DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Évekkel ezelőtt az akkori lengyel miniszterelnök asszony egyszer azt mondta, hogy az európai uniós tagság olyasvalami, ami mindig éppen öt évnyire van tőlünk. Akkoriban sokáig idéztük ezt a mondást, hiszen tényleg úgy tűnt, hogy csigalassúsággal haladunk a célunk felé, és mindig nagyon távoli a végső cél.

(10.10)

Ma úgy tűnik, búcsút mondhatunk ennek a kijelentésnek. A csatlakozás történetének talán leghosszabb, talán legnehezebb hónapjának a végéhez közeledünk. Ebben a hónapban három olyan fontos esemény történt, amely önmagában is elodázhatta volna csatlakozásunkat vagy alááshatta volna reményeinket. Szerencsére nem így történt. Mindhárom esemény rendkívül pozitívan zárult.

Október 9-én megjelent az országjelentés, és ez ajánlotta az Uniónak a tíz tagjelölt ország felvételét, méghozzá az általunk kívánt határidők és menetrend szerint. Október 19-én az írek igent mondtak a nizzai szerződésre, ezzel megnyitották az utat a csatlakozás előtt. Október 24-én és 25-én az Unió kormányfői és államfői egyetértésre jutottak a végső pénzügyi csomag kereteit illetően, mert lehetővé vált a tárgyalások folytatása és idő szerinti lezárása. Úgy tűnik tehát, hogy december 12-én, 13-án pont kerül e többéves folyamat végére. Ez örömhír, de nem jelenti azt, hogy nekünk nincs itthon teendőnk. Az országjelentés pontosan rámutatott arra, hogy mely területeken, mely pontokon van szükség további teendőkre, és ezeket egyébként az Unió a felvételt megelőző hat hónapban még ellenőrizni is fogja. Tehát nemcsak azért kell megtennünk, mert ez a mi érdekünk, hanem azért is, mert erre oda fognak figyelni. Ezeket a feladatokat tehát tudjuk.

Kiemelkedően fontos e feladatok között az alkotmánymódosítás és a népszavazás kérdése. Örömmel tapasztaljuk azt, hogy az ellenzék visszatért a tárgyalásokhoz, és az elsődleges tapasztalataink szerint van lehetőség a kompromisszumra. Ez örömhír, reméljük, hogy ez fog történni, ezt szorgalmazzuk. Mi magunk is készek vagyunk azokra a pontosításokra és módosításokra, amelyek a közös megállapodás érdekében születnek, de világossá kell tenni, hogy a feltételek csak az alkotmányra vonatkozhatnak, és alkotmányon kívüli, illetve a csatlakozáshoz nem tartozó kérdések nem tartozhatnak e tárgyalások tárgykörébe. Hiszen amikor megállapodunk az alkotmány módosításáról, akkor az ellenzék nem a magyar kormánynak, nem a kormánypártoknak tesz szívességet, hanem a kötelességét teljesíti azokkal a választópolgárokkal szemben, akik azt várják el tőlük is, tőlünk is, hogy sikeresen vezényeljük le az ország csatlakozását, sikeresen és eredményesen csatlakozhasson Magyarország.

Amikor a közös feladatokról és a közös felelősségről beszélek, tisztelt képviselőtársaim, akkor egyúttal arról is beszélek, hogy a parlamenti pártoknak közös felelőssége a csatlakozás elősegítése nemcsak a parlamentben, hanem egyéb területeken is, a lakosság felvilágosításában, vagy akár külföldön, a külföldi közvélemény, a politikustársak támogatásának megnyerésében. És itt szeretném felhívni a figyelmet arra a felelősségre, amelyet minden egyes képviselő, ellenzéki képviselő is visel, amikor nyilatkozatot, kijelentéseket tesz. Amikor egy ellenzéki képviselő, aki egyébként korábban az ország miniszterelnöke volt, azt mondja egy idegen, egy külföldi hírügynökségnek, hogy az ország válság felé tart és a gazdasági összeomlás határán van, akkor rosszul teszi ezt. Az előző ciklusban, tisztelt képviselőtársaim, amikor kritikai észrevételeket fogalmaztak meg az akkori ellenzéki képviselők, akkor őket hazaárulónak nevezték a másik oldalról, és ez nagyon helytelen volt. Mi nem gondoljuk, hogy hazaárulók azok az ellenzéki képviselők, akik bírálnak, csak azt gondoljuk, hogy valótlanságokat állítanak, és ez nem helyes - különösen nem helyes akkor, ha ezt az ország volt miniszterelnöke teszi.

Én arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a nemzet jövője iránti felelősségtől vezérelve felelősségteljesen nyilatkozzunk. Nem vitatom el az ellenzék jogát a bírálatra sem itthon, sem külföldön, de akkor az a bírálat legyen megalapozott, és ne ártó szándékú. Én megértéssel viseltetek minden ellenzéki képviselőnek a talán nem túl jó lelkiállapota iránt, ez különösen most, a helyhatósági választások után érthető, de ez ne sarkalljon senkit sem arra, hogy felelőtlen kijelentéseket tegyen, és ezzel az ország jövőjét, sorsát kockáztassa.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy közös ügyről van szó, egy szent ügyről van szó; én kérem, hogy ebben működjünk együtt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu