PÁLFI ISTVÁN, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egy pontosítással kell kezdenem: a képviselőtársam, bár jól fogalmazott, de mégsem precízen, ugyanis 10 tartózkodás mellett fogadta el és tartotta általános vitára alkalmasnak az előttünk lévő törvénymódosítási tervezetet a bizottságunk.

Erre a törvénycsomagra sincs jobb szó sajnos, csak az, ami igen elterjedtté kezdett válni az utóbbi időben: úgynevezett salátatörvényről van szó. Ennek az a legfőbb jellegzetessége, hogy több, néha az élet egészen más területét szabályozó törvényeket hoznak elénk, amelyek között lehetnek fontosak, lehetnek kevésbé azok, lehetnek valamilyen logika szerint összeillők, lehetnek közöttük támogatandók, és bizony vannak megkérdőjelezendők is bőven egyaránt. Van ebben most minden, a munkaügyi törvénytől kezdve a foglalkoztatáspolitikai szabályozáson keresztül egészen addig a gigászi harcig bezárólag, amit a két minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai, illetve az Oktatási Minisztérium vív egymással a Szakképzési Alap fölötti pénzek rendelkezési jogáért.

Az előttünk lévő T/1202. számú javaslatcsomagban hat törvény módosítására tesz javaslatot a minisztérium. Bizottságunk szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy jó néhány módosításnak komoly szociálpolitikai vonzata van, hiszen azok a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika határmezsgyéjén mozognak. A tervezet olyan elemeket tartalmaz, amelyek nemcsak pusztán technikai jellegűek, hanem tartalmi változtatást eredményeznek az eredetihez képest. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy ezek közül jó néhány szakmai szempontból elfogadható és indokolt. Ilyen például az, amelyik a munkaviszony fogalmát kiterjeszti az elmúlt években bővülő számú szerződéses katonák jogviszonyára is, ezáltal mind munkajogi, mind szociális, közigazgatási szempontból tiszta viszonyt teremt. Ugyanígy pozitív elem az, hogy a nyugdíj előtt állók, amennyiben járadékjogosultságot szereznek, akkor a számukra kedvezőbb megoldást tudják választani. Komoly támogatást kaphatnak azok a felnőttképzésbe belépők is, akik három eltartott esetén a részükre járó úgynevezett keresetpótló juttatás kétszeresét kaphatják.

(21.20)

Ezek az elképzelések premizálják az aktivitást azoknál, akik be kívánnak lépni a munkaerőpiacra, vagy legalábbis javítani akarják a helyzetüket a későbbi belépéshez.

Ehhez képest minőségileg nyújt mást egy új támogatási forma a munkanélküliek ellátási rendszerében, ez pedig az álláskeresést ösztönző juttatás. Ha össze akarjuk vetni az előzőekkel, akkor a korábbiak a szociális háló befoltozásához járulhatnak hozzá, míg az utóbbi, az új forma feszít néhány centimétert ezen a képzeletbeli hálón. Szociális szempontból az a jelentősége, hogy meghosszabbítja a szolgálati viszonyt keletkeztető munkanélküli-járadék idejét, tb- és nyugdíjjárulék-köteles, és ezenfelül, ugyancsak a Munkaerő-piaci Alap terhére, az egészségügyi hozzájárulást is megfizetik utána. Tehát egy újabb lehetőséget kíván adni az állástalanoknak, 180, vagy ahogy már elhangzott, akár 270 napra a 45. életévüket betöltöttek esetében, amely időszak alatt aktivitást várnak el tőlük, mind a munkaügyi központi kirendeltségekkel, mind a lehetséges munkáltatókkal fenntartott kapcsolatukban.

Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy mi az, amit elvárnak ebben a helyzetben: aktivitást, részvételt azért, hogy a helyzetük javuljon vagy megoldódjon, tehát a magatartást díjazzák. Ezt hívják aktív szociálpolitikai vagy foglalkoztatáspolitikai eszköznek. Érdekesnek tartjuk, hogy pár héttel az után, hogy egy hasonló eszköztől, konkrétan az iskoláztatási támogatástól, ahol hasonló aktivitást vártak el történetesen a szülőtől, visszaléptek, és így ledegradáltak egy igazi, EU-konform támogatást kelet-európai segéllyé.

Aggályok is megfogalmazódtak a bizottsági ülésünkön, ez pedig leginkább ahhoz a mondathoz kapcsolódik, ami a hatásszámítások között rejtőzik: úgynevezett önkormányzati megtakarítást vél felfedezni a hatástanulmány - ez csak virtuális, szinte lehetetlen számszerűsíteni, önkormányzatokra lebontani. Reméljük, és egyben garanciákat is elvárunk arra, hogy nem bolygatják meg a fennálló finanszírozásokat, pusztán azért, mert vélt megtakarítást találnak valahol a homályban.

Végezetül: nincs szükség arra, hogy a mégoly közel álló területeken is ilyen, úgynevezett salátatörvénybe tereljük össze a hatásában, érintettségében más irányultságú és más szándékkal kidolgozott javaslatokat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu