DR. BARÁTH ETELE, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A kisebbségi véleményt az indokolta, hogy a bizottságban jelen lévő valamennyi ellenzéki képviselő, tehát a bizottság több mint egy harmada elutasította az országgyűlési határozatnak még a tárgysorozatba-vételét is.

Örülök annak, hogy a többségi véleményt elmondó elnök úr kitért egy-két olyan kérdésre, amit mi vetettünk föl, nevezetesen az elég nagy színvonalkülönbségre maga a jelentés és az országgyűlési határozat között. És ez nem egyszerűen színvonalkülönbség kérdése, hanem azt mutatja, hogy a tárcának gyakorlatilag semmilyen szándéka nincs a közvetlen jövőben, hogy a területfejlesztés tevékenységével foglalkozzon. Önmaga számára semmi olyan célt nem tűz ki, amely az előző kormány által összeállított területfejlesztési koncepciótól eltérő, azt meghaladó, azt valamilyen módon is korrigáló volna.

Ez lehetne egy nagyon jó dicsérete mindannak, amit az előző kormány időszakában elfogadtunk, de ennek ellenére mi azt érezzük, hogy oly mértékben gyorsul az idő ebben a tárgykörben, annyira közeledik a csatlakozás, és olyan óriási problémák vannak a területi fejlődési folyamatokban, hogy azt a fajta felületességet, és azt az abszolút üres semmitmondást, amit ez az országgyűlési határozat tartalmaz, teljes egészében, úgy ahogy van, vissza kell utasítanunk. Tehát nem az, hogy egyáltalán nem fogadjuk el, hanem ennél sokkal keményebb a kérdés.

Szeretném elmondani itt még, hogy sokkal rosszabbá tette az én véleményemet, amit itt Kékkői államtitkár itt fölolvasott. Nevezetesen: a magyar parlament nyilvánosan, jegyzőkönyvileg is egy olyan előadást hallgat meg, amiben egyetlenegy tény, egyetlenegy adat, egyetlenegy probléma nem merül föl, mintha ebben az országban minden fantasztikusan jól alakulna, mintha a falvak virágoznának, az infrastruktúra épülne, a városok dinamikája egyszerűen döbbenetes volna. Ezt azért kell elmondanom, mert ha fölolvasok egy-egy ilyen pontot abból, ami az országgyűlési határozatban van, akkor azt látom, hogy az emberek igazán nem is tudják, hogy miről szól.

Az 1. számú pont, hogy elfogadja magát a jelentést. Kérem szépen, a jelentést önmagában véve elfogadni akkor, amikor a jelentés összefoglalójában szereplő megállapítások nem szerepelnek a határozatban, tehát nem fogadja el tulajdonképpen a határozatot, az azt jelenti, hogy nem fogadta el magát a jelentést sem. Én azt gondolom, hogy ezek mindenféleképpen beemelendők volnának.

A 2. pontban gyakorlatilag azt írja, hogy az idő rövidsége miatt nem lehet értékelni a tevékenységet. Ez egy abszolút tévedés! Azt kell mondanom, hogy ez az országgyűlési határozat nagyon sok részből áll, természetesen vannak olyan területi folyamatok, amelyek évszázadok folyamán alakulnak ki, de ennek az országgyűlési határozatnak vannak olyan részei is, amelyek az intézményrendszer átalakításáról szólnak, az eszközrendszer átalakításáról szólnak. S ez a bizonyos eszközrendszer például az éves költségvetésekben jelenik meg, annak a tartalmáról szól. Erről bizony kétévente nyugodtan be lehet számolni.

Be lehetett volna számolni ebben az országgyűlési határozatban arról is, hogy két évvel az országgyűlési határozat elfogadását követően egy törvénymódosítás következett be, ami felborította a teljes magyar területfejlesztési rendszert, újraállamosított egy olyan rendszert, amely valóban a decentralizációt szolgálta, a partnerséget szolgálta, és ennek bizony kemény eredményei vannak. Tehát ha két év alatt mi törvényeket tudunk alkotni, intézményeket számolunk föl, eszközrendszert semmisítünk meg, akkor bizony két év alatt be lehetne számolni valamiről ilyen értelemben.

Arról nem beszélve, hogy az idő tényleg gyorsul, tehát az európai uniós csatlakozás nagyon közel van, és ha valaki is ebben a mai kormányzatban komolyan veszi - amiről egyébként a szövegben nagy általánosságban szó van -, hogy ki kell alakítani az addicionalitás rendszerét, a programfinanszírozás rendszerét, az ágazatközi koordinációt és így tovább, akkor évenként erről be kellene számolni, hogy évente adott esetben hogy ötszöröződik meg vagy tízszereződik meg a területfejlesztésre fordítható közvetlen források nagysága, ami nem az egész költségvetést módosítaná, hanem annak struktúráját. Tehát ennek a dolognak megint csak semmi értelme nincsen.

Örülök neki, hogy a többségi véleményt elmondó Balsay úr azt mondta, hogy igényli a bizottság, hogy a nemzeti fejlesztési tervet a parlament megismerhesse. Én azt javaslom, hogy egészen addig, amíg ezt meg nem ismerjük, gyakorlatilag ezt a pontot ne tárgyaljuk. Itt le van írva az, hogy a nemzeti fejlesztési terv vegye figyelembe azokat a prioritásokat, amikkel kapcsolatban nincs előterjesztés, vegye figyelembe a tervezési és statisztikai régió programjait, amiről most hangzott el, hogy még csak készülni fog, de nincsen még; koncepciók vannak. Azt gondolom, hogy olyan dolgot, amiről mi semmit nem tudunk, ne írjuk már elő a kormánynak mi, hogy azt vegye figyelembe, mert hátha tele van csacsisággal, butasággal, értelmetlenséggel, persze lehetnek ragyogó dolgok is benne.

Tehát én azt szeretném kérni, hogy az egész problémakört talán le kéne venni a napirendről, amíg ezeket az alapvető tényeket mi meg nem ismerhetjük, annál is inkább, mert az államtitkári beszámoló azzal kezdődött, hogy két kötelezettségnek tett eleget. Én azt gondolom, hogy ennek a kettőnek nem tett eleget. Egy: nem tavaly december 31-ig, hanem most, késve szállította le; kettő: tartalmilag egyetlenegy lényeges kérdésre sem válaszolt, amit az országgyűlési határozat előírt.

Azt gondolom, időt kéne hagyni arra, hogy egy rendes országgyűlési határozat elkészüljön, és kérnénk szépen a tárcát, hogy ezt terjessze a parlament elé.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu