DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Országgyűlés! A 1993-ban megalkotott állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény alapján a hivatalban levő biztosok évente kötelesek tevékenységükről beszámolni az Országgyűlésnek. A biztosok törvényi kötelezettségüknek eleget tettek, és már korábban megküldték beszámolóikat az országgyűlési képviselőknek. Az illetékes bizottságok a beszámolókat megtárgyalták, és döntően egyhangú határozatukkal elfogadásra javasolták, a vonatkozó országgyűlési határozattal együtt.

A 2001. év, mint ahogy korábban a biztosok beszámolójában is hallottuk, jelentős változást hozott a biztosi intézmény életében mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban. 2001. június 30-án lejárt az 1995-ben megválasztott első országgyűlési biztosok mandátuma, és újakat kellett választani. Ami a tárgyi feltételek vonatkozásában történő változást jelenti, a hivatal új épületbe költözött, illetőleg új székházat kapott, továbbá pályázat útján megújult számítógéprendszere is. Örvendetes tényként állapítható meg, hogy mindezek a vezetői szinten történő személyi változások zökkenőmentesek voltak, a hivatal személyi összetétele változatlan maradt. Éppen ezért az elmúlt években végzett munka minőségében csökkenés nem mutatkozott, sőt véleményünk szerint javulás tapasztalható.

A jelenlegi jelentés tartalmazza az országgyűlési biztosi hivatalnak dr. Gönczöl Katalin irányítása alatt 2001. január 1-je és június 30-a között végzett tevékenységének elemzését is. A beszámoló formátumában is előnyére változott, mert míg a korábbi beszámoló Gönczöl Katalin biztos asszony szavai szerint terjedelméből eredően emberi élet kioltására alkalmas volt, addig a jelenlegi beszámolót az országgyűlési biztos általános helyettese zsebkönyvnek nevezte. Ezért is mertem vállalkozni arra, hogy most az előadáshoz magammal hozzam a könyvet, mert az elmúlt évben nem biztos, hogy fel tudtam volna hozni a pulpitusra. Sőt, ígéret hangzott el a vonatkozásban is: a jövőben arra törekednek, hogy még a mostanitól is vékonyabb, tömörebb, inkább a helyzetet értékelő beszámolók készüljenek. Üdvözöljük ezt a törekvést.

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési biztos és általános helyettese a bizottsági meghallgatásokon egyrészt tájékoztatót adtak a fentebb már említett és bekövetkezett változásokról, másrészt felvázolták azokat a feladatokat, amelyekre a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni. A kezdeti időszakban - tájékoztatójuk szerint, de mint Szászfalvi képviselőtársam is mondta - különös figyelmet fordítottak a tisztség és hivatal átvétele során a folyamatosság fenntartására és megőrzésére.

Nem kis feladat az ombudsman hat év alatt kivívott társadalmi rangjának és elismertségének megőrzése, korábbi szerepfelfogásának a továbbvitele - hangzott el a tájékoztatón. Problémát okozott a 2400 darab ügyhátralék - ami az elmúlt év utolsó nyolc hónapjában halmozódott föl - feldolgozása és kezelése. Ennek kezelése sikeres volt, mivel a második félévben 1300 ügyhátralékot dolgoztak fel. Az ügyhátralék nem abból keletkezett, hogy a hivatal elfelejtett volna dolgozni, hanem egyik fontos oka volt, hogy Polt Pétert, a korábbi általános helyettest legfőbb ügyésszé választották, és több mint egy évig nem volt betöltve a posztja.

Az ügyhátralék sikeres leküzdéséhez hozzájárult az a tény is - a hivatal dolgozóinak előbb említett erőfeszítése mellett -, hogy 2001-ben 738-cal csökkent a beérkezett panaszok száma 2000-hez viszonyítva. Ha ennek okait, mármint a panaszok csökkenésének okait keressük, akkor ezt több tényezőre vezethetjük vissza. Ilyen ok, hogy nem indítottak hivatalból eljárást csak kirívóan súlyos esetben; nem szerveztek megyei átfogó vizsgálatokat. A megyei átfogó vizsgálatok korábbi tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy ilyen esetekben az adott megyékben jelentősen megnőtt a panaszok száma.

A panaszok csökkenésének irányába hatott, hogy a tavalyi évben kezdték meg a működésüket a miniszteri biztosok közül a betegjogi és az oktatási biztosok. Véleményünk szerint a panaszok csökkenésének további oka, hogy az állampolgárok az elmúlt időszakban az ombudsmanok hatékony tevékenységének következtében megismerték munkájukat és ezáltal azt is, hogy milyen ügyekben lehet csak az ombudsmanhoz fordulni, s így maguk az állampolgárok is elvégeztek egyfajta szelektálást; bár ez nem történt meg minden esetben. Elmondhatjuk, hogy csökkenőben van az ombudsman intézményének országos jogsegély-szolgálati jellege. Bár úgy véljük, hogy további felvilágosító munkával a hivatal a panaszok csökkenésének vonatkozásában még további eredményt érhet el.

Visszatérve a panaszok csökkenésének egyik okaként megjelölt miniszteri biztosok megjelenésére, magunk is egyetértünk az ombudsman általános helyettesének azon kijelentésével, hogy nem szerencsés tendencia a kiegészítő biztosok számának szaporítása. A kiegészítő biztosok megjelenése a meglevő biztosok - számuk egyébként törvényben van rögzítve - tekintélyét és befolyásolási lehetőségét fogja csökkenteni.

Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlendőnek tartjuk az új irányok és hangsúlyok kijelölését. Rendkívül fontos, hogy az utóvizsgálatok lefolytatására kívánnak a jövőben fokozottabb erőt koncentrálni. Minden munka fontos részét képezi az utóellenőrzés, annak megvizsgálása, hogy az ajánlásokkal megszólított hatóságok, intézmények valóban eleget tesznek-e az ombudsman ajánlásának, elvárásainak. Véleményünk szerint is a hivatal tekintélyét és súlyát növeli, ha a megszólított hatóságok érzik a folyamatos számonkérést és jelenlétet. Támogató munkamódszernek tartjuk az ország legkülönbözőbb területeiről több ügycsoportban tapasztalható azonos tárgyú panaszok együtt történő feldolgozását és kezelését átfogó vizsgálatok végzésével, az így született ajánlások eljuttatását azon hatóságokhoz, helyi önkormányzatokhoz, intézményekhez, amelyek nagy számban intéznek hasonló ügyeket, hogy tanuljanak belőle.

Tisztelt Országgyűlés! Elkerülhetetlen néhány adat, tény ismertetése ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az országgyűlési biztosnak és helyettesének a beszámolási időszakban végzett munkájáról. Azt már korábban említettem, és néhány okot fel is hoztam arra vonatkozóan, hogy 2001-ben 738-cal kevesebb ügyet iktatott a hivatal, mint 2000-ben, szám szerint összesen 5264 darabot. Csökkenést mutat a más szervektől áttett ügyek száma, ami azt is bizonyítja, hogy a panasztevők nagy része tisztában van azzal, hogy ügyével hova forduljon.

Ugyanúgy, mint az elmúlt időszakban, 2001-ben is a férfiak - számarányuk alacsonyabb volta ellenére - többet panaszkodtak, mint a nők. Bár ezt úgy is felfoghatjuk, hogy hivatalos ügyekben inkább a férfiak járnak el. A panaszok jellemzői közül kiemelést érdemel, hogy az előző évihez képest 17 százalékkal kevesebb panaszt nyújtottak be sérelmes döntés miatt, ugyanígy az eljárás elhúzódása miatt indított panaszok száma is jelentősen, mintegy 35 százalékkal csökkent.

(14.30)

Nem mutat lényeges változást az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez benyújtott panaszok típus szerinti megoszlása. Néhány panasztípus növekedését vagy csökkenését jelentősen befolyásolják természeti vagy egyéb események. Így például 2001-ben jelentős mértékben megnövekedtek az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos panaszok. Ennek az lehet a döntő oka, hogy az 1999-től bekövetkezett természeti csapásokkal kapcsolatos intézkedéseket vagy azok elmaradását a felek ekkor kezdték el megpanaszolni. A legtöbb panaszt az elmúlt évben is települési önkormányzati ügyekben nyújtottak be, változatlanul a bíróságoké a második hely, míg a dobogó harmadik fokára a rendőrség állhat. Alig maradtak le a dobogós helyről a közüzemi szolgáltatók. A beszámolóból megállapítható az is, hogy évről évre nő a közszolgáltatók ellen benyújtott panaszok száma. Változatlanul a városokból érkezik több beadvány. A városokban élők nagyobb panaszkodási hajlamának egyik oka lehet talán, hogy itt a falvakhoz képest több a közszolgáltató, közüzem, hatóság, mint a falvakban. A panaszok megyénkénti megoszlásában is stabilitás mutatkozik. Az előző évben is Pest megye állt az élen, őt Borsod-Abaúj-Zemplén megye követte, míg a harmadik helyen történt változás, Heves megyét a dobogóról Szabolcs-Szatmár megye taszította le. A legkevesebb panasz Vas, Tolna és Nógrád megyékből érkezett.

A hatáskör hiányában elutasított panaszok egy része a bíróságok döntésére, eljárására vagy magára a bírói tevékenységre irányult, míg nagy számban utasították el a panaszt azért is, mert az nem hatóság vagy közszolgáltató ellen irányult. A panaszok több mint felét azért kellett elutasítani, mert az nem tartozott az országgyűlési biztosok tevékenységének szervi hatálya alá. Évről évre növekszik az ilyen panaszok száma, ez az arány 2001-ben már az 56 százalékot is elérte.

Tisztelt Országgyűlés! Az ombudsmanról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint az országgyűlési biztos és általános helyettese éves parlamenti beszámolójában az Országgyűlés elé terjeszti azokat a kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érintő, alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságokat, amelyeket vizsgálataik során feltártak, és ajánlásokat tesznek ezek vonatkozásában az Országgyűlésnek. Sajnos az ajánlások között vannak olyanok is, amelyek éveken át visszaköszönnek, és mint az egyik bizottsági meghallgatási jegyzőkönyvben olvastam, már pertu viszonyunk van velük, annyiszor kellett megismételni, és kerültek ismét elénk, mert nem történt velük semmi. Ilyen szakállas ügy például a párizsi békeszerződéssel kapcsolatos országgyűlési biztosi kezdeményezés vagy a fogva tartott személy rendkívüli halála, továbbá a rendőr lőfegyverhasználata kivizsgálásának rendőrség hatásköréből való elvonására vonatkozó ajánlás. Mint gyakorló ügyvéd, rendkívül fontosnak tartom a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény olyan tartalmú módosítására irányuló ombudsmani ajánlást, amely lehetővé teszi a gyermektartásdíj megelőlegezését olyan esetben is, amikor a díjfizetésre kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül, de nem utolsósorban idéznék az ombudsmani jelentésből egy olyan részt, egy olyan megállapítást, amelyet a jelentés egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb elemének tartok. "Szilárd meggyőződése az országgyűlési biztosnak és általános helyettesének, hogy a jogállam alapvető intézményei megfelelően működnek, a hatóságok tevékenységük során az alkotmányos jogokat tiszteletben tartják, annak szándékos megsértése nem merült fel, és a gondatlanságból, szervezetlenségből keletkező visszásságok döntő többségét a tudomásukra jutást követően rendezik. Olyan kirívó hatósági magatartásra vagy mulasztásra nem volt példa, amely a jogállami kereteket alapjaiban sértette vagy veszélyeztette volna."

Úgy gondolom, hogy ez a megállapítás és tény, azaz hogy jogállamban élünk, mindnyájunk számára nagyon fontos, és biztos vagyok benne, hogy ennek megteremtésében benne van az országgyűlési biztosok megválasztásuk óta végzett munkája is.

Megköszönöm az országgyűlési biztosoknak és hivataluk dolgozóinak munkáját, további tevékenységükhöz kitartást és erőt kívánok! Mind a beszámolót, mind a határozati javaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu