DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A vagyonnyilatkozat kérdéskörében kívánok én is szólni. Korábban a főtisztviselői kar témájában azt az álláspontom fejtettem ki az SZDSZ nevében, hogy az a megoldás, amit a törvényjavaslat tartalmaz, árt a köztisztviselői karnak, és ez csak kritika volt. A vagyonnyilatkozat kérdése kapcsán azonban azt kell mondani, hogy a törvényjavaslatban és az eddigi módosító indítványokban szereplő megoldás bizonyosan alkotmányellenes.

Az alkotmány lehetővé teszi, hogy bizonyos alapvető jogokat törvényben korlátozzunk, feltéve, ha a korlátozás a szükséges mértékű, arányos az elérendő céllal, ami máshogy nem oldható meg. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a vagyonnyilatkozat intézménye ellen általában van kifogásom, hiszen a vagyonnyilatkozat intézménye jól működhet, mint a közélet tisztaságát biztosító eszköz. A törvényjavaslatban azonban azzal, hogy Perlaki képviselő úr az indítványában korlátozta a személyi kört az államigazgatási eljárási törvényben meghatározott államigazgatási ügyben döntésre jogosult szerv tagjára, nem oldotta meg azt az alapproblémát, hogy arányosan korlátozzuk-e a köztisztviselők alkotmányos jogait. Azért nem oldotta meg, mert az a köztisztviselői vagyonnyilatkozat-rendszer, amit ez a törvény létrehoz, totálisan alkalmatlan a kitűzött cél elérésére.

Az általános vitában is felhívtam a figyelmet arra, ha ez a köztisztviselői vagyonnyilatkozat valóban alkalmas lenne arra, hogy a köztisztviselői karban a tiszta kezek politikáját megvalósítsa, akkor az Alkotmánybíróság valószínűleg mondhatná azt, hogy itt van egy cél, a tiszta közélet megteremtése, és ezt a célt máshogy nem lehet elérni. De felteszem a kérdést, az, hogy a köztisztviselő, bíró, nemzetbiztonsági tiszt, rendőr s a többi házastársa és közös háztartásban élő gyermeke vagyonnyilatkozatot tesz, miért akadályozza meg azt a köztisztviselőt, aki vissza akar élni a pozíciójával, hogy a szülője javára fogadjon el adományokat, amit majd örökség révén megkap, vagy a külön háztartásban élő felnőtt gyermeke részére fogadjon el, mondjuk, 3 millió forintos támogatást - vagy ennél többet, vagy kevesebbet.

Miért akadályozná meg ez a törvény az ilyen típusú visszaélést? Mennyivel életszerűbb az, hogy a közös háztartásban élő gyermek vagy a házastárs javára fogad el, mint az, hogy a szülő vagy a gyermek javára fogad el ilyeneket? Magyarán, ha elfogadjuk ezt a törvényt, akkor jó pár köztisztviselőnek és hozzátartozójának kell vagyonnyilatkozatot tenni, miközben az, aki korrupt akar lenni, vidáman korrupt továbbra is, hiszen a szülőkhöz mehet a pénz vagy a külön háztartásban élő gyerekhez, vagy a testvérhez és így tovább. Sorolhatnám még, hogy ki mindenkihez mehet még a pénz, és az utóbbi időben néhány konkrét példát a kormánypártok produkáltak is.

A másik probléma az, hogy hogyan függhet egy bírónak a bírói jogállása, egy köztisztviselőnek a köztisztviselői jogállása, egy szolgálati jogviszony attól, hogy a házastárs ad-e egy bizonyos nyilatkozatot vagy nem ad. Alkotmányosan védhető-e az, hogy a házastárs vagy a gyermek nyilatkozatának hiányában valakit nem alkalmaznak köztisztviselőnek, vagy nem alkalmaznak szolgálati viszonyban rendőrnek vagy nemzetbiztonsági tisztnek. Meggyőződésem szerint ez alkotmányosan nem védhető. Különösen azért nem, mert egy olyan feltételhez kötjük, amely ha teljesül, és alkalmazzák az illetőt, akkor sem valósítja meg a tiszta közélet követelményeit az előbb említettek miatt, hiszen a pénz közben dőlhet bárhova.

A harmadik fontos probléma a vagyonnyilatkozat kérdéskörével az, hogy ha a vagyonnyilatkozat úgy működik, ahogy a törvényben le van írva, akkor sincs semmi. Ugyanis ha megállapítja a felettes azt, hogy a köztisztviselő vagyona nem megmagyarázható módon növekedett, az maximum fegyelmi eljárásra ad okot, bár még arra sem feltétlenül, mert az nem fegyelmi vétség, hogy valakinek növekszik a vagyona. Büntetőeljárás megalapozására ez - ha nincs más bizonyíték - nem elegendő. Nincs Magyarországon, de a világon sem olyan bíróság, amely pusztán az alapján, hogy nem tudja megmagyarázni, hogy a gyerekének mitől növekedett a vagyona, egy köztisztviselővel szemben vesztegetés miatt eljárást indít.

Van olyan megoldás - például az Egyesült Királyságban -, hogy bizonyos bűncselekményeknél megfordítják az úgynevezett bizonyítási terhet. Például egy kábítószer-kereskedőnek magának kell bizonyítania, hogy a vagyonát nem kábítószer-kereskedésből szerezte. Ha a törvényben egy olyan konstrukciót alkalmaznánk, hogy aki a törvényben meghatározott pozícióban van, és a vagyona meg nem magyarázható vagy nem legalizálható módon növekszik, akkor az ilyen pozícióban lévő személyeknek maguknak kellene bebizonyítani, hogy nem korrupcióból származott a jövedelmük. Ha ezt nem tesszük bele, akkor semmilyen következménye nincs a dolognak. Fegyelmi eljárást ennek alapján nem lehet indítani, elbocsátani nem lehet. Tisztelt polgármesterek, akik itt vannak, ha meglátják majd a beosztottaiknál, X osztály vezetőjénél, hogy volt egy panellakása, majd három év múlva lesz egy 150 milliós villája, és nem tudja megmagyarázni, hogy a különbözet miből van, akkor a törvény érdemi szankciót nem fűz ahhoz, hogy ez nem magyarázódik meg. Utólag rábizonyítani valakire, hogy átvett korrupciós pénzeket, lehetetlen, a korrupciós ügyeknél ez általában probléma.

Ezért arra kérem a kormány tisztelt képviselőit, hogy a vagyonnyilatkozati kérdéskörben inkább fontolják meg a korábbi álláspontjukat, és fogadják el azokat az indítványokat, amelyek ebből a törvényből teljesen elhagynák a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, és a kormány sokszor megígért antikorrupciós csomagjának a keretében a képviselőtől a köztisztviselőn, a bírón, az ügyészen, a rendőrön, a nemzetbiztonsági tiszten, a bv-tiszten, a vám- és pénzügyőrön keresztül mindenhol egységesen oly módon szabályozza a vagyonnyilatkozatot, hogy annak egyfelől megteremti az érdemi szankcióját, másfelől csak olyan körben, amely alkotmányosan indokolható, mert ez a javaslat alkotmányosan bizonyosan nem indokolható.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy készül majd egyfajta módosító indítvány, amely ezt megoldja, amit azért tartok problematikusnak, mert ennek a módosító indítványnak még csak az irányairól sem kaptunk tájékoztatást, tehát arról, hogy mi lesz ebben a módosító indítványban. Ehhez a módosító indítványhoz az ellenzéki képviselők semmifajta további módosítást nem fűzhetnek, tehát a "take it or leave it" elve alapján vagy elvetjük, vagy elfogadjuk az egészet, és erről érdemi vitát a parlament plénumán nem tudunk folytatni. Meggyőződésem szerint ezen a területen egy alkotmányos konstrukciót kellene találni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu