HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt fideszes és MDF-es Képviselőtársaim! Minden logikai érzéket félretéve, folyamatosan tapasztalható, hogy a tényektől eltérő megállapításokat tesznek, ez bizonyos logikai hiányosságra vezet önöknél.

A statisztikai adatok és a tudományos kutatások eredményei is egyértelműen alátámasztják azt a tényt, hogy az elmúlt években növekedett a gyermekszegénység. A családok többsége számára ma komoly szegénységi kockázatot jelent a gyermekvállalás, továbbá a legnehezebb körülmények között élő családok támogatása a Fidesz-kormány három és fél éve alatt csökkent. Jelenleg minden ötödik gyermek olyan családban kénytelen élni, ahol az egy főre jutó átlagos havi jövedelem a létminimum fele.

A pénzbeli családi és gyermektámogatások közül három ellátást emelnék ki.

Az egyik a mindenkihez eljutó családi pótlék, amelynek összege az utolsó három és fél évben nem emelkedett, a vásárlóértéke pedig a harmadára csökkent. Ezért elsősorban a gyermekes családok többsége érdekében szükséges emelni a családi pótlék összegét, amelyet az MSZP a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításával 2002. szeptember 1-jétől a differenciálási szempontok változatlanul hagyásával átlagosan 20 százalékkal emel, egységesen. Lehet, hogy ez nem sok, viszont ahhoz képest, hogy az elmúlt három és fél évben a Fidesz-kormány egyetlen fillért nem emelt, matematikailag ez akár a több ezerszerese is lehet.

Az előző kormány 1999. január 1-jétől bevezette a tanköteles gyermekek után járó iskoláztatási támogatást, amellyel a családi pótlék korábbi egységes rendszere megbomlott. Ez az intézkedés az alanyi jogosultság helyett érdemhez köti az ellátást, ugyanakkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amelyek azt várták, hogy ez az intézkedés érdemben lesz képes befolyásolni a tankötelezettség teljesítését. Jelen esetben ez azért is teljesíthető nehezen, mivel a törvény az iskolalátogatással kapcsolatos problémák megoldására az iskoláztatási támogatás és az esetleges szankciók vonatkozásában nagyon kevés időt, mindössze 15 napot állapít meg. Ezt támasztják alá egy nemrégiben végzett kutatás, a Szociális és Családügyi Minisztérium felmérésének tapasztalatai, amely szerint fölösleges volt szétválasztani a családi pótlékot, ugyanis az iskolák elenyészően kis százaléka alkalmaz szankciót azokkal a szülőkkel szemben, akik nem járatják iskolába a gyermekeiket.

Az MSZP számára, mint többször hangsúlyoztuk, minden család és gyermek egyformán fontos. Ezért egyetértek azzal, hogy a törvénymódosítás állítsa vissza a családok ellátásának egységességét, és így a jogosultsági kör változatlanul hagyása mellett az iskoláztatási támogatásként folyósított ellátás a továbbiakban szintén családi pótlékként, 20 százalékkal emelt összegben kerüljön folyósításra.

Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény elfogadásával jelent meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás mint jövedelemfüggő támogatási forma. A Fidesz-kormány ezt a támogatást átkeresztelte kiegészítő családi pótlékra, és 400 forintot adott hozzá 1998-ban, ami azóta az infláció mértékének megfelelően emelkedett csupán, így vásárlóereje nem növekedett. Javaslatunk szerint újra a rendszeres gyermekvédelmi támogatás lépne életbe a leginkább szegénységben élők számára - és kérem, hogy Mátrai Márta itt majd nagyon figyeljen, mert olyan rész jön, amit már többször kérdezett.

1999-ben a személyi adórendszerben bevezették a gyermekek utáni adókedvezményt, amelynek igénybevételéhez adóköteles jövedelemmel kell rendelkezni, így azok a családok, amelyek nem rendelkeznek ennek megfelelő jövedelemmel, kimaradtak ebből a támogatási formából. A 2000-es Tárki-felmérés szerint 470 ezer háztartás tartozott ebbe a körbe, az összes érintett háztartásból 35 százalék, tehát rendkívül magas az ellátásban nem részesülők száma. Ehhez kapcsolódóan azon gondolkodunk, hogy a közeljövőben bevezetnénk önálló támogatási formaként a kiegészítő családi pótlékot azon családok számára, akik nem tudják a fenti kedvezményt igénybe venni, mert nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel, vagy egyáltalán nem rendelkeznek jövedelemmel.

Messzemenően támogatom továbbá azt is, hogy a közoktatási törvénnyel összhangban módosul a közoktatási intézményben tanulók esetében a családi pótlékra jogosultság, melynek felső korhatára a tanévhez igazodóan évente egy évvel emelkedik, így 2004. szeptember 1-jétől a közoktatási intézményekben tanulmányokat folytatók esetében a családi pótlékra jogosultság 23 évre terjed ki, amelyet a későbbiekben ki kell terjeszteni a nappali felsőoktatásban tanulók utáni jogosultságra is.

Az MSZP célja a szegénység enyhítése, valamint a gyermeknevelés költségeihez való érdemi hozzájárulás, ezért a törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a gyermekeket nevelő családok számára az egyik legnehezebb időszakban, az iskolakezdés előtti hónapban, augusztusban tizenharmadik havi, azaz egyhavi többlet-családipótlékot folyósítsanak, amely idén augusztusban először minden iskoláskorú gyermeket nevelő szülőhöz maradéktalanul el is jutott.

Az elmúlt években megnövekedett gyermekszegénység igazolttá teszi, hogy a családtámogatási ellátások kérdése gyors beavatkozást igénylő terület. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását, hogy az elmúlt évek gyakorlatával szemben valóban segítsük a családok helyzetét.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu