DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban annyit mondanék, hogy ha valaki megkérdezte volna, van-e megfelelő pillanat arra, hogy ezt a törvényt elővegyük és tárgyaljuk, akkor azt mondanám, hogy talán ez a legmegfelelőbb pillanat, hiszen ma az agrártárcát dr. Vonza András személyében állatorvos vezeti, és körülnézvén, párttól függetlenül itt van minden állatorvos kollégám, aki abban érdekelt, hogy ez a törvény megszülessen. Ahogy a bizottsági munkában részt vettem és a bizottsági véleményt hallgatván, azt hiszem, konszenzus van arra, hogy ez a törvény megszülessen. Remélem, hogy az általános vita a konszenzus jegyében fog eltelni, és vitás lesz, de vitáktól mentes.

Tisztelt Országgyűlés! A hazánkban bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások az állategészségügy és az állatorvoslás terén is igénylik a reformokat. Ennek sürgősségét indokolja, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele, hogy a szakterületnek mind a jogi szabályozás, mind a működés tekintetében illeszkednie kell az EU szakmai szabályaihoz, a piacgazdaság követelményeihez és nem utolsósorban az államigazgatás szervezetéhez.

A rendszerváltás óta széles körű az egyetértés az állat-egészségügyi reformban. A reform elkerülhetetlen, hogy az idejétmúlt szervezeti formától a fejlett országokhoz hasonló szakszolgálat, együttműködő szervezet jöjjön létre. Az állategészségügy mindig kötődött a közigazgatáshoz, sajátos jellemzői miatt. A szakterület kialakulásának azonban elsődleges oka volt az ember szolgálata. Ez adja azt a szemléletváltoztatást, amely az élelmiszer-biztonságot, a minőség-ellenőrzést és a határbiztonságot helyezi az állat-egészségügyi munka fókuszába, természetesen a gyógyító ágazat kapcsolatának megteremtésével.

Az elmúlt évszázadok során először a védekezés alakult ki, majd a megelőzés. Már az Árpád-házi királyok idején működtek a húsvizsgálók. Mátyás király szabályozta először, hogy a vágóhelyeket folyóvíz mellé kell telepíteni. 1731-ben került bevezetésre Magyarországon - a világon másodikként - a marhalevélrendszer, amit majd 1787-ben az állatorvosképzés követett. Nyilvánvaló, hogy a társadalom számára szakterületeink annyira fontosak, amennyire pontos és szakszerű munkát tudunk végezni, ezzel tudjuk elfogadtatni magunkat.

(14.50)

Feladat egyben az is, hogy a szakterület a lehető legjobban illeszkedjen a polgári társadalomhoz. Ehhez az szükséges, hogy az eredetileg egyedül létezett állami szervezet valóban állami szervezetté alakuljon, felépítésében, feladataiban, személyi állományában és szemléletben egyaránt; az 1995-ben megalakult kamara valóban kamarává alakuljon, megkapja a feladatait és a jogosítványait. E két szervezet együttesen kell legyen az állategészségügy operatív feladatainak a letéteményese.

E törvénymódosítás szabályozza a hatósági állatorvosi feladatokat, amelyek során irányító, engedélyező, ellenőrző, és a magán-állatorvosi feladatokat, amelyek során gyógyító feladatokat látnak el. Az elhatárolás révén tiszta viszonyokat kíván teremteni az állami ellenőrzésben és szolgáltatásban. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az állat-egészségügyi szolgálat a magán-állatorvosokat szükséghelyzetben, díjfizetés és költségtérítés ellenében igénybe vegye.

A törvény rendelkezik az élelmiszer-biztonsági hivatal felállításáról, amely az Európai Unióban létező hivatal, s amelynek ellenőrzése kiterjed az élelmiszer-előállító helyektől a forgalmazó helyeken keresztül a fogyasztóig, felölelvén a teljes vertikumot. A törvény kötelezővé teszi minden állattartónak - beleértve a zárttéri tenyésztőket is - állatorvos kötelező alkalmazását, és ezt írásos szerződéssel kell bizonyítaniuk. A továbbiakban rendelkezik a marhalevél kiterjesztéséről a zárttéri tenyésztett állatokra is - a muflon, a vaddisznó, a szarvas eredetére is -, illetve az állatállományban történt változás bejelentéséről az illetékes önkormányzatnál.

Az EU egyik alapelve a területi elv, azaz a regionalizáció alkalmazása a járványos állatbetegségek megjelenése esetén. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a községi zárlatnál, illetve védőterületnél nagyobb terület kerüljön forgalmi korlátozás alá, de a korlátozás ne lépjen életbe az ország egész területére, ha ez nem elengedhetetlen. Az elv rugalmasságot biztosít az exportlehetőségek megtartásában, hiszen ha valaha járvány üti fel a fejét, akkor az adott régiót érintik az exportkorlátozások.

A törvénymódosításnak a szakmára nézve megnyugtató ereje is van, hiszen rendezi azon különbségeket, amelyek a hatósági és a magán-állatorvos között léteznek. Az EU leendő külső határán végzendő állat-egészségügyi ellenőrzés jellege és jelentősége a csatlakozás után módosul. Az úgynevezett harmadik országok és Magyarország határán végzett ellenőrzések után a szállítmány szabadon vihető az egységes belső piac bármely részére. A határátkelőhelyek kialakításának, működésének és az ellenőrzés módszereinek meg kell felelniük az EU követelményeinek. Ugyancsak uniós elvárás, hogy ha járványügyi intézkedésként bármiféle megsemmisítésre kerül sor, a tulajdonos teljes forgalmi értékű kártalanításra legyen jogosult.

A jelen törvénymódosítás megköveteli a kerületi főállatorvos feladatkörének a kibővítését, továbbá a hatósági állatorvosok ellenőrző tevékenységének a kiterjesztését.

Tisztelt Országgyűlés! Jelen módosításokkal egy olyan jogszabály születik, amely öregbíti és erősíti a magyar állategészségügy jó hírét, és készen áll az állatorvos szakma XXI. századi kihívásaira.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu