FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi XCI. törvényből idézzek. Ennek a 2. §-a így szól: "A kormány kialakítja és az Országgyűlés elé terjeszti az agrárpolitika középtávú tervét, valamint a földművelésügyi miniszter útján jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a tett intézkedésekről, valamint az 1. § (1) bekezdése szerint biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően határoz."

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tévednek, ez a törvény így nem került beterjesztésre, az agrárgazdaságról szóló jelentést a parlament nem tárgyalta meg, tehát megállapíthatjuk, hogy a kormány törvénysértést követett el a 2003. évi költségvetés benyújtása kapcsán. Természetesen tudom, hogy ez a kijelentés érdemben nem befolyásolja a költségvetést, éppen ezért felszólalásomban a benyújtott agrár-költségvetés néhány kiemelkedő gondolatára szeretnék kitérni.

Ha gondolatban és a valóságban magunk elé idézzük a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési támogatások 2001. és 2002. évi költségvetésben szereplő legfontosabb tervszámait, akkor megállapíthatjuk, hogy a 2003. évi költségvetés megközelítőleg 32 milliárd forinttal, vagyis 16 százalékkal haladja azt meg, de azt is csak úgy - nehogy mindenki örüljön -, ha a hazai kofinanszírozáson túl az Európai Unióból származó 18,6 milliárd forintot is hozzáadjuk.

(21.10)

Emlékeim szerint aggályos az állami költségvetésben az európai uniós pénzek ilyen formájú megjelenítése, de úgy gondolom, ennél szakavatottabb személyek ezt majd el fogják dönteni.

Ha tehát ezt a 18,6 milliárd forintot levonjuk, és a magyar költségvetésből származó támogatást nézzük csak, akkor a növekmény mindössze 13,4 milliárd forint az eredeti költségvetési előirányzathoz képest, és ez már csak 6,9 százalékos növekedést mutat. Még súlyosabb a kép az ágazat szempontjából, ha a 2002. év során az Orbán- és a Medgyessy-kormány évközi lépéseit is figyelembe vesszük; az általános tartalék terhére és a zárszámadási törvény keretei között az ágazat további 69,7 milliárd forintos támogatást kapott. Így 2002-ben az ágazat számára az állami költségvetésből nyújtott támogatás mértéke meghaladta a 264 milliárd forintot, ennél még a 226 milliárd forint is jóval kevesebb, tehát a benyújtott költségvetés.

Az 1997. évi XCIV. törvényt ismételten néhány gondolatban idézem. A XCIV. számú törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről szól, és az 1. §-a a következőképpen szól: "A költségvetés évenkénti elfogadása során az Országgyűlésnek biztosítani kell, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira reálértéken legalább a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani." A törvény ezt többek között az Európai Unióhoz való támogatási hátrány csökkentése érdekében írja elő.

A fenti értelmezésből, illetve abból kiindulva, hogy 2002-ben az állami költségvetésből az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege meghaladta a 264 milliárd forintot, figyelembe véve a 2003-as GDP és az inflációs növekedési prognózisokat, az agrártörvény értelmében minimum 24-25 milliárd forinttal kell növelni 2003-ban a mezőgazdasági támogatások mértékét, aminek így összességében el kell érnie a 288-289 milliárd forintos összeget. Azt gondolom, ez az összeg még mindig nem elég ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság az európai uniós felzárkózási programban gyorsított ütemben tudjon csatlakozni, felzárkózni, de mégis nagyon sok ponton segítségére lehetne a magyar mezőgazdaság termelőinek, gazdálkodóinak, gazdáinak.

Engedjék meg, hogy néhány, de tényleg csak néhány nagyon konkrét felvetést idézzek még az FVM-költségvetésből. A mezőgazdasági beruházások támogatási összegének nominális csökkenése az előző évihez képest még akkor is megdöbbentő, ha figyelembe vesszük azt, hogy a SAPARD-program keretei között is igényelhető, bizonyos beruházási célokra szóló támogatás kevesebb. Itt emelendő ki, hogy ebbe a körbe tartoznak a géptámogatások, amelyeket az idén a kormány felfüggesztett, így egyesek kényszerből késleltetik gépvásárlásukat, s vélhetően a 2003. évi támogatásból fogják majd csak részben kielégíteni ezeket a lehetőségeket.

A piacrajutási támogatások mindössze 4 százalékos növelése előrevetíti azt, hogy forrás hiányában az MSZP-kampány során hirdetett agrárpiaci rendtartási reformot várhatóan nem lehet érdemben végrehajtani. Vélhetően minimális kozmetikázásra kerül csak sor, ami elsősorban a döntéshozatali intézményrendszert érinti csak, ahol egyes, az MSZP-hez közel álló érdekképviseleti, illetve szakmai szervezetek szerepének növelése a cél. Emlékeztetni szeretnék, hogy a mai agrárkormányzat számos vagy mondhatni, majdnem minden egyes tagja vagy a kamarából, vagy a MOSZ-os lobbisták köréből került ki.

Harmadik megjegyzésem: az agrártermelési támogatások 9,8 százalékos növelése, figyelembe véve, hogy az itt alapvetően költségcsökkentő, valamint a földalapú jövedelemkiegészítő támogatásokról van szó, jelentős problémákat vetít előre; de azt hiszem, a földalapú támogatásokról ma már volt szó, tehát ezt érdemben nem kívánom tovább mondani.

A költségvetés sehol sem tartalmaz a családi gazdaságokra, illetve a kis- és középüzemekre elkülönített támogatási forrást, egyedül a tervezet 32. §-ában említi meg kiemelten az egyéni gazdaságokat, ahol is arról rendelkezik, hogy várhatóan 10 milliárd forint kezességvállalást különítenek el birtokfejlesztési célra adott hitelekre. Úgy gondoljuk, ez is még egy nagyon bizonytalan megfogalmazás.

Többek között a költségvetésből nem tűnik ki, hogy a tárca megfelelő pénzt fordítana jövőre az európai uniós csatlakozással összefüggő és elengedhetetlen intézményfejlesztésekre is. Úgy gondoljuk, az Agrárintervenciós Központ támogatását, fejlesztését kimondottan fontos célként kellene kezelni. A tárca költségvetésében nem találtam nyomát az integrált mezőgazdasági információs és ellenőrzési rendszer fejlesztéséhez szükséges forrásoknak. Tudjuk, hogy az európai uniós támogatási rendszer lehívásának egyik elengedhetetlen feltétele ennek az intézménynek a támogatása és fenntartása.

Sorolhatnám még az állat- és növény-egészségügyi intézmények alaptevékenységük során keletkező komoly gondjait, de néhány gondolatban még szeretném a legfontosabbakat összefoglalni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2003-as költségvetési terve mind a racionális várakozások, mind a kampány-, illetve a kormányígéretek alapján csalódást okoz az ágazat szereplőinek. A 2002. évi teljes támogatásokat messze alulmúló támogatási összeg nem segíti megfelelő mértékben a magyar termelők felkészülését az európai uniós csatlakozást követő sikeres gazdálkodás lehetőségére. Nem koncentrál forrásokat olyan területekre, amelyekre a szakmai követelmény a közvélemény szerint az európai szinttől való elmaradás miatt elengedhetetlenül szükség lenne, gondolok itt a gépvásárlásokra és a beruházásokra.

Az ágazat legnagyobb nehézségekkel küszködő, így leginkább támogatásigényes rétegének, a családi kis- és középüzemeknek semmiféle többlettámogatásra utaló jelét sem találtuk a tervezetben, illetve a benyújtott költségvetésben. A minden területen növelt saját bevételi tervekkel a kormány a gazdálkodókra és a polgárokra háruló díjtételek növelését okozza, amelynek a mértéke várhatóan meghaladja a tervezett infláció nagyságát.

Az európai uniós csatlakozáshoz szükséges intézményfejlesztési lépések forrását a költségvetés nem teremti elő, amelynek a csatlakozást követő súlyos gazdasági következményei lehetnek, ezért javaslatképpen képviselőtársaimmal több olyan konkrét módosító javaslatot terjesztettünk elő, amely nagymértékben segíti az agrárágazat kibontakozásának lehetőségét.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu