MOLNÁR JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt évtizedben a szakképzés - mind az iskolarendszerű, mint az iskolarendszeren kívüli - fontos változásokon ment át; megváltozott a szakképzés struktúrája, és tartalma is jelentős mértékben módosult, átalakult az iskolaszerkezet, más lett a szakközépiskola és a szakiskola is. Ez a változás a gazdaság szereplői szerint azonban nem mindig volt előnyös.

A pozitív oldalhoz tartozik, hogy megnőtt a felsőoktatási hallgatói létszám, és dinamikusan emelkedett az érettségi utáni szakképzés iránti érdeklődés is. A középfokú szakképzés két iskolatípusa közül a szakközépiskolák népszerűsége nőtt, miközben közel felére csökkent a szakmunkásképzőkben, illetve ma már szakiskolákban tanulók száma. Ez utóbbiban ráadásul drámai mértékben növekedett a bukások és a lemorzsolódó diákok száma és aránya.

Egyes ágazatok kritikus helyzetbe kerülhetnek a szakmunkások hiánya miatt. Egy példát szeretnék megemlíteni: tíz év alatt a gépgyártás és karbantartás, szerelőipar ágazatban a szakmát tanulók száma több mint 57 ezer főről 8329 főre csökkent - ez 2000-es adat, tehát a '90-es és a 2000-es összehasonlítása.

(10.10)

A kilencvenes évek elején-közepén a fogyás fontos okaként szerepelt az ilyen jellegű nagyipari vállalatok válsága. Ma már ezen régen túl vagyunk, az utóbbi években dinamikus fejlődésnek indult gazdaság egyre inkább igényel első munkahelyükre belépő szakmunkásokat, a képzés mégsem követte a gépipari ágazat fellendülését, de hasonló mondható el az építőiparról is.

Jól tudjuk, hogy az állampolgárok foglalkoztatási esélye szakmai végzettségük munkaerő-piaci értékétől függ. Ma sok szakma esetében elavult a képzés tartalmának egy, esetleg nagy része. A gyakorlati képzés olykor elszakad a valós technikai, technológiai folyamatoktól, a képzés nem elég széleskörűen alapozott, a végzettek szaktudása nehezen konvertálható, ezért is nehezebben tudnak a szakemberek váltani, ha az élet megkívánja. A képzést záró szakmai vizsgákon pedig gyakran előfordul, hogy a gyakorlati vizsgafeladat nem elég életszerű, nem derül ki, hogy a vizsgázók felkészültsége mennyire felel meg a gazdaság igényeinek. Az elmúlt évtized nagymértékű hazai változásai mellett az Európai Unióba való várható belépés küszöbén elkerülhetetlen az uniós ajánlások és normák érvényesítésére való törekvés is. Mindezekért amiről ma vitázunk, az igazán nagy jelentőségű. Muszáj korszerűsíteni szakképzésünket, mert enélkül gazdaságunk versenyképessége nem javul a kívánt mértékben, s a külföldi befektetők érdeklődése is másfelé irányul.

A szakképzés fontosságát kellően hangsúlyozta a Szocialista Párt választási programja és az új kormány programja is. Az a célunk, hogy európai színvonalú, a gazdaság és a szakképző iskolák közötti kapcsolat erősödésén alapuló szakképzési rendszer működjön. Ez könnyíti meg a végzősök elhelyezkedését, beilleszkedését, és ez szolgálja igazán a hazai gazdaság versenyképességét is. Ez eredményezheti, hogy a képzésből kikerülők megszerzik az életpálya során akár többször is bekövetkező szakmaváltáshoz szükséges képességeket.

A szocialista-szabad demokrata kormány elindította az átalakítást. A szakiskolák fejlesztésére 13 milliárd forintot fog fordítani. Kormányrendelet született a szakképzés fejlesztési feladatairól. Ennek fontos része, hogy javítani kell a képzésben részt vevő gazdasági szereplők érdekeltségén, mert a ma érvényben lévő kedvezmények már nem eléggé ösztönöznek a szerepvállalásra. A közoktatási törvény változtatásának tervezetéből pedig ismertté vált, hogy rövidesen sor kerülhet a szakközépiskolai osztályokban is a nulladik évfolyamos képzés széles körű elindítására, amely mérföldkő lehet az idegen nyelvi és informatikai tudás terjesztésében. A Szocialista Párt fontosnak tartja, hogy belátható időn belül a szakiskolai tanulók is leérettségizhessenek, hogy végleg megszűnjön a szakiskola zsákutca jellege. A szakmai képzés tartalmának, feltételrendszerének felülvizsgálata pedig éppen a ma tárgyalandó törvénytervezet elfogadása után, az alapján gyorsulhat fel.

A mostani javaslat hosszú előkészítő és egyeztető munka eredményeként született meg, több területen jelentős előrelépést céloz meg. Mivel a gazdaság igényei a szakemberekkel szemben gyorsan változnak, ehhez kell igazítani a képzés tartalmát, szerkezetét is. Ezért támogatjuk az Országos képzési jegyzék és a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálatát, az ezekben fellelhető párhuzamosságok kiküszöbölését. Ma túl sok szakmát tartalmaz az Országos képzési jegyzék. Ha az Európai Unióban el akarjuk ismertetni a magyar szakképzettséget, akkor az Országos képzési jegyzék struktúráját és persze a képzés tartalmát is közelíteni kell az uniós államokéhoz. A moduláris képzés elterjesztése pedig a rugalmasabb alkalmazkodást és a későbbi átképezhetőséget is lehetővé teszi.

Az Európai Unió ajánlását is figyelembe vesszük, amikor a szociális partnerek nagyobb szerepet kapnak az Országos képzési jegyzék folyamatos fejlesztésében és korszerűsítésében. Szakmacsoportonként alakulnak a javaslat szerint olyan bizottságok, szám szerint 21, amelyben részt vesznek a gazdasági szervezetek, kamarák, érdek-képviseleti szervezetek és más, a szakképzésben érdekelt szereplők.

Bővíteni kell a tanulói és szülői jogokat, s erre a javaslat szintén több területen is előrelépést fogalmaz meg; így például jogorvoslati lehetőség lesz a szakmai vizsgákkal kapcsolatosan, vagy nagyon fontosnak tartom például a hátrányos megkülönböztetés tiltását a tanulói szerződések megkötésekor a gyakorlati foglalkoztatás terén.

Támogatjuk a képzés irányítási rendszerének átalakítását. A tervezet szerint áttekinthetőbbé válnak a miniszteri hatáskörök, pontosabb lesz a megosztás az oktatási és a szakképesítésért felelős miniszterek között. Az oktatási miniszter az egységes kereteket teremti meg, a szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe kerül a tartalmi szabályozás, a szakmai és vizsgakövetelmények konkrét meghatározása, a szakmai tantárgyak központi programjának, rövidebb nevén: a tanterveknek a kiadása, a szakmai tankönyvek kidolgoztatása, a pedagógus-továbbképzés és a szaktanácsadás szervezése. Helyes az is, hogy e jogosítvány gyakorlásában nem lesz különbség a szakképesítésért felelős tárcák között.

A szakmai vizsga szervezésének joga a szakképzést folytató intézményeket, iskolákat alanyi jogon illeti meg. Ez helyes, de a törvénytervezet nyitva hagyja a kaput a további fejlődés irányába, hiszen a megfelelő feltételek megléte esetén a vizsgaszabályzat ettől eltérően is rendelkezhet. A megfelelő feltételek pedig vélhetően a korszerű vizsgáztató központokat jelenti, ahol objektív körülmények teremthetők majd meg a vizsgázók számára. Fontos lehetőség, hogy a nagyobb képzési szakaszok, szakmai modulok lezárásaként köztes vizsgát szervezhet a szakképzést folytató intézmény, s ennek eredménye a szakmai vizsgán figyelembe vehető bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A javaslat újrafogalmazza a Nemzeti Szakképzési Intézet feladatait a szakképzésben, és szabályozza az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont közreműködését az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó hatósági feladatok, ellenőrzések, mérések ellátásában. Az ellenőrzések szakszerűségét biztosítja, hogy e feladat ellátása során kizárólag a szakértői névjegyzékben szereplő szakértőket lehet igénybe venni.

A javaslat a gyakorlati képzés szervezésével, a résztvevők feladatainak, jogosítványainak szabályozásával, a képzés ellenőrzésével jelentőségének megfelelő módon foglalkozik. Mindenekelőtt figyelembe veszi a gazdaság szereplőinek, a gazdasági kamaráknak és a szakmai érdek-képviseleti szervezeteknek, szakmai szervezeteknek az igényét szerepük növelésére. Ugyanakkor az egyeztetés során kialakult kompromisszum jegyében azon elv szerint szabályozza a gyakorlati képzést, hogy arra ott kerüljön sor, ahol ehhez a legjobb feltételek teremthetők. Kiterjeszti a tanulószerződéssel történő gyakorlati képzési kört, ha nem az iskolában történik az oktatás, de ezt nem teszi mindenki számára kötelezővé. Megmarad az együttműködési megállapodás alapján történő képzés lehetősége, az iskolai képzési helyen pedig a tanulói jogviszony alapján történhet továbbra is a képzés.

(10.20)

Széles körű együttműködést tesz lehetővé a kiegészítő képzés, az üzemközi tanműhelyek és a képzőközpont által működtetett tanműhelyek együttműködési megállapodás alapján történő működtetésének engedélyezésével.

A Szocialista Párt fontosnak tartja azt is, hogy ami jó, azt megőrizzük. A gazdasági szervezeteknek, kamaráknak és érdek-képviseleti szervezeteknek a szakképző iskolákkal való kapcsolatait nemcsak az elméleti képzés biztosítása miatt kell erősíteni. A jól felszerelt és magasan kvalifikált szakmai pedagógusokkal ellátott iskolai tanműhelyeket nemcsak nélkülözhetetlennek, hanem fejlesztendőnek is tartjuk. Olyan fontos területeken, mint például a közgazdasági képzés vagy a kereskedelmi marketingképzés, az elmúlt évtizedekben a tanirodáknak rendkívül jól felszerelt országos hálózata alakult ki, ami, azt hiszem, nemcsak az országos minősítésben, hanem európai összevetésben is megállja a helyét. Ezeket a tanműhelyeket természetesen meg kell őrizni, és fejlesztenünk kell.

A gyakorlati képzés során jónak tartjuk, hogy a széles körű szakmacsoportos alapképzési szakasz elsősorban tanműhelyekben folyjon, míg a speciális képzés lehetőleg közvetlenül a termelés életszerű körülményei között, bár ezt kötelezően a törvényjavaslat nem rendeli el. A gazdasági kamarák javaslatára bevezetendő szintvizsga segíthet annak eldöntésében, hogy az alapképzési szakasz lezárása után a tanuló képes-e irányítás mellett önállóan munkát végezni. A gazdasági kamarák szerepe erősödik. Elbírálják a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés feltételeinek meglétét, az ott folyó gyakorlati képzést ellenőrzik, és bizonyos esetben hozzájuk tartozik az iskolai gyakorlati képzés ellenőrzése is. Lényeges, hogy nekik is kötelező a szakértők alkalmazása, a feladataikat pedig, ahogy egyéb esetekben is, a gazdasági érdek-képviseleti szervekkel, szakmai szervezetekkel együtt látják el.

A törvényjavaslat fontos részei azok, amelyek a tanulók és szülők jogainak kiszélesítéséről intézkednek. Lehetővé válik jogorvoslat kérése a szakmai vizsgáztatással kapcsolatban, kedvezőbb a tanulószerződés alapján járó juttatás és betegszabadságra való jogosultság, és nagyon fontos előírás a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Végül, érdemes megjegyezni, hogy fontos hiányt pótol az értelmező rendelkezéseket tartalmazó rész, emelve ezzel is a javaslat igényességét.

Összességében megállapítható, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén jelentősen előreléphetünk a szakképzés fejlesztésében, ezért a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a javaslat elfogadását indítványozza a parlamentnek. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu