TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Herényi képviselőtársam felszólalásához három mondattal szeretnék csatlakozni. Én nem hiszem, hogy zavar lenne az MSZP soraiban. Én, ha figyeltem, és jól figyeltem a felszólalást, a Tóth Károly és köztem lévő eltérés annyiból adódik, hogy ő egy kérdés politikai aspektusáról én meg a szakmai vonatkozásáról beszéltem. De ha jól figyeltem, akkor Kékkői Zoltán úr és az ön felszólalása között legalább akkora különbség volt, tehát én azt gondolom, itt a távok értelmezése és értékelése lehet, hogy nagyon relatív.

Kettő: szeretném kinyilvánítani itt, az Országgyűlés előtt is, hogy egyetlen embert nem szerveztem be soha, valószínűleg alkatilag is képtelen lennék erre. Ezt csak azért mondom, mert ez a vád állandóan visszatér, hogy itt van egy szereposztás, van egy erkölcsös jobboldal, és van egy erkölcstelen baloldal. Ezt a szereposztást én a magam nevében nem vagyok hajlandó elfogadni sem most, sem a jövőben.

A harmadik kérdés arra vonatkozik, hogy azért ne felejtsük el ebben a vitában azt az elemet sem, hogy benyújtásra került ebben a tárgykörben egy lusztrációs törvényjavaslat, amely lusztrációs törvényjavaslatot az Országgyűlés nem fogadta el, de mutatja, hogy ennek a kérdésnek a kezelésére vonatkozó gondolkodás megint csak milyen elképesztő megközelítéseket tartalmaz, miközben pont a Sólyom-bizottság mondja ki, hogy már ’94-ben nem volt meg az alkotmányos indokoltsága a lusztrációnak. Gondolom, ezt a jelentést valamennyien olvastuk, akik a teremben vagyunk. Tehát én azt hiszem, legalább akkora hibának tartom 2002-ben egy lusztrációs gondolat behozatalát a Magyar Országgyűlésbe, mint adott esetben ezekben a kérdésekben ma egy bizonyos mértékig alkotmányossági aggályt is tartalmazó törvényjavaslat benyújtását.

A megoldásról beszéljünk, én annak vagyok híve. Egyébként amit Herényi Károly képviselő úr mondott, abban, azt gondolom, lehet gondolkodni, hogy valóban az úgynevezett kóválygó iratok sorsa mi legyen, hogy lehet ezt szabályozni, csak sajnos erre szakmai megoldást én még nem láttam. Ha tudunk erre olyan értelmes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) megoldást kialakítani - bocsánatot kérek -, ami nemcsak papíron van meg, hanem gyakorlati értéke is van, tegyük meg!

Köszönöm, és elnézést az időtúllépésért. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu