GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először egy megjegyzéssel kell hogy kezdjem; a Molnár Oszkár képviselőtársam által elmondottakra vagyok kénytelen reagálni. Mielőtt még beépülne a közgondolkodásba, Kuncze Gábor a nagy nyilvánosság előtt nem tolta le a gatyáját semmilyen választási kampányhirdetés részeként.

A másik, amit szeretnék elmondani, hogy amit most önök, illetve ön számon kér a kormányon, azzal kapcsolatosan elmondandó, hogy a száznapos program volt az egyik eleme az ígéreteinknek, és volt egy kormányprogram, amely a másik eleme az ígéreteinknek. Nyilvánvaló, mint ahogy a száznapos programmal kapcsolatosan a száz napra betartottuk az ígéreteket, a kormányon a kormányprogramban szereplő ígéretcsomagot a ciklus végén illik számon kérni.

A választási év végéhez közeledünk, és az eddigi vitából is kiderült, hogy a két választás mély nyomokat hagyott, illetve hagy a köztársaság 2002. évi, illetve 2003. évi költségvetésén. A tavaszi választások előtt, de még közvetlenül a választásokat követően sem rendelkezett az akkori ellenzék pontos információkkal az Orbán-kormány által vállalt kötelezettségekről. Csak a kormányalakítást követően derült ki, hogy kiugróan magas lesz az államháztartás ez évi hiánya, és a több százmilliárdos, az előző kormány által vállalt, 2003. évi költségvetést is terhelő kötelezettségek mértéke.

Az MSZP-SZDSZ vezette koalíciós kormány ugyanakkor a választások előtt vállalt ígéreteket betartva fordulatot ért el a közalkalmazottak keresetének felzárkóztatása érdekében. Példátlan mértékű és persze megérdemelt volt a közalkalmazotti szférában végrehajtott, átlagosan 50 százalékos béremelés. Ennek a béremelésnek a fedezetét 2002-ben biztosította a kormány, és nem hárította az önkormányzatokra.

Az államháztartás ez évi, kiugróan magas hiányának ismeretében érthető, ha a kormány a hiány mértékének jövő évi csökkentése tekintetében eltökélt. Emiatt a költségvetés tervezetében meghatározott sarokszámok, az egyes alrendszereken, így az önkormányzati alrendszeren belül is rendelkezésre álló források mértéke kétségkívül lehűti a korábbi várakozásokat.

A béremelés 2003. évi költségvetési kihatásai, forrásigénye erősen szűkítik a költségvetési tervezés folyamatában a kormány mozgásterét. A különböző bérjellegű és jóléti intézkedések hatása és a kormányprogramban megfogalmazott egyéb feladatok megvalósítása 282 milliárdot igényel. E kiadások fedezeteként a kormány a normatív finanszírozáson túl számol az önkormányzatoknál jövőre megjelenő többletforrásokkal is. Miközben jelentősen, a 2002. évi előirányzathoz képest mintegy 254 milliárddal, 30 százalékkal bővülnek a helyi önkormányzatok forrásai, e többletforrások összességében sajnos mégsem eredményeznek pozíciójavulást az önkormányzatok számára. Ez elsősorban azért lehetséges, mert a bérfejlesztések 2003. évi finanszírozásának fedezete csak úgy biztosított, ha a központi források mellett az önkormányzatok a saját bevételeiket is mozgósítják erre a célra.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen a ponton szólni kell arról, hogy az önkormányzati bevételek tekintetében végre kedvező fordulat történt. Az elmúlt években, mint tudjuk, több cikluson keresztül csökkent a települési önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó. Az Orbán-kormány alatt ez az arány 5 százalékra zsugorodott. Most, közel tíz év után először nő, sőt megduplázódik a helyben maradó személyi jövedelemadó-hányad.

A szabad demokraták szerint ennek az aránynak további javítására van szükség még ebben a kormányzati ciklusban. Szükséges továbbá az is, hogy helyére kerüljön az szja funkciója az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Véleményünk szerint a növekvő személyi jövedelemadó-hányadot szabad felhasználású pénzeszközként kell helyben hagyni az önkormányzatoknál, hiszen az adófizető polgár elsősorban ott fogalmazza meg a különböző állami, önkormányzati feladatokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásait, ahol él, és ahol fizeti adóját.

Ugyancsak kedvező az önkormányzatok számára, hogy 2003-tól a gépjárműadó teljes egészében az adót beszedő önkormányzatokat illeti. Az ebből származó önkormányzati többletbevétel 12,6 milliárd forint a jövő évi költségvetésben. Támogatandó az a törekvés is, hogy 2003-tól a különböző illetékekből és bírságokból az önkormányzatok, települések hivatalainak közreműködésével befolyó bevételek helyben maradjanak az önkormányzatok saját forrásaként.

Tisztelt Országgyűlés! Akik ismerik az önkormányzati rendszert, tudják, hogy a kormány és az Országgyűlés által eldöntött jelentős bérfejlesztéseknek a helyi intézményi sajátosságoktól függően eltérő a fedezetigénye. Településenként más és más az iparűzési adó, a személyi jövedelemadó súlya a helyi költségvetésekben. Ennek megfelelően, míg az önkormányzatok egy részénél a helyben maradó személyi jövedelemadó, súlyadó, iparűzési adó és egyéb saját bevételek együttesen fedezik a béremelések jövő évi forrásszükségletét, addig az önkormányzatok egy másik, nem jelentéktelen hányadánál a működőképességet veszélyeztető forráshiányként jelennek meg.

Ez a probléma nem egy-egy településtípusra jellemző, nem mondható el, hogy csak a kisvárosok vagy a falvak, vagy a megyék és a főváros gondjáról van szó - ez a feszültség lényegében az egész önkormányzati rendszert érinti. Éppen ezért nem könnyű megoldást találnunk. Ezzel a kérdéssel persze nem most, a költségvetés általános vitájában szembesül az előterjesztő. A különböző egyeztetéseken az SZDSZ mellett az MSZP önkormányzati munkacsoportjának tagjai és maguk az érintett önkormányzati érdekszövetségek is felhívták erre a problémára a figyelmet. Éppen ezért bízom abban, hogy sikerül a vita során itt, az Országgyűlésben olyan megoldást találnunk, amely kezeli ezt a helyzetet, s el tudjuk kerülni, hogy Magyarországon tovább növekedjék a forráshiányos települések száma.

Ezzel együtt is számolni kell azzal, hogy a feladatokkal jelentősen terhelt, de a finanszírozásban nem kellően elismert kisvárosok, térségközpontok nagy számban válnak meg intézményeiktől, és átadják azokat a megyei önkormányzatoknak. Ennek a lépésnek a következményeként segítségnyújtás hiányában nyilván a megyei önkormányzatok lehetetlenülhetnek el, hiszen az átvett intézmények fenntartásához, működtetéséhez nem áll számukra elegendő forrás rendelkezésre. E probléma kezelésére, azt gondolom, hogy az illetékes szaktárcának számításokat kellene végeznie.

Véleményünk szerint megalapozottan vitatják az érintett önkormányzatok az úgynevezett adóerőképesség-vizsgálatra épülő jövedelemkiegyenlítési rendszert is. Az e számítás alapján elvont források mára komoly működési problémákhoz vezettek az egykor jól prosperáló, térségük gazdasági versenyképességét, fejlődését meghatározó önkormányzatoknál. Éppen ezért e rendszer felülvizsgálata véleményünk szerint indokolt.

El kell mondani, hogy a dologi jellegű működési kiadások szinten tartására, az inflációs hatások ellensúlyozására a 2003. évre előterjesztett költségvetés nem számol dologi automatizmussal. Ez akkor is fájdalmasan érinti az önkormányzatokat, ha tudjuk, hogy az előző évek gyakorlatának egyenes folytatásával állunk szemben, és e tekintetben ellenzéki képviselőtársainknak nincs erkölcsi alapjuk, hogy e tekintetben bennünket kritizáljanak.

Sajnos az elmondottak miatt folytatódik az önkormányzatok saját bevételeinek bevonása a kötelező feladatok ellátásába. Ez az irány a szabad demokraták szerint nincs összhangban a koalíciós partnerünkkel közösen, a kormányalakításkor megfogalmazott céljainkkal, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy nem odázható tovább az önkormányzati finanszírozási reform kidolgozása, mielőbbi elfogadása.

Az önkormányzati forrásszabályozás, a finanszírozás sokat bírált rendszere 2003-ban alapvetően még nem, hanem csak egyes elemeiben változik. A koalíciós kormány megalakulásakor a 2003. évre nem ígért, nem is ígérhetett alapvető változásokat. A finanszírozási rendszer szükséges reformja, amelyet a szabad demokraták szorgalmaznak, magában foglalja az önkormányzati feladatok és hatáskörök felülvizsgálatát, továbbá a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti pénzügyi kapcsolatok újraszabályozását. A reform azonban - és ezt mindenki elismeri - érdemi előkészítést és komoly szakmai munkát igényel. Annál is inkább, mert az előző négy év alatt az államháztartás alrendszerének ilyen irányú felülvizsgálatára, továbbá e területen a szükséges javaslatok kidolgozására nem került sor.

Erre a kormányra és annak is elsősorban a Pénzügy- és a Belügyminisztériumára marad az a feladat, hogy az érintett szereplők, mindenekelőtt az önkormányzati érdekképviseletek, szövetségek bevonásával elkészítse a finanszírozás reformját.

Tisztelt Országgyűlés! A közoktatásban a pedagógiai munka feltételeinek javítását szolgálja az előterjesztésben megjelenő szakmai fejlesztési feladatokra igényelhető támogatás.

(15.20)

Kiemelten kezelt az oktatás-nevelés feltételrendszerének javítása, a tan- és informatikai eszközök korszerűsítése, fejlesztése. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatását, felzárkóztatását szolgálják a rászorultság figyelembevételével járó juttatások. Új elemmel bővül a szociális alap- és intézményi ellátások támogatása, például a falugondnoki mellett tanyagondnoki feladatokhoz is igényelhető lesz támogatás.

Az ellenzéknek is el kell tehát ismernie azt, amit az Állami Számvevőszék a költségvetésről írott véleményező anyagában kiemel. Idézem: "A finanszírozási rendszer egyes elemeinek a kormány által javasolt módosításai összességében pozitív hatásúak. A rendelkezésre álló források feladathoz jobban igazodó elosztását, az indokolatlan igénybevétel megakadályozását, továbbá a kormányprogramban megfogalmazott prioritások érvényesítését célozzák." A következő költségvetési évben a támogatott szociális és oktatási feladatok egyaránt bővülnek, és a támogatottságuk hangsúlyosabbá válik.

Véleményünk szerint támogatásra érdemes az a javaslat is, mely szerint megjelenik a kistérségi támogatási alap mint új jogcím, 2 milliárd forintos előirányzattal. Hiányossága azonban, hogy e támogatás igénylésének, döntésének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének rendje még nem szabályozott.

Tisztelt Országgyűlés! A kedvező elemek ellenére el kell mondani, hogy a benyújtott költségvetés nem az ígéret költségvetése az önkormányzatok számára. Ahhoz, hogy az önkormányzati rendszer ne sérüljön, és ne növekedjék a forráshiányos települések száma 2003-ban, korrekciókra van szükség. E korrekciókra a költségvetés alapértékeinek veszélyeztetése nélkül készek a szabad demokraták.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból. - Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu