PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság ülésén, amikor a 2003. évi költségvetés-tervezet általános vitája zajlott, a bizottság szocialista alelnöke Washingtont idézte, aki szerint nincs jó és rossz költségvetés: elfogadott vagy el nem fogadott költségvetés van. Nos, nincs kétségem az iránt, hogy ezt a rossz költségvetési tervezetet a szocialista-szabad demokrata többségű parlament el fogja fogadni.

Mitől rossz ez a költségvetés? Rossz ez a költségvetés, mert ez egy blöff-költségvetés, amelyben a bevételek túltervezettek, az infláció alultervezett, és kutatóintézetek szerint is a gazdasági növekedés alacsonyabb lesz, mint ahogy tervezik. Az egész tervezet inog és bizonytalan, mert egyszerre próbálja meg a hiány mértékét csökkenteni és mellette teljesíteni a korábbi ígéreteket, vállalásokat. A bevételnövekedés és a kiadás csökkentése egyszerre nagyon nehezen valósítható meg. Ez a tervezet is azt mutatja, hogy ez egy időben, egyszerre nem megy.

Rossz ez a költségvetés, mert ha 2004-ben sor kerül uniós csatlakozásunkra, akkor ennek a költségvetési évnek is a felzárkózást kellene szolgálnia, ezzel szemben ez egy megszorító, nadrágszíj-költségvetés. Egy teljes költségvetési évünk lett volna még a felzárkózásra. Egy teljes évünk lett volna, hogy a hazai vállalkozásokat támogatva, a Széchenyi-tervet folytatva, a környezetvédelmi beruházásokat, a turizmust, a lakásépítést támogatva felkészüljünk az uniós csatlakozásra.

A Medgyessy-kormány ezt az évet elszalasztja, és nem törekszik arra, hogy ez az év a gazdasági és társadalmi felzárkózás éve legyen. A drasztikus visszafogás a fejlesztésekben, beruházásokban drámai mértékű visszaesést fog eredményezni, a belső motorok leállnak. Nem emelkednek a közalkalmazotti, köztisztviselői bérek, nem emelkedik a minimálbér. A 2004-es csatlakozás ilyenformán sokkoló lesz a polgárok számára. A szegénységpárti miniszterelnök egy szegény országgal fog csatlakozni. Akkor fogjuk bánni az elvesztegetett 2003-as esztendőt, mert távolabb kerülünk az Uniótól, mint most vagyunk.

Rossz ez a költségvetés, mert nyomokban sem emlékeztet a hangzatos választási ígéretekre, és ami nagyobb baj: az elfogadott kormányprogramra. A balliberális kormány első költségvetése is bizonyíték arra, hogyan csapták be a választóikat, hangzatos ígéretek után hogyan sodornak csődbe önkormányzatokat.

Tisztelt Ház! Mint az oktatási bizottság tagja, szeretném most önök elé tárni mindazt, hogy milyen messze áll ez a költségvetés az ígéretektől, mennyire megalapozatlanok azok a kormánypárti hozsannák, melyek szerint a magyar oktatás még soha ilyen mértékű támogatást nem kapott.

2003-ban nem növekednek a pedagógusbérek. A költségvetés-tervezet nullaszázalékos béremelést tartalmaz, tehát a béreket befagyasztották. Mit is ígértek a kormányprogramban? Idézem: "Szeptember 1-jétől átfogó és jelentős béremelést hajtunk végre, úgy, hogy egy egyszeri 50 százalékos béremelés, majd azt követően a ciklus egészében folyamatos reálnövekedés valósuljon meg." Ismétlem: a ciklus egészében, folyamatosan.

Önök mindig 50 százalékos béremelésről beszélnek, ami persze nem igaz, hiszen az alapbér emelése történt meg 50 százalékkal, úgy, hogy az addigi pedagógusszakmai szorzó is beépült ebbe a bérbe. Tehát a kormánypropaganda ellenére a pedagógusfizetések közel sem emelkedtek 50 százalékkal.

Másodszor pedig úgy néz ki, hogy 2003, mint az előbb idéztem, valószínűleg nem a ciklus része, hiszen nem lesz reálbér-növekedés jövőre. Vagyis becsapták a pedagógustársadalmat; azokat a pedagógusokat, akiknek a bére jövőre jelentősen veszít értékéből, hiszen az emelés elmaradása mellett jövőre kedvezőtlenebbül, Magyarország száz leggazdagabb emberével vagy Medgyessy Péterrel azonos mértékben adóznak majd.

2003-ban nem nő a pótlékalap és a minőségi munkáért járó keresetkiegészítés, pedig Hiller István államtitkár sajtóban is megjelent ígérete szerint az alapbéremelést 2003-ban és 2004-ben a szakmai és a minőségi pótlék növelése követi. Nos, a költségvetésben ennek nincs nyoma.

2003-ban nem nő a pedagógus-továbbképzés támogatása. Magyar Bálint eddig az előző tárcavezetést kárhoztatta a továbbképzési támogatás mértékéért.

2003-ban nem nő a tanulási nehézségekkel küzdők kiegészítő normatív támogatása. Hol van ez összhangban a hangoztatott elvekkel és a kormányprogrammal?

2003-ban nem nő a bejáró gyerekek után járó kiegészítő támogatás.

2003-ban egy forinttal nem nő a gyermek- és ifjúsági szabadidős tevékenység és a diáksport támogatása.

2003-ban nem nő az intézményfenntartó társulások és kistelepülések támogatása, pedig a kormányprogramban az állt, hogy felemeljük a kistelepüléseken élő kisiskolások oktatását, nevelését szolgáló finanszírozási normákat, ösztönözzük a településeket a közös összefogáson alapuló megoldásokra. Ezzel szemben egy faluellenes politikát folytatnak.

2003-ban egy forinttal nem nő a kisebbségi oktatás kiegészítő támogatása, sőt a cigány tanulók magyar nyelven folyó kisebbségi oktatásához pedig csak fele normatíva jár, mint eddig.

Tisztelt Ház! Kérdezem, hogy hol van a kormánypárti politikusok által emlegetett jó közoktatási helyzet. Hol a közoktatás kiemelt támogatása? A beterjesztett költségvetés-javaslat normatív számai még az idei béremelések áthúzódó hatását sem fedezi. A legtöbb intézménytípus esetében a növekedés messze elmarad attól a mértéktől, amely biztosítaná a bérek zavartalan kifizetését. A következmény: önkormányzati csődök és iskolabezárások.

A benyújtott törvényjavaslatban szerepel a közoktatási törvény módosítása is, melyből a tanulók óraszámának csökkentését emelném most ki. Arra hivatkoznak, hogy ezzel csökken majd a tanulók terhelése. De nézzük a valóságot! A változtatással az óraszám nem változik az évfolyamok fele esetében, hiszen az 1., 2., 4., 11., 12., 13. évfolyamon az óraszám nem változik. Nem gondolhatják komolyan azt sem, hogy a többi évfolyamon történő heti 22,5 perces csökkentés érdemben befolyásolná a tanulók terhelését. A tanulók terhelését ugyanis nem a tanórák, hanem a tanórán kívüli elfoglaltságok okozzák. Ezt az oktatási miniszteren kívül mindenki tudja.

Az óraszámok csökkenése - minő véletlen! - nem a hagyományos 8+4-es iskolaszerkezethez igazodik, hanem egy 6+4+2-es szerkezethez. A szándék nyilvánvaló: ezzel a javaslattal egy újabb alattomos lépést tesznek az iskolaszerkezet és a kerettanterv szétverése irányában. A tervezett intézkedés újabb lépés a kerettanterv szerint tanító iskolák ellehetetlenítésére, megzavarja az elindított munkát, kezelhetetlen helyzetet teremt iskolavezető, pedagógus, diák és szülő számára.

A napi iskolai terhelést sokféle eszközzel lehet csökkenteni. A szándék létjogosultságát senki nem vitatja - ám a valódi szándék nem ez, hanem a közoktatási rendszer szétverése.

Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomat egy idézettel kezdtem, és zárásként Churchill gondolatát idézem fel, mely jól példázza az önök által benyújtott költségvetést: "Amíg a baloldal felél, addig a konzervatívok építkeznek."

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu