KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A korszerű demokráciafelfogásban nagy szerepe van a demokrácia közvetlen gyakorlásának, a közvetlen demokrácia intézményeinek, így a népszavazásnak is. Különösen igaz ez olyan kérdések eldöntésében, amelyek az ország sorsát, az ország jövőjét érintik. Azt gondolom, nem kétséges, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás vagy a NATO-hoz történő csatlakozás ilyen kérdés. Ezért tartottak Szlovéniában most népszavazást mind a két kérdésben, és mi is ezért döntöttünk 1997-ben - az akkori kormány - úgy, hogy népszavazást kell tartani a NATO-csatlakozásról, amely akkor igen imponáló, 85 százalékos igen szavazattal végződött. Ezért szorgalmaztuk kezdettől, hogy amikor majd napirendre kerül Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, azt is döntse el a választópolgárok összessége. Három hét múlva, április 12-én nálunk is urnához szólítják a választókat, hogy döntsenek Magyarország sorsáról, döntsenek Magyarország jövőjéről, döntsenek a ma élő és az utánunk következő generációk sorsáról és jövőjéről.

Szlovéniában azért végződhetett ilyen, a vártnál is nagyobb sikerrel úgy az Európai Unióhoz, mint a NATO-hoz történő csatlakozás kérdésében a népszavazás, mert minden felelős politikai erő és minden felelős politikus a csatlakozás mellett érvelt. Az ellenzék sem támadta, nem próbált belpolitikai előnyöket szerezni; nem támadták a szlovén kormányt azért, hogy rossz megállapodást kötött Koppenhágában (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), noha pontosan tudjuk - és felteszem, hogy akik most közbekiabálnak, pontosan tudják -, hogy Szlovénia Magyarországhoz képest kevesebb támogatást harcolt ki magának úgymond egy főre. Ennek az az oka, hogy Szlovénia valamivel fejlettebb, mint Magyarország, tehát ilyen értelemben kisebb támogatásra számíthatott az Európai Uniótól. Senki nem próbált ebből kiforgatva, igazságát meghamisítva belpolitikai előnyöket kovácsolni.

Azt gondolom, hogy Magyarországon is erre van, erre lenne szükség. Végre abba kellene hagyni az “igen, deö típusú érvelést. Végre abba kellene hagyni a csatlakozás állítólagos hátrányairól szóló populista, demagóg érvelést. Lehet, sőt kell szólni a csatlakozással együtt járó nehézségekről, de minden egyes nehézséget a kimaradás következményeivel kell összevetni, és úgy kell mérlegelni, hogy vajon jobban járna-e Magyarország, ha a kívül maradást, ha az Európában kívüli életet választaná a csatlakozás helyett. Azt gondolom, hogy ez a helyes megközelítése az európai uniós csatlakozásnak.

A szlovéniai népszavazás után, tisztelt Ház, eggyel több érv szól a csatlakozás mellett, és eggyel több érv szól a kimaradás ellen, mégpedig az az érv, hogy most már Szlovénia elől elhárult minden akadály, most már biztos, hogy Szlovénia oldaláról létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy a magyar-szlovén határ egyszer s mindenkorra megszűnjön. Rajtunk múlik, hogy ez a folyamat a másik oldalról, Magyarország oldaláról is megalapozást nyer-e, hogy eltűnik, megszűnik-e a határ Magyarország és Szlovénia között, és akadálytalanul jöhetnek át és mehetnek oda magyarok és szlovének, beleértve a Szlovéniában élő magyar közösség tagjait is, vagy pedig, amennyiben Magyarországon a többség elutasítaná a csatlakozást, akkor schengeni határrá válna Magyarország és Szlovénia határa. Azt gondolom, mindenki el tudja dönteni, hogy a két lehetőség közül melyik az, amelyek Magyarország, a magyarság, a magyar nemzet és Európa érdekeit szolgálja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu