DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Én a hatása alá kerültem Balsay úr utolsó mondatainak, de főleg az előző tíz perc végén elmondottaknak, és abból a szemszögből szeretném a kritikát is elmondani, hogy szerintem egy olyan nagyon súlyos kérdéskörről van szó a területfejlesztésről beszélve, amely tényleg nemcsak a következő tíz év területi kérdéseit, hanem valóban a társadalmi, gazdasági kohéziót jelentős mértékben javíthatja, gyorsíthatja.

Én tényleg azt gondolom, hogy ezen a téren egyszerűen nevetséges dolog különböző nagy politikai csatározásokat vívni, meg kellene keresni azt a konszenzust, amely alapján ezt a folyamatot gyorsíthatjuk, egyszerűen azért is, mert akik itt ülnek, képviselők, településeket, körzeteket képviselnek, mindenkinek felelőssége van azon a tájékon, ahol él, és ezen túlmenően persze van egy nemzeti felelőssége is. Én azt gondolom, hogy ez az egyetlenegy ügy lehet, ami minket egyfajta kohézióban tarthat, tehát, gondolom, állunk ennek elébe. Ezért az, amit én itt kritikaként elmondanék, tessék nekem elhinni, a jobbítás szándékával szól.

(Dr. Boda Ilonát a jegyzői székben Herényi Károly váltja fel.)

Az egyes számú kritika, amelyet kiemelnék, az, hogy ez a jelentés, amely az eredeti országgyűlési határozat keretei között elvégzett jelentés, korrekt, tisztességes munka, világos, mindenki számára iránymutatásul szolgálhat. A problémám ott van, és itt visszautalnék más képviselői hozzászólásokhoz, hogy nem elégséges. A politikának ki kell adni az adott pillanatokban az újabb és újabb feladatokat a kutatók és a tervezők felé, hiszen azért vegyük tudomásul, hogy a politika befolyásolja döntő módon az intézkedéseket, az eszközrendszert, mindezekre a folyamatokra ő tud ráhatni; a jelentés csak méri ezeket a folyamatokat.

Amiről már egyébként Veres kollégám itt az előbbiekben szólt, bizony, az Európai Unió országjelentésében a területfejlesztésről szóló fejezet a legnegatívabb. Kérem szépen, tessék elolvasni, tételesen végigvenni, olyan fogalmakat mond, hogy különleges aggodalomra ad okot. Máshol nem nagyon szerepel ez. Például az ágazatközi koordináció, a kooperáció színvonala, az egyes fejlesztési tanácsoknak az államosított rendszere, a decentralizáció hiánya, és sorolhatnám tovább, gyakorlatilag másfél oldalon keresztül súlyos negatívumokat ír le. Azt gondolom, a kormányzati politikának az lett volna a feladata, hogy megkérdezze a kutatókat, hiszen egy jelentés készül, hogy mi a véleményük erről az országjelentésről: igen, nem, mit tudunk felhozni a védelmünkben, ha hiba, hogyan kellene kijavítani? És amit ki kellene javítani ebből, azt egy országgyűlési határozatban behozni ide, és azt mondani, hogy korrigáljuk ezeket a folyamatokat.

Én azt egy szóval nem mondom, hogy az előző kormányzati ciklusban bármilyen módon magas színvonalú lett volna az ágazatközi koordináció, ezen belül a kooperáció, a programfinanszírozás rendszere és így tovább. Akkor a Borsod-Abaújról szóló kísérleti munkák indultak meg, megvoltak a csíraelemei ennek, most több régióra valóban Phare-ból, kiegészített programból készülnek a koncepciók, majd a későbbiekben a programok, ez egy lépésről lépésre, kormányról kormányra építkező folyamat. De ha egyszer leírják, hogy valami nagyon rossz, és súlyos aggodalomra ad okot, mert ezt írják, kérem elővenni, megvizsgálni, intézkedni, behozni a parlament elé, kérni a döntést, és előremenni. Ez nem kizárólag egy kormánynak a szégyene, ez az ország fejlődési folyamatának a jelentős akadálya lehet. Ez egy nagyon fontos dolog. Éppen ezért, én azt gondolom, ebben az országgyűlési határozatban úgy, ahogy van, hibás - ezt előzetesen már más formában elmondtam - az 5. pontban megjelenő, és azt kell mondanom, hogy számomra teljesen megfoghatatlan mondat, hogy a soron következő módosítása annak a bizonyos XXI. számú törvénynek. Nem tudom, hogy ki milyen módon akarja ezt módosítani.

(Dr. Világosi Gábort a jegyzői székben Kocsi László váltja fel.)

Itt az ajánlatom, kérem elővenni a törvényt, megnézni, hogy az itt elhangzott kritikák alapján az országjelentésnek melyik elemeit kellene módosítani - tudom fejből mondani egyébként, hogy mit, például az állami szervek részvétele a területfejlesztési tanácsokban, például nagyon kevés közvetlen területi forrás -, be kell tenni ebbe a törvénymódosításba, és akár a jövő hónapban be lehet hozni, mert annyira világosak ezek az ellentmondások pillanatnyilag. És akkor azt mondom, hogy van értelme a soron következő módosításnak. Annak is volna értelme, hogy az országgyűlési határozat ezt a feladatot kiadja, hogy miért kell módosítani a törvényt. De csak egyszerűen leírni, hogy a soron következő módosítása, ez egyszerűen abszurd!

Van egy másik nagyon jelentős hiányossága, kérem szépen, a jelentésnek, illetve a jelentésből készült országgyűlési határozatnak, nevezetesen az, amire nagyon röviden már valaki utalt, ez a magyarországi tervezési-statisztikai régiók lehatárolása. Az országgyűlési határozat kőkeményen előírja, hogy 2000. december 31-éig ennek a felülvizsgálatát el kell végezni, és erről a parlamentnek be kell számolni. Egyetlenegy szó erről a dologról nincs, nem írjuk le itt az országgyűlési határozatban, hogy ennek a dolognak mije van és hogyan van, egy előrehozott törvényben történő rögzítés rendkívüli nehézségeket jelent. Kérem elővenni az Európai Unió országjelentését - nekem biztos nem hisznek a tisztelt kormánypárti képviselők -, leírja benne a körzete hatásával kapcsolatos alapvető kérdéseit; meg kell vizsgálni. Nem igaz az, ami Budapesttel kapcsolatban elhangzik, és óriási anyagi, gazdasági, társadalmi veszélyeket hordoz magában.

Kérem szépen, egy kicsit el kellene mélyedni elméletileg abban, hogy szabad-e támadnunk, és ha igen, miben kellene elkezdeni támadni Budapestet és ezt a fajta koncentrációt. Ha egy korszerű gondolatmenetben készülne a jelentés felülvizsgálata, tehát az azóta eltelt időszak politikai, szakmai és egyéb más dolgait figyelembe venné, akkor említést tenne önálló fejezetben a globalizáció folyamatáról, megvizsgálná, hogy mi folyik Európában és a világban, és rájönne, hogy a globalizáció egy abszolút koncentrációs folyamat, tőke, tudomány, technika, technológia, és így tovább, adott esetben, hogy Magyarország versenyképessége - ez egy olyan fogalom, ami sehol nincs meghatározva, hogy versenyképesség, pedig az ország leglényegesebb eleme - érdekében ez a koncentráció elengedhetetlen. Nem lebontani kell valamit, hanem a dolgok megtartása, erősítése mellett, hozzáviszonyítva a többit kell fejleszteni és javítani. Ennek egészen más eszköze van, mint a lebontásból próbáló kibontakozás.

Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején, 1985-ben megszülettek azok a határozatok, amelyek adott esetben a tudomány, a kultúra, az oktatás decentralizációjáról szóltak. Kérem szépen, ennek ellenére a koncentráció folyamata haladt tovább; hadd ne beszéljek arról, hogy mi történt a felsőoktatásban végül is az univerzitások és mások létrehozásával, egyfajta koncentráció jön létre, akár akarjuk, akár nem, a világ ebbe az irányba megy. Ha viszont ezt politikainak elfogadjuk, akkor elképzelhető, hogy a Nyíregyháza és Budapest között megépítendő autópálya a koncentrációt segíti elő, és a koncentrációnak nagyon pozitív együvé tartozást kifejező jelenségi oka és magyarázata is van. Tehát nem volna szabad ezekről a kérdésekről felületesen és nagyon blöffösen beszélni.

A másik dolog, ami abszolút módon hiányzik, és ez hiányzik az egészből, hiába mondjuk büszkén, és ma már, komolyan mondom, a kis csecsemők az anyatejjel magukba szívják a Széchenyi-tervről szóló mindenfajta füzetet, híradást, azt a dicshimnuszt, hogy hány vállalatnál micsoda felvirágzás történt azért, mert tegnap átvették a támogatást; kérem szépen, a Széchenyi-terv parciális eszközöket tartalmaz a területi gazdaságfejlesztésre, olyan minimális kis pénzeket tartalmaz, amellyel érdemben területi gazdaságfejlesztést abszolút nem lehet befolyásolni, hasonlítsa össze a világ bármely forrásrendszerével.

De nem ez a lényege. A területfejlődési folyamatokban az úgynevezett társadalmi kohézió a gazdaságfejlesztéssel paralel jelenik meg, egy társadalompolitika megjelenik. Önöknél nem jelent meg sem ebben az anyagban, sem a Széchenyi-terv semmilyen elemében társadalompolitika, holott a területfejlesztés egyik alapvető kérdése, hogy a magyar társadalom szegregációját, a társadalomszerkezet átalakulását, egyáltalán a társadalmi viszonyokat ezekkel a települési viszonyokkal összevetve milyen módon lehet megváltoztatni, előnyösen előremozdítani, azt, ami nem három, nyolc, negyven év, hanem évszázadok folyamán lassan, rosszul, nehezen alakult át, és amibe a beavatkozás minden egyes kormánynak alapvető feladata. Egyetlenegy szó ebben nincs, sem ezekben a bizonyos tervezetekben nincs, semmifajta eszköz erre vonatkozóan a hatásaiban nincs.

Tudom, hogy munkahelyet kell teremteni, és ez egy nagyon fontos eszköz, az Európai Unió ajánlásában ez van, a Szociális Chartában ez van, mindezt tudom. De akkor kérem leírni ebben az országgyűlési határozatban, hogy ennek érdekében, a munkahelyteremtés fokozása érdekében az ország melyik térségében, milyen eszközökkel, mit akarunk csinálni. Egyetlenegy szó erről nincs. Egy szándék nincs arra vonatkozóan, hogy aktív területfejlesztési politikát folytassunk, és ez pedig közös nemzeti érdek. Nem kell szégyellni, mi is úgy gondoljuk, hogy ez az, kérem szépen. És ez nem a cél- és címzett támogatási rendszernek a szubjektív elosztásán alapul, hanem egy olyan stratégián, amely a parlament előtt megvitatott, amely társadalompolitikai célkitűzések területi vetületeit egyértelműen tartalmazza. Tehát én azt gondolom, hogy ezek olyan ügyek, amelyeket ki kellene egészíteni.

Befejezésül hadd mondjam el, hogy azért tessék nekem elhinni, hogy van egy minisztérium, amelyet úgy hívnak, hogy Vidékfejlesztési Minisztérium, többek között, hogy egy olyan jelentést tegyen le országgyűlési határozatként, amelyben egyetlenegy szó nincs a vidékfejlesztésről! Kérem szépen, a területfejlesztés egyik legfontosabb eleme a vidékfejlesztés. Ha jól gondolom, és szeretném idézni a volt miniszter urainkat, és mindenkit, az ajánlásokban megfogalmazottakat, a magyar népesség 70 százaléka olyan térségben él, amelyet a vidékfejlesztés valamilyen módon érint.

(17.10)

A területfejlesztés csak a 30 százalékról szól, vagy az egész 100 százalékról? Mert ha az egész 100 százalékról szól, akkor a vidékfejlesztéssel részletesen, komolyan kellene foglalkozni. Ebben a vonatkozásban egyetlenegy szó nem jelenik meg.

Megköszönve a figyelmet, azt szeretném javasolni, hogy egy lélegzetvételre - ha már úgyis elmúlt december, ha már úgyis el van késve minden ebben a dologban - álljunk meg ebben a folyamatban, állítsuk meg ennek a tárgyalási menetét. Készüljön egy olyan határozati javaslat, amelyik előveszi az itt megfogalmazott összefoglalókban megjelenő előirányzatokat, és azokra tételesen visszatér. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Most nincs idő elmondani ezt - 11 percen túl beszélt Balsay úr, úgyhogy szeretnék még 30 másodpercet kérni -, ha szükséges, oldalanként felolvasom, hogy miket mond ez az anyag. Például a vállalkozási övezetekkel kapcsolatban konkrétan elmondja, hogy mit kell csinálni: a kedvezmények radikális megváltoztatása kell. Ha egy anyagban ez van leírva, és ez nem jelenik meg a határozati javaslatban, akkor semmit nem ér a határozati javaslat és az anyag sem! Vegyék végig, hogy mit kell csinálni, és támogatni fogjuk.

Köszönöm szépen a türelmet és a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu