KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-jelölt Úr! Tisztelt Ház! Az új kormány történelmi jelentőségű feladata, hogy befejezze Magyarország euroatlanti integrációját, elérje, hogy Magyarország a NATO után az Európai Uniónak is tagja legyen.

Ezzel a magyar nép, a magyar nemzet több évtizedes álma, vágya válik valóra: Magyarország kitéphetetlenül illeszkedik be a nemzetközi fejlődés élvonalába, Magyarország biztonságát, felemelkedését, fejlődését immár semmilyen külső tényező nem tudja majd fenyegetni.

Vannak, lesznek természetesen más fontos feladatai is az új kormány külpolitikájának: a szomszédkapcsolatok további erősítésével, építésével még szilárdabbá tenni térségünk, Közép-Európa biztonságát; támogatni a határon túli magyarságot, hogy megőrizhesse nemzeti, kulturális, nyelvi önazonosságát, identitását, hogy kisebbségi jogai az európai normák szerint maradéktalanul érvényesüljenek, és hogy szülőföldjükön boldoguljanak; támogatni az euroatlanti integráció, a NATO és az Európai Unió további bővítését, szomszédaink csatlakozását, hiszen éppen ez, az Európai Unió bővítése teszi majd lehetővé a nemzet újraegyesítését európai keretek között; és fontos feladata lesz a magyar külpolitikának, hogy a kétoldalú kapcsolatokban érvényesítse gazdasági érdekeinket, képviselje és gazdagítsa kulturális és tudományos értékeinket.

Tisztelt Ház! Az új kormány számára a külpolitika kiindulópontját a nemzeti adottságok és érdekek mellett a nemzetközi feltételek jelentik, és ezek egy részében az elmúlt években lényeges változások történtek.

(14.20)

Magyarország immár tagja a NATO-nak és az európai uniós csatlakozás küszöbén áll. Előrehalad, és most úgy tűnik, hogy új lendületet is kap a NATO és az Európai Unió bővülése, az európai integráció mélyülése.

S a harmadik, hogy egyetlen ország sem képes kivonni magát a globalizáció hatása alól; a globalizáció, amely egyaránt jelent lehetőséget és jelent nagyon komoly kockázatokat. Ezzel összefüggésben feladat, hogy Magyarország is képes legyen a nemzetközi közösség tagjaként válaszolni az új biztonsági kihívásokra.

Meggyőződésem szerint ilyen nemzetközi feltételrendszerben csak úgy tudjuk elérni céljainkat, ha nagyon pontosan mérjük fel - és az utolsó milliméterig ki is használjuk - hazánk nemzetközi mozgásterét. Ezt a mozgásteret sem alábecsülni, sem túlbecsülni nem szabad, mind a kettő komoly károkkal járhat. S nem is elég csak kihasználni a nemzetközi mozgásteret, de törekedni kell annak folyamatos bővítésére.

Az is feltétel, hogy a külpolitikában együtt képviseljük a magyar érdekeket és az euroatlanti értékeket. Csak úgy tudjuk elérni a céljainkat, ha összhangot tudunk teremteni az integrációs, azaz az euroatlanti politika, a térségben folytatott, azaz a szomszédsági politika és a határon túli magyarság támogatása, azaz a nemzetpolitika céljai és törekvései között.

Csak úgy tudjuk elérni a céljainkat, ha a nemzeti érdekek képviseletében nemzeti egyetértést, összefogást, egységet teremtünk; ha a külpolitika céljainak, törekvéseinek megfogalmazásában és végrehajtásában szerepet kapnak a gazdasági, a kulturális, a tudományos élet tényezői, a civil társadalom és annak szervezetei. Csak úgy tudjuk ebben a nemzetközi feltételrendszerben elérni a céljainkat, ha a külpolitika korszerű nemzettudatra és korszerű európaiságtudatra épül.

Szeretnék néhány kérdésről egy kicsit részletesebben is szólni, elsőként Magyarország európai uniós csatlakozásáról. Az új kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Magyarország 2004. január 1-jétől a lehetséges legjobb feltételekkel legyen az Európai Unió tagja, és azért is mindent meg fogunk tenni, hogy az év végéig lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat.

Építeni akarunk és építeni fogunk az európai uniós csatlakozási folyamatban eddig elért eredményekre, tiszteletben tartjuk az eddig született megállapodásokat. Ugyanakkor mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat lelassítása, lefékezése nélkül - ennek veszélyét is elkerülve -, lehetőség szerint tovább javítsuk a csatlakozás feltételeit. Arra fogunk törekedni, hogy érvényesüljön az egyenlő elbánás elve, a jelenlegi és az új tagok egyenlőségének elve, a jogok és kötelezettségek azonosságának elve.

Tisztelt Ház! Valamennyien tudjuk, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak most talán a legnehezebb része következik, most kerülnek napirendre a költségvetési és támogatási kérdések. Ezek tárgyalása során arra fogunk törekedni, hogy Magyarország pénzügyi pozíciói már a csatlakozás utáni első évben jobbak legyenek, mint a csatlakozás előttiek.

A mielőbbi és minél több előnnyel járó csatlakozáshoz természetesen nem elég jól, nem elég hatékonyan, nem elég eredményesen tárgyalni; az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az ország felkészülésére, a lakosság felkészítésére, a csatlakozási követelmények maradéktalan teljesítésére. Nemcsak a jogharmonizáció felgyorsításáról és befejezéséről van szó, hanem szó van az intézményrendszer fejlesztéséről, mindenekelőtt az európai uniós pénzek befogadásához szükséges intézményrendszer továbbfejlesztéséről.

Szükség van a lakosság alapos és tisztességes tájékoztatására, hogy pontosan tisztában legyenek az emberek a csatlakozással járó előnyökkel, de számoljanak a csatlakozással járó kedvezőtlen hatásokkal is. Ez ugyanis elengedhetetlen a népszavazás sikeréhez, eredményességéhez. És szükség van a kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozó, de legalábbis azokat mérséklő programokra.

Tisztelt Ház! Tegnap Brüsszelben folytattam megbeszéléseket kijelölt külügyminiszterként többek között Günter Verheugen úrral, az Unió bővítési biztosával. Ő is és a kíséretében lévő többi uniós szakember - beleértve a Magyarországgal folytatott tárgyalások európai uniós főtárgyalóját - örömmel nyugtázta, hogy az új kormány hivatalba lépésével orvoslást nyernek majd a csatlakozás politikai követelményeinek teljesítését akadályozó hiányosságok, amelyeket négy éve hiába tettek szóvá; ahogy fogalmaztak: az évenkénti országjelentések megállapításai ezekben a kérdésekben csak annyit értek, mint a falra hányt borsó. (Moraj a Fidesz soraiban.)

Elégedetten fogadták, hogy az új kormány helyreállítja a demokratikus intézmények működését és a demokrácia szabályainak maradéktalan érvényesülését (Varga Mihály: Ilyen soha nem volt az uniós jelentésben!); hogy helyreállítja az évente hiányolt szociális párbeszédet, az érdekegyeztetést; hogy helyreállítja a közszolgálati televíziók és a rádió pártatlanságát; hogy helyreállítja az önkormányzatok pénzügyi függetlenségét, amelynek hiányosságait ugyancsak évente tették szóvá az országjelentésben; és hogy helyreállítja a közbeszerzések törvényességét, és ezzel felszámolja a kormányzati korrupciót. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szeretném látni!)

A második kérdés, amiről szeretnék röviden szólni, a térségben, a térség országai irányában folytatott politika. Szomszédainkkal, a térség más országaival összeköt bennünket a közös történelmi múlt, a közös kulturális örökség, a földrajzi és az infrastrukturális kapcsolat, az évszázadok alatt kialakult gazdasági együttműködés, de összeköt a közös jövő is, az euroatlanti integráció.

A szomszédsági kapcsolatok milyenségétől függ jelentős részben országunk biztonsága. A szomszédokkal való kapcsolatok milyenségétől függ jelentős részben gyarapodásunk és összességében nemzeti érdekeink érvényesülése. A kapcsolatok javításának kulcsa az érdekek összehangolása és a kölcsönös bizalom építése. Eszközei pedig a kétoldalú megállapodások rendszere - beleértve az alapszerződéseket -, a szomszédaink euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása, segítése, a regionális együttműködés erősítése - beleértve a visegrádi országok együttműködését, amelynek reményeim szerint átmeneti zavarait helyre lehet hozni - és a közép európai kezdeményezésben folytatott tevékenység, illetve fontos eszközét képezik az államközi mellett az önkormányzati, a pártközi vagy éppen a civil kapcsolatok, az emberek kapcsolatai.

A következő kérdés, amelyről szeretnék szólni, a határon túli magyarság támogatása. A bevezetőben már utaltam rá: a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar közösségek megőrizhessék, sőt gazdagíthassák identitásukat; hogy jogaik az európai dokumentumokban foglalt normák, előírások szellemében maradéktalanul érvényesüljenek; és hogy szülőföldjükön boldogulni tudjanak.

(14.30)

A kormány megkülönböztetés nélkül fogja bővíteni a kapcsolatait valamennyi legitim határon túli magyar szervezettel és azok legitim választott vezetőivel. Döntést az őket érintő kérdésekben csak az ő véleményük figyelembevételével fog hozni. Támogatásukat pedig átláthatóan, demokratikusan, az ő igényeik szerint fogja alakítani.

Fontos eszköze a határon túli magyarság támogatásának és egyben a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésének a határmenti együttműködés, a határon átnyúló együttműködés, az eurorégió kialakítása, és folytatni kell az elmúlt tizenkét év erőfeszítéseit egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kidolgozására.

Befejezésül, tisztelt Ház, néhány szót az egyéb kétoldalú kapcsolatokról, hiszen túl az euroatlanti közösség államain, túl a szomszédságon, a térségen, nagyon sok országgal érdekünk a kétoldalú kapcsolatok bővítése. Jó helyzetben vagyunk demokratikus jogállamként, fejlett piacgazdasággal rendelkező államként, a NATO és rövidesen az Európai Unió tagállamaként. Nagyon fontos, hogy - éppen viszonylagos kicsiségünk miatt - nemzetközi kapcsolatrendszerünk minél diverzifikáltabb, minél sokrétűbb legyen. Nagyon fontos, hogy ezekben a kétoldalú kapcsolatokban is maradéktalanul érvényesítsük nemzeti érdekeinket. A NATO, az Európai Unió, Európa más országai és a térség országai mellett megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztésére, a Távol-Kelet, Dél-Kelet-Ázsia olyan kulcsfontosságú országaival, mint Japán, a Koreai Köztársaság és mások az együttműködés bővítésére, az arab világ országaival és Izraellel a kapcsolatok erősítésére és Latin-Amerika országaival (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Vietnam!) a bővítésére... Tisztelt Képviselő Úr! Ha ránéz a térképre, észre fogja venni, hogy Vietnam Dél-Kelet-Ázsiában van, amit említettem. (Derültség és taps az MSZP padsoraiból.)

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy ez a külpolitika jól szolgálja majd az ország biztonságát és gyarapodását, jól szolgálja majd a nemzet felemelkedését, jól szolgálja majd az emberek boldogulását. Ezért ennek a megvalósításához meggyőződésem szerint joggal kérjük az ellenzéki pártok támogatását is. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu