DR. OROSHÁZI GYÖRGY (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Kollégák! Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Országgyűlés napirendjére vette az állat-egészségügyi törvény módosítását. Javaslatunk végül is kormány-előterjesztésben került az Országgyűlés elé. Reméljük, hogy a beterjesztett törvényjavaslat a kollégák támogatásán túl a miniszter úr és a képviselők támogatását is élvezi.

Gyakran elhangzik a Magyar Országgyűlésben egy-egy törvényjavaslat vitája során, hogy az adott témát ne politikai, hanem szakmai szempontok alapján vitassuk meg. Ha más esetben nem is érvényesül ez a kritérium, az állat-egészségügyi törvényjavaslat általános vitájánál elmondhatjuk, hogy kizárólag szakmai és nem politikai szempontokat veszünk figyelembe.

Köszönöm, hogy a törvény előkészítése során az FVM állat-egészségügyi főosztálya, a Magyar Állatorvosi Kamara, valamint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is egyhangúlag támogatta a tervezetet. Az előzetes egyeztetések során ezt a támogatást mind az MSZP, mind az SZDSZ szakértőitől megkaptuk, amiért szintén köszönetünket fejezzük ki.

De mi is indokolja az 1995-ben elfogadott állat-egészségügyi törvény módosítását? A válasz látszólag nagyon egyszerű: az eltelt évek szakmai fejlődése, az Állatorvosi Kamara változása, valamint a várható európai uniós csatlakozás teszi indokolttá a változást. De indokolttá teszi az Európában dúló "állat-egészségügyi háború" is, gondolok itt a BSE, a dioxin, valamint a Nyugat-Európában fellépett ragadós száj- és körömfájás terjedésére.

Itt szeretném zárójelben megjegyezni, Nyugat-Európába úgy hurcolták be a fertőzést, hogy Kínából illegális szállítmány került Angliába, étteremben mérték ki a húst, majd onnan elszállították a moslékot sertéstelepekre, ott feletették azt. Így indult a járvány. Valamennyien érezzük, hogy olyan területekre, mint Angliába - amely a veszettségtől mindig is mentes volt, s nem is tudom, hogy száj- és körömfájás mikor volt ott - is be tudnak hurcolni olyan betegségeket, akár egzotikus betegségeket is, amelyeket megfelelő hatósági intézkedésekkel meg lehetne előzni.

Mint mondtam, háború van Nyugat-Európában. Ezt a szó legszorosabb értelmében vehetjük. Minden este látjuk a tévében, hogy állati hullákat égetnek el, s ha ez a járvány a magyar gazdaságot elérné, az számunkra katasztrófa lenne. Mint minden háborúban, az esetleges újabb roham esetén megerősítik a bástyákat. Így gondoljuk mi is az állategészségügy megerősítését, de ezen belül szeretném külön kiemelni a kamarai szerepvállalás megerősítését.

A hatósági tevékenységet a magán-állatorvosi tevékenységtől teljes mértékben el kívánjuk választani. Dán János kollégámnak - tulajdonképpen ő volt az egyetlen "ellenzéki" felszólaló - bizonyos aggályai vannak a törvénnyel kapcsolatban. Felvetette, hogy Nyugat-Európában hogy van, de ennek én is utánanéztem, és azt láttam, hogy államonként különbözik a rendszer. Tehát nem egységes a nyugat-európai szerkezet, és úgy érzem, hogy a mi szerkezeti változásunk egységesen beépülhet a nyugat-európai rendszerbe.

Továbbá szeretném megemlíteni, hogy a mi munkánk rendkívüli mértékben kapcsolódik a humánorvosok és a gyógyszerészek munkájához. A munkánk közös tőről fakad. Ez a szakterület összességében körülbelül 65 ezer embert érint, és ebből az állatorvosok létszáma mintegy 3500 fő.

Amellett kardoskodom, hogy teljes mértékben válasszuk el a hatósági és a magán-állatorvosi tevékenységet. Kollégáim már adtak történeti visszatekintést, én is átnéztem a kronológiát, s így elmondhatom, a hatósági tevékenység valójában előbb volt, mint a magán-állatorvosi tevékenység, de ez a kettő mindig is külön volt egymástól. Én is indokoltnak tartom az elkülönítést, mert az elkülönítés véleményem szerint jó.

Karakas képviselőtársam mondta, hogy vezényelhetők az állatorvosok. Valóban, mi az orvosi eskünkkel is kötelezettek vagyunk arra, hogy ha bármilyen járvány van, akkor mennünk kell. Engem például az egyetem elvégzése után Békés megyébe vezényeltek, és ott dolgoztam.

Itt szeretném megemlíteni és miniszter úrnak elmondani, hogy újabban Angliában is elkezdték a vakcinázást, mert sajnos olyan mértékű a járvány terjedése. Mi a hetvenes években vakcináztunk.

(16.50)

Én több nyugat-európai kollégával beszéltem, ők mindig a kiirtás mellett voltak, de úgy érzem, hogy ezt a járványt most már csak vakcinázással tudják megfogni. Rendkívül agresszív a vírus, ami ázsiai eredetű.

Egy kis visszatekintést az állategészségügy történetére, ezt kollégáim is elmondták, de azért felolvasnám. Írásos nyomai vannak az élelmiszerrel való foglalkozásnak már Kálmán királyunk korából is. Nagy Lajos király idejében a piaci vásárra felvitt állatok vágásra történő alkalmasságát úgynevezett húslátó emberek bélyegzővel felszerelve hagyták jóvá. Közismert szavunk Mátyás király korából származik, a folyók fölé építették, akkor nagyon korszerű volt a hulladék-megsemmisítés, a víz elvitte és a halak megették, a táplálkozási láncba... (Dr. Kis Zoltán: Az akkori kornak megfelelően volt korszerű!) - az akkori kornak, igen.

A történelmi visszatekintés fontos dátuma - kollégáim ezt is elmondták - 1731, amikor Magyarországon bevezették a marhalevél intézményét, az ENAR elődjét. Ettől a dátumtól számíthatjuk a mai napokban is alkalmazott állatazonosítási módszert. Ez az elem a hatósági tevékenység meghatározó eleme, melyet természetesen a kor szellemének megfelelően alakítottak ki. Az állatorvosi gyógyító tevékenységnek is Magyarországon évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy az Állatorvostudományi Egyetem a korábbi autonómiáját elvesztette, és jelenleg a Szent István Egyetem egyik kara. Számunkra természetesen az egyetem autonómiája lenne fontos és kívánatos.

A történelmi visszatekintés után szeretnék újból a jelenbe visszatérni. Mint jelenleg is gyakorló állatorvos, végigjártam a szakma szinte valamennyi stációját. Gyakornokként állami gazdaságban, majd tsz-üzemi állatorvosként, ezután vágóhídi húsvizsgáló állatorvosként dolgoztam. Tizenöt évig körzeti állatorvos voltam, ahol hatósági munkakört töltöttem be, tíz éve vagyok magán-állatorvos. Így elmondhatom, hogy ismerem a hatósági és a magán-állatorvosi munkakört. Tulajdonképpen a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján kezdeményeztük állatorvos képviselőtársaimmal a hatósági és magán-állatorvosi tevékenység szétválasztását.

A törvényjavaslat célja, hogy meghatározza a magán-állatorvosi tevékenység és a hatósági állatorvosi tevékenység tartalmát. A hatósági tevékenység kereteiben végezzék az irányítást, ellenőrzést, engedélyezést, vagyis a közhatalmi elvárásokat, míg a magán-állatorvosi tevékenység váljon tényleges feladat-végrehajtási tevékenységgé. E két feladatkör váljon teljesen elkülönültté egymástól, a korábbi privilégiumok szűnjenek meg.

Természetes, hogy az állat-egészségügyi törvény módosításával nem zárhatjuk le a megkezdett reformokat. Erre kérném miniszter urat, hogy az általunk beterjesztett kamarai törvény, praxistörvény, élelmiszer-higiéniai törvény módosítását is tűzze először a bizottság, utána pedig a tisztelt Országgyűlés napirendre. Így és csak így érhetjük el, hogy a magyar állategészségügy komplex és koherens rendszert képezzen.

Természetesen ebben a rövid időkeretben nem lehetett minden részt érintő kérdésre kitérni, de első lépcsőként fogadjuk el a 3930. számú törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu