SIMON JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A vízgazdálkodásról szóló törvény módosításához benyújtott törvényjavaslat mezőgazdasági bizottsági tárgyalása során kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek az a lényege, hogy egy sor ma ismert problémát ez a törvényjavaslat nemcsak nem old meg, még csak nem is említ, de amiket megemlít, azokat sem megfelelő súllyal. Ezek közül egy dologra hívta fel az ellenzék határozottan a figyelmet.

Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága 2000. szeptember 20-án kérte fel a vízügyi minisztert, a környezet- és a természetvédelmi kormányzatot, a területfejlesztési tanácsokat, az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteit, hogy közösen dolgozzák ki az újító és alternatív szennyvíztisztítási technológiák alkalmazásának az irányelveit és feltételeit a 2000 fő alatti települések gondjainak a megoldására. Ebben a kérdésben többször fordultunk az illetékes minisztériumokhoz, vártuk ennek a törvénynek a benyújtását, és reménykedtünk abban, hogy megfelelő válaszokat kapunk a szakmailag megalapozott kérdéseinkre.

Kiemelten is kértük a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumot, hogy a Környezetvédelmi Minisztériummal együttesen a megfelelő jogszabályok előkészítésével, továbbá a Környezetvédelmi Alap céltámogatás pályázati feltételeinek a kialakításával segítsék a szennyvíztisztítás terén az aprófalvak sajátosságainak a figyelembevételét, különösen az újító és alternatív, köztük gyökérzónás környezetkímélő, környezettakarékos technológiák alkalmazására. Személyesen is kértük a miniszter urat, hogy a társszervekkel közösen segítsen a kistelepülések szennyvízkezelési ügyeiben, s lehetőleg találjunk olyan megoldást, amely nem ellentétes az EU gyakorlatával és elvárásaival, mégis gyorsabb előrelépést tesz lehetővé a közműollók zárásában, és a községeknek sem jelent elviselhetetlen terheket.

A törvényjavaslat áttanulmányozása után megállapítható, hogy ez a kérés nem került meghallgatásra. A törvényjavaslatban vannak ugyan olyan tágan értelmezhető gumiszabályok, amelyek akár pozitív elmozdulást is jelenthetnének, de a jelenlegi megfogalmazásban arra is kitűnően alkalmasak, hogy a végtelenségig elodázódjék az aprófalvak említett gondjainak a megoldása. Államtitkár úr az expozéjában is kitért arra, hogy például az agglomerációs területén nem terveznek lényegi változásokat, tehát még csak arról sincs szó, hogy pozitívan értelmezhetnénk ezeket a kezdeményezéseket.

Több bizottság beszámolója kapcsán is elhangzott, de a mezőgazdasági bizottságban is aggályosnak ítéltük az önkormányzatoknak megfogalmazott feladatok forrásait. Noha a jogalkotásról szóló törvény előírásai szerint gazdasági hatáselemzés nélkül be sem nyújtható egy ilyen törvény, mellékletként sem kaptunk semmiféle tájékoztatást, és a kérdéseinkre sem kaptunk választ. Ha a településeknek önerőből kell kigazdálkodniuk a feladatokat, a költségkímélő technológiák, újragondolt határértékek híján aligha haladhatunk gyorsabb ütemben előre. A vízbázisok védelmének feladatát amúgy sem lehet mindenestül az önkormányzatokhoz telepíteni; ezt egyébként Pap képviselőtársam mint kormánypárti képviselő is határozottan szóvá tette.

A mezőgazdasági bizottságban joggal merült fel az az igény is, hogy a törvény fogalmazzon világosan arról, hogy az önkormányzatok helyi vízrendezési, vízkár-elhárítási, ár- és belvíz-elvezetési felelőssége kiterjed-e a mezőgazdasági területekre, és ha igen, milyen szerep hárul a jövőben a vízitársulatokra. Elvi alapon kellene rendezni a települési önkormányzatok és a vízitársulatok közötti viszonyrendszert, különben nemkívánatos zavarokat keltő feladatkeveredés jöhet létre.

Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, ezért - a bizottság kisebbségi véleményét ismertetve - arra az álláspontra jutottunk, hogy ez a javaslat pillanatnyilag kiérleletlen, így általános vitára nem javasoljuk a parlamentnek. Az arány - ahogy Pap képviselőtársam is jelezte - 7 nem és 4 tartózkodás.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu