot azzal a kifogással, amelyet most Ábrahám képviselő úr hangsúlyozottan megismételt. A szabad demokraták pedig ellenzik ugyancsak a törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek az ügyészségi titkos információgyűjtést szabályozzák. De azt hiszem, hogy az ő felszólalásuk áttanulmányozása után arra a következtetésre is juthatunk, hogy szinte egyáltalában a titkos információgyűjtést mint nyomozati módszert és eszközt, annak alkalmazását ellenzik ők.

A törvényjavaslat általános vitájában lényegében frakcióm álláspontját megismételném azzal, hogy válaszolok az Ábrahám képviselő úr által ismételten felvetett problémára. A lényege ennek, hogy az ellenzék azt várja a törvényjavaslattól, hogy úgy módosuljon, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés is a jövőben - illetve egyáltalában ennek elrendelése -, bíróság, bíró által legyen engedélyezve. Most, azon túlmenően, hogy ez logikailag is megoldhatatlan, mert ha bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésről beszélünk, akkor ennek bírói engedélyhez kötése önmagában egy ellentmondást jelent.

(14.30)

Ezen túlmenően azokat az érveket sem lehet figyelembe venni, amelyek azt sugallják, hogy az ügyészségen kívül kell keresni a titkos információgyűjtést engedélyező szervet, mert ki más lehetne az ügyészségen kívül, az igazságszolgáltatás résztvevői közül, mint csak a bíróság, de ez az előbb említett okból sem kivihető. Egyébként a büntetőeljárás rendszerében közismert az, hogy a nyomozati szervek által végzett nyomozást, nyomozati cselekményeket az ügyészség felügyeli. Az ügyészség is nyomozó szerv adott bűncselekmények esetében, és nyilvánvalóan az az igény nem fogalmazódhat meg, hogy az ügyészség által végzett nyomozást a bíróság felügyelje. Az ügyészség által végzett nyomozást is az ügyészség, a felettes ügyész felügyeli. Tehát ez a megoldás nem idegen a már most hatályos szabályozástól, hiszen ha a nyomozás felügyeletét is az ügyészi szervezeten belül kell megoldanunk, akkor a nyomozás egy részcselekményét, egy nyomozati cselekményét, ha úgy tetszik, a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés lefolyását vagy engedélyezését is a nyilvánvalóan ugyanezen felettes ügyészi szervhez lehet kötni.

A titkos információgyűjtés jelentőségét akkor értjük meg igazából, ha megvizsgáljuk, hogy mely bűncselekmények tartoznak kizárólag ügyészségi hatáskörbe: mindenekelőtt az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, hamis tanúzás, hatóság félrevezetése, mentő körülmény elhallgatása, hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás, hadd ne soroljam végig; másrészt meghatározott közjogi méltóságot betöltő személyek által, illetve sérelmükre elkövetett bűncselekmények nyomozása. De ide tartozik az a bűncselekményi kör is, amit korrupciós bűncselekménynek nevezünk, tehát a befolyással üzérkedés, a vesztegetés aktív alakzata, vagyis azok a bűncselekmények, amelyek felderítése - nyugodtan kijelenthetem - más módon nem lehetséges, mint titkosszolgálati eszközök igénybevételével.

A titkosszolgálati eszközöket - visszatérve az érvelésre - azért választja szét a rendőrségi törvény bírói engedélyhez kötött és bírói engedélyhez nem kötött módszerekre és eszközökre, mert nyilvánvalóan az a sérelem, illetve annak a személyiségi jognak vagy szabadságjognak a korlátozása eltérő terjedelmű, attól függően, hogy az bírói engedélyhez vagy ahhoz nem kötötten szenved csorbát, hiszen más dolog a magánlakás, a levéltitok megsértése és más dolog praktikusan bizonyos információgyűjtés, amely közvetlenül személyiségi jogot nem sért. Tehát azt hiszem, hogy a titkosszolgálati eszközök engedélyezésének e hatásköri megosztása a bíróság és a nem bíróság által alkalmazottak tekintetében éppen e veszélyeztetett vagy a nyomozás, a bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében megsértett jogok alkotmányos erejével van összefüggésben és különböztethető meg. Vagyis az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés engedélyezése ez okból is rábízható a felettes ügyészre, akinek a jogát ha elvitatnánk, akkor, azt hiszem - mint ahogy ez több hozzászólásból korábban kiderült -, az ügyészséggel szembeni bizalmat vonnánk meg, amely pedig kötelezően tanúsítandó.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának álláspontja tehát az, hogy a törvényjavaslat e rendelkezése nem módosítható, hiszen ha módosítanánk, akkor az ügyészségi nyomozás eredményességét veszélyeztetnénk, és olyan diszharmónia jönne létre az eljárási jogban, amely véleményünk szerint nem megengedhető.

A korrupciós bűncselekmények felderítése során a titkos információgyűjtés rendkívüli jelentőséggel bír. Napjaink valósága az, még ha egyedi esetekről van szó is, hogy közbizalmat sugárzó, választott tisztséget betöltő személy is korrupció gyanújába keveredhet. Hogy ez korábban nem történt meg, nem akarom azt mondani, mert ilyen korábban nem volt, inkább azt kell mondanom, hogy nem állt az ügyészségi nyomozó rendelkezésére a titkos információgyűjtés lehetősége, amely most az adott ügyben is egyáltalában az alapos gyanú megfogalmazását lehetővé tette. Tehát ha megvonjuk vagy olyan feltételekkel engedélyezzük az ügyész számára a titkos információgyűjtés lehetőségét, amely már ezt értelmetlenné teszi, akkor azt a vádat is magunkra vehetjük, hogy mintegy védettséget kívánunk adni annak a személyi körnek, amellyel kapcsolatosan a korrupciós bűncselekmények felderítése, nyomozása éppen az ügyészség kizárólagos jogkörébe tartozik.

Ezért kérem az ellenzéki pártokat, hogy vizsgálják felül az álláspontjukat, ezeket az érveket vegyék figyelembe, és támogassák a törvényjavaslat e rendelkezését is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu